A kiskőrösi székhelyű Agroline Kft. új üzemcsarnokot tervez építeni a telephelyén. A Dózsa Gy. utcában található cég területén már korábban is találtak régészeti leleteket egy hasonló építkezés alkalmával és most a munkálatok során ismét előkerültek több ezer éves tárgyak.
Jelenleg a cég következő üzemcsarnokának építési helyén folynak a földmunkák, amely során 20 úgynevezett kehely alapozáshoz létesülendő gödröt ástak ki. A területen egy nagy kiterjedésű, több korszakos régészeti lelőhely húzódik, ami már az 1950-es évek óta ismert. Tudni kell, hogy a hatályos törvények szerint, ami a földben van az a Magyar Állam tulajdona, és ilyen esetekben bejelentési kötelezettsége van a terület tulajdonosának. Ilyenkor a területet fel kell tárni, ami után folytatódhatnak a beruházási, építési munkálatok.
A földmunkálatokhoz kapcsolódó régészeti megfigyelést a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai végezik. A régészeti munkálatok koordinátora Wilhelm Gábor elmondta, hogy a feltárást és a dokumentációt Kolonics Bence, Hajdik Gabriella, Rákos Eszter és Kurucz Klaudia segítségével végzi. Megemlítette, hogy korábban 2011 nyarán voltak a lelőhelyen munkálatok, amikor az Agroline Kft. által épített új festőcsarnok helyén végeztek közel 2000 négyzetméteren megelőző feltárást. Az akkori ásatáson 5 korszak emlékanyaga került elő. Egy késő rézkori Kr.e. 3600-2800-ig visszavezethető település, az ún. Pécel/Baden kultúra népességétől, ami nagyon izgalmas volt, mert kiemelkedően sok leletanyagot találtak, többek között ember és marha áldozatok maradványait is. A következő korszak leletei a középső bronzkorból eredeztethetőek, a Kr.e. 1800-1500 években használt urnatemetőnek 11 sírja volt itt. Ezen kívül előkerült egy kisebb Kelta település a Kr.e. 3-2. századból, illetve a Kr. u. 3. századból egy szarmata település részlete, továbbá egy középkori, 15-16. századi magyar településnek 5 objektuma, ami azért jelentős, mert Kiskőrös belterületén középkori magyar emlékeket nem igazán ismernek. Ez a település múltját tekintve egy nagyon fontos adat.
A mostani beruházás során a terület teljes feltárása nem történik meg, mert az építési technológia ezt nem kívánja meg. A területen 2×2 méteres gödröket ástak ki, amely helyeken folyamatosan jönnek elő a régészeti leletek. Most már döntően a késő rézkori Pécel/Badeni kultúra népességéhez köthető leleteket találnak. Ami jellegzetes, hogy rengeteg leletanyag kerül elő továbbra is, nagy mennyiségben kerámiák és állatcsontok, de találtak kő, valamint csontból készült eszközöket is, illetve egy szarvasmarha áldozatot. A munkálatok során előkerülő régészeti leleteket szakszerűen feltárták. A szakemberek a további földmunkálatok során, a régészeti megfigyeléseket fogják biztosítani. Az innen begyűjtött leletek a kecskeméti múzeumba kerülnek, melyek szakszerű tisztítás után egy restauráláson esnek át. A leletek leltározva a múzeum állományába kerülnek és a kutatók számára elérhetővé válnak, hogy feldolgozzák azokat. Természetesen Kiskőrös városának, amikor szüksége van rá egy kiállítás során, akkor a rendelkezésére bocsájtják. A leletek alapján elmondható, hogy mintegy 5 ezer évvel ezelőttire tehető azoknak a tárgyaknak az eredete, amely alapján visszavezethető, hogy Kiskőrös mostani területén emberek éltek.
Filus Tibor
Fotógaléria:
