A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.
Soltvadkerten március 15-én, pénteken, 10 órakor kezdődött az ünnepi műsor a Gyöngyház Kulturális Központban. Az egybegyűlt ünneplő közönséget Pájer Ildikó az intézmény vezetője köszöntötte, majd a Himnusz eléneklése után sor került a Petőfi kiállítás megnyitójára is.
Légrády Andor könyvtárvezető és helytörténész mutatta be a gyűjtőt és nyitotta meg a kiállítást. Mint elmondta, Székely Gábor kunszentmiklósi helytörténész és magángyűjtő 1947-ben született Budapesten. Általános iskoláit Budapesten és Fülöpszálláson végezte. Gimnáziumba Kunszentmiklóson járt. Testnevelési főiskolán végzett Budapesten. Több szakmát szerzett, de egyiket sem használta. Jelenleg ingatlanhasznosításból él.
Fülöpszálláson saját házában helytörténeti gyűjteményt hozott létre. Negyven évig élt Budapesten. Antikváriumokból, árveréseken, külföldi levelezésekből, ócskapiacokról gyűjtötte a Felső-Kiskunság emlékeit. Jelenlegi fő gyűjtőköre most is Fülöpszállás, Szabadszállás és Kunszentmiklós.
2003-ban vett házat Kunszentmiklóson, ahol megnyitotta a Felső-Kiskunsági Emlékek Házát. Többek között itt kapott helyett a Petőfi kultuszgyűjtemény, helytörténeti-néprajzi-kultúrtörténeti gyűjtemény Fülöpszállásról és Kunszentmiklósról, valamint egyháztörténeti gyűjtemény. Vendégkönyvében eddig 100.000 látogató regisztrált.
Tizenhét éven keresztül volt az Országos Honismereti Szövetség Kuratóriumi elnöke. Kunszentmiklóson tizenegy évig vezette a Diószegi Balázs Szülőház Múzeumot.
Több kiállítása volt egyházi tárgyakból, török kori emlékekből és természetesen a Petőfi gyűjteményből. Jó kapcsolatokat ápol a Petőfi Irodalmi Múzeummal, a Magyar Tudományos Akadémiával, kereskedőkkel, antikváriusokkal, gyűjtőkkel. Hét könyvet írt. Több cikk szerzője különböző folyóiratokban. 2018-ban beválasztották a Szent György Lovagrend tagjai közé.
Petőfi gyűjteménye több mint 6000 darabból áll. Hét éves lehetett, mikor nagymamája átvitte Kiskőrösre. Ekkor pillantotta meg először Petőfi Sándor szülőházát, a költő iránti olthatatlan kíváncsisága valószínűleg innen eredeztethető. 1989-ben a szibériai Petőfi-expedíció és az azt követő viták hatására keresni kezdte „saját Petőfijét”. A Petőfi-kultusz 170 éve alatt kiadott magyar és idegen nyelvű könyveket, szakirodalmat, szobrokat, képeket, jelvényeket, plaketteket és egyéb tárgyakat gyűjtött össze. A legnagyobb értékek a költő életében kiadott művei, röplapjai, használati tárgyai. Eddig 60 kiállítása volt híres költőnkről, templomokban, művelődési házakban, zsinagógákban, iskolákban. Ebbe a sorba csatlakozott be most Soltvadkerten a Gyöngyház Kulturális Központ, ahol két hétig lesz látható a kiállítás. Ha nem is az egész kerül bemutatásra, de igyekezett úgy összeválogatni az anyagot, hogy minél színesebb, érdekesebb legyen.
A kiállítás megnyitója után került sor a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 6. évfolyamának és a Cantare Gyermekkarának ünnepi műsorára, melyet Nagy Melinda tanárnő álmodott színpadra.
A műsor színvonalán látszott, hogy a felkészítő tanárok kitettek magukért és a diákok nagyon ügyesen keltették életre a forradalom szellemét. Igaz, újszerű látásmódban, a mai kornak megfelelően, de mindenki számára érthetően.
Az ünnepi műsor zárásaként került sor a koszorúzásra. A Hősök terén díszőrként Pintér Johanna, a Gyöngyház Kulturális Központ munkatársa huszárruhában, lovával tisztelgett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nagyjai előtt.
Ünnepi beszédet mondott Font Sándor országgyűlési képviselő, aki felelevenítette a régvolt hősök tetteit és párhuzamot húzott 48 és a mai kor birodalomépítő politikája között, ami ellen most is fel kell emelni szavunkat és védekezni kell ellene.
-K.Gy.-
Fotógaléria:
