Nem a legjobb őszt futotta a megyei I. osztályú labdarúgó bajnokságban a Soltvadkerti TE együttes. Edzőváltás, sérülések és mindösszesen két győzelem…ez jellemzi a Soltvadkert idei őszi szezonját. Minderről Frittmann Patrikot a soltvadkerti együttes hálóőrét kérdeztük, aki nagyon jól megfogalmazta a problémákat, pozitívumokat és várakozásait a jövő tavaszra nézve.
–Milyen célokkal vágtatok neki az őszi idénynek?
-Nagyra törő álmokat nem dédelgettünk, mert lényegében csak távozó játékosunk volt. Az érkezők az ifiből felhozott tehetségesebb játékosok voltak. Elsődleges cél a mihamarabbi beépítésük volt a csapatba. Azt gondolom sikerült, hiszen még ebben a gyenge szezonban is voltak emlékezetes pillanatok és remek megmozdulások mind a fiataloktól, mind az idősebb játékosoktól.
-Mennyire vagy elégedett a csapat őszi teljesítményével?
-Sajnos az ifjúsági játékosok beépítésén kívül szinte semmi pozitívumot nem tudok megemlíteni. Összesen 7 pont 13 mérkőzés alatt. Nem egy túl jó mérleg. Nyilván voltak örömteli pillanatok is – a két győzelmünket is ide sorolom – de nem a jó dolgok jutottak nekünk ebben az őszi szezonban. A fiúkkal ennek ellenére meg vagyok elégedve, mert a körülményekhez képest mindenki odatette magát és küzdött a másikért, egyik csapattársamra sem tudnám mondani, hogy nem nyújtott volna 110 százalékot.
-Mit hoznál fel pozitívumként és negatívumként?
-Számomra a Kiskunfélegyháza elleni vereség a legpozitívabb élmény. Szerintem az ősz legjobb játékával kaptunk ki sajnos. Kiskunfélegyháza a szokásos labdatartó játékot játszotta, de a fogást nem nagyon találták rajtunk. A negatív dolgok persze itt is jelentkeztek, nem használtuk ki a helyzeteinket. Ha félidőben hárommal vagy néggyel vezetünk, akkor az ellenfélnek még hízelgő lehetett volna. Ennek ellenére bementünk 1-0-ás eredménnyel, és második félidőben KHTK két helyzetből rúgott kettőt. Ez a helyzetkihasználás jellemezte az egész szezonunkat. Sajnálatos még, hogy idén a sérülések is megtaláltak minket. Volt olyan mérkőzés, amelyen kilenc felnőtt játékos volt egészséges. Sajnos a legnagyobb divat felénk a bokaszalag szakadás, vagy részleges szakadás volt, ami nem rövid idő alatt gyógyul. De volt keresztszalag illetve sípcsonttörés is sajnos. Ezek azok a dolgok, amik merőben meghatározták a szezonunkat.
Viszont a legnegatívabb a 3. fordulót követő edzőváltásunk volt. Nem akarok más nevében beszélni, de ezzel a döntéssel a csapat 99%-a érzésem szerint nem értett egyet. Mint utólag kiderült, semmivel nem lett jobb a helyzet a döntést követően, inkább csak a csapat motivációja esett egy jó nagyot, és persze visszanyeréséhez idő kellett.
-Kiket emelnél ki a csapatból az őszi teljesítményük alapján és miért?
-Kiemelni nem érzem, hogy kellene bárkit is… mi egy csapat vagyunk, együtt nyerünk, együtt veszítünk. Mindenki megtette a maximumot. Az első győzelem hiányzott, mint egy falat kenyér… nehezen lett meg, de nagyon megérdemelt volt. Csak egy embert nehéz lenne kiemelni, és ez nem is megy az idei teljesítmény alapján. Inkább a múltban végzett munkájáért szeretnék itt is köszönetet mondani Ugrai Imrének, aki noha már nem edz minket, de talán én vagyok az a játékos, aki testközelből végigkísérte munkáját. Együtt kezdtük serdülőben… ő edzőként, én játékosként. Volt edzőm ifiben és felnőttben is. Nagyon jó volt vele dolgozni és látni azt az áldozatos munkát, amit belefektetett abba, hogy ezüstöt szerezzünk serdülőben.
-Saját magad teljesítményével mennyire vagy elégedett?
-Talán a Kiskunfélegyháza elleni mérkőzés első félidejében volt pár jobb megmozdulásom, de összességében nem érzem, hogy kiemelkedő teljesítményem lett volna ősszel. Többet nem nyújtottam, mint bárki más a csapatból. Azon leszek, hogy a hibákat a jövőben kijavítsam, mert bőven van még hova fejlődni.
-Mit vársz a tavasztól?
-Természetesen jobb fél szezont! A bajnoki cím még nincs elveszve, de igen távolinak tűnik. A katicát pontban is meg akarjuk előzni nem csak a több győzelem miatt, szeretnénk előtte lenni.
Viccet félretéve bízom benne, hogy a sérültek felépülnek, és újult erővel vághatunk neki a tavasznak… tiszta lappal. A csapat képes ettől többre is! Szeretném, ha megmutatnánk mennyivel.
B.D
