Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő
Január elseje XIII. Gergely papa naptárreformja óta a polgári év kezdete. A Calendae Januariae, azaz január hónap első napjának elnevezése magát az újévet jelentette, másrészt az egész télközépi ünnepkört.
Sok nyelvben az újévi szokások a calendae névből eredeztethetők. Az újévi koledálás, kolindálás elnevezése, de maga a kalendárium neve is utal erre. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a derűsen, veszekedés nélkül meglenni egymással. Újesztendő napján nem szabad semmit kiadni a házból, mert elszáll a tehén haszna- tartották ezen a napon.
Január első napja a férjjóslásra igen alkalmas. A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit lát először az eladó leány, olyan nevű ember lesz a férje. Máshol tükröt tettek a lányok fejük alá, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.
Másutt kocsonyát ettek, aztán elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválasztott egy csontot, melyet kitett az udvarra. Aki csontját a kutya reggelre eltakarította, az abban az évben férjez is ment.( Az összefüggést nemigen látom, de biztos van benne.)
Kora reggel a kútnál mosdottak, hogy frissek legyenek egész esztendőben. Így kezdték a napot, s az egész esztendőt.
Szerencsehozó hiedelmek újév napján:
-Aki újév első napján születik, abból nagyúr lesz!Ha egészséges az, akit először meglátsz újéve reggelén, te is az leszel egész évben!
-Aki malacpecsenyét eszik, annak a házába sok pénzt, jólétet túr a malacka.
-Ha ezen a napon piros almát teszünk a vízbe és megmosakszunk benne, még szebbek leszünk!
A moldvai magyaroknál jelentősek a földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokások. Újév reggelén manapság is búza, kukorica, napraforgó, rozs, zab, árpa magot szórnak szét a házban. Eközben jókívánságokat mondanak: “Adjon isten bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát.” vagy: “Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!” A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kapnak. Újév napján megrázzák a gyümölcsfákat, így igyekeznek biztosítani a bő termést.
Időjóslás:
-Ha újév napja világos, a termés nem lesz hiányos.
-Ha újév reggelén északi, hideg szél köszönt be, hosszú, kemény, tartós tél lesz.
-Újév reggelén ha veres az ég, szeles lesz az esztendő.
-Ha újévkor szép, napos idő van, biztos sok dinnye lesz.
-Hogyha csöpög ereszed bő termésben lesz részed. Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél soká ki nem ereszt.
-Hogyha fénylik Vince, Tele lesz a pince.
-Pál fordulta hogyha tiszta, bőven terem mező, puszta.
-Télen, ha sok hó esik, sok búza, jó termés ígérkezik. Enyhe télre rossz tavasz és hűvös nyár következik.
-Ha a csillagok téli éjszakán nagyon fényesen ragyognak, az hideget jelent.
Január 2. – Jézus nevenapja
Ha Jézus nevenapján hideg van, az állatok megszólalnak és hallani őket.
Január 6. Vízkereszt
A vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol. Vízkereszt ünnepének zimankója hosszú, derült ege rövid telet jósol. Ha fénylik vízkereszt, a búza jól ereszt, vagyis, ha süt a nap ezen a napon, jó búzatermés lesz.
Ezzel a nappal véget ér a karácsonyi ünnepkör, és megkezdődik a farsang.
E nap a házszentelés időpontja is. A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy más néven koledára már Mátyás király idejéből is van adat Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a rokonok. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak, Az egyház meg a házszentelések alkalmával gyűjtött be a hívektől fát , búzát, lisztet, diót, tojást, almát. A hagyomány szerint a csengettyűs ministránsok előre jelzik a ház lakóinak a pap érkezését, a kapufélfára vagy a bejárati ajtó elé rajzolt jellel jelezve a papnak, hogy az ott lakók akarják-e a látogatását vagy sem. Ha igenlő választ kapnak, akkor a ministránsok áldást, békességet kérő verset mondanak el.A jellel ellátott hajlékokba csengettyűszóval érkezik a pap, s köszönti a ház lakóit „Békesség e háznak és a benne lakóknak!” A szertartás után a papot égő gyertyával kísérik ki.
Január 17. – Antal napja
(Remete) Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A szerzeteshez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában lehanyatlottak s Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Sokan hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt, és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.
Január 18. – Piroska napja
Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy! Házasságjósló hiedelem is fűződik e naphoz: Azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.
Január 20. – Sebestyén napja
Az íjászok védőszentjének, a vértanúhalált halt Sebestyén ünnepe. A középkorban – mint segítőszenthez – hozzá fordultak az emberek oltalomért a pestisjárványok, jószágvészek idején.
Január 21. – Ágnes napja
Ezen a napon a várandós asszonyok sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek. Ehhez a naphoz is fűződik időjárási népszokás: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.”
Január 22. – Vince napja
A szőlőtermelők e napon megfigyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. Máshol vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak s a kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését.
Január 25. – Pál napja
E napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, miszerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és lett belőle Pál apostol. A néphit szerint e nap az időjárás-, termés- és haláljóslás napja. Időjárással kapcsolatos néphit: „Ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg.”
Terméssel kapcsolatos néphit: „Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna.”
Betegséggel és halállal kapcsolatos néphit: Ismeretes e napon az ún. pálpogácsával való a haláljóslás. Ilyenkor minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek, s akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. Az Alföldön ez a pogácsa lucapogácsa néven ismeretes.
A téli időszakban a közösségi élet legfontosabb helyszíne a fonó volt.
A magyar parasztság gazdálkodásában hosszú évszázadokon keresztül igen jelentős szerepet töltött be a kender és a len rostjainak fonallá fonása, majd vászonná, textíliává szövése. Az így nyert anyagokból a család és a gazdaság textilszükségletét egykor teljes egészében biztosították.
Kender- és lenvászonból készültek a testi ruházat egyes darabjai. Értéket képviselt a sok kötél- és madzagfajta, amit a kenderfeldolgozás elhulló részeiből fontak, szőttek, sodortak. Így még a legapróbb és legdurvább hulladékrost sem minősült értéktelen szemétnek.
Forrás:https://netfolk.blog.hu/
Kutyifa Icu
