Nem feleslegesek, nem jövő nélküliek és nem elesettek. Ez volt a fő gondolata annak az igehirdetésnek, melyet a soltvadkerti református idősek otthonában tartott Káposzta Lajos nyug. evangélikus esperes-lelkész. A mintegy hetvenfős hallgatóság az otthon lakóiból és a klub tagjaiból került ki szerda este. Az énekes-verses áhítat vezérfonala a karácsonyi történet egyik fő kérdése volt: van-e helye az újszülött Jézusnak Betlehemben? És a mi családunkban? És a mai világban?
Mint a lelkész elmondta, a gyerekekre azt szoktuk mondani, hogy félénkek. Aztán aki megnő, az bátor lesz. És eljön az időskor, amikor az ember újra elkezd félni. Pedig a Bibliában ott áll nekünk is a szózat: Ne féljetek! Vagy hogy aktualizáljam beteg emberekre: Ne adjátok fel!
És még mielőtt arra gondolunk, hogy ez a szózat nem ránk vonatkozik, elevenítsük fel, hogy akkor a Bibliában, konkrétan Lukács evangéliumában kire vonatkozik? Bizony a pásztorokra. Azokra az emberekre, akik a nyájuk mellett éjszakáztak, a társadalom legalsó szintjét képviselték és valószínűleg nem voltak templomjáró emberek. Az is biztos, hogy nem voltak munkamániások, sem pedig törtetők.
Viszont komolyan vették az angyalsereg hívó szavát és megindultak a betlehemi istálló felé. Ők voltak az első tanúi a Megváltó születésének.
Más sem félt, vagy mondjam így: restellt megindulni. A három napkeleti bölcs. Meglátták a csillagot és követték. Ők azok, akik a pásztorokkal ellentétben egy kiemelt néposztályt és életformát képviseltek.
És mitől ne féljünk mi, nyugdíjasok? Először is: fogadjuk el Ezékiel próféta szavait, aki azt mondja: „Én lelket adok belétek és életre fogtok kelni”!
Másodszor: Nekünk nem csak múltunk van, hanem jövőnk is! József és Mária nem volt fizetővendég. Csak az istállóban jutott nekik hely és így született meg gyermekük. Utána pedig tették a dolgukat: felnevelték Jézust. Vagy úgy is mondhatnám: azt tették, ami rájuk van bízva.
Ránk is sok minden van még bízva. Ilyen az imádság: azokért kell imádkoznunk, akik nem imádkoznak! Ha más nem teszi, nekünk kell hirdetnünk a jézusi szeretet. Ez éltessen minket 2019-ben is!
Az est a dolgozók kedves énekével folytatódott, majd vacsora és beszélgetés következett.
K. L.
Fotógaléria:
