Csendes napot tartottak április 10-én a Petőfi Sándor Evangélikus Általános Iskolában. Csendesnek nem volt nevezhető, de nem is ez benne a lényeg, hanem az, hogy megszokottól eltérő tevékenységet végezzenek a diákok és a pedagógusok. Az évente kétszer (tavasszal és ősszel) megrendezésre kerülő nap tanulásmentes nap, ahol a színes programok közepette mégis egy kissé megpihenhet az ember, érezheti azt, hogy az iskola falai között a játéknak és a szórakozásnak is van helye.
Pethőné Szűcs Mária iskolalelkész szervezésének köszönhetően a nap folyamán a diákok körforgásszerűen olyan programokon vettek részt, melyek a húsvéti ünnepkörhöz szorosan kapcsolódnak. A felsősök idén Péter apostol életét dolgozták fel 6 állomáson. Az iskola különböző felekezeteinek lelkészei és hitoktatói a saját templomukban, imaházukban várták az osztályokat, ahol Péter életének egyes állomásait élhették át. Szóba került a hűség, a hit, az elköteleződés, az elhívás, az öröm. Az egyes állomásokon volt csapatverseny, illusztráció készítés, versírás, filmnézés, tánc és beszélgetések az adott témákról.
Az alsó évfolyamosok programjai a Nagyheti eseményekről szóltak: kreatív és énekfoglalkozáson a gyerekek elkészítették a sírboltot, és ábrázolták a feltámadt Jézust egy angyallal. A zenés-táncos foglalkozáson Petrányi Ilona pedagógus vezetésével zsidó táncot tanultak, és mindenki nagy örömére előadták a nagy sikerű Új szív című flashmob-ot.
Az iskola tornatermében húsvéti sorversenyeken vettek részt. Hogy mitől húsvéti egy verseny? Attól, hogy a feladatok egy bibliai történetet elevenítenek meg, melyet Trepákné Kriskó Eszter és Dózsa Tamás – a mozgás tevékenységért felelős tanárok – el is meséltek előtte a diákoknak.
Szusszanásként pedig szintén minden évfolyam megnézett a feltámadásról egy rajzfilmet.
Itt még nincs vége a történéseknek… A nap meglepetés vendége az Evangélikus imaházban várta a diákokat. A Kanadából, Montréalból érkezett Francois Boudreau (lelkész és illuzionista) bűvészmutatványaival – és furcsa kiejtésével – kápráztatta el a nézőközönségét. Egyébként Francois egészen jól beszél magyarul, Isten üzenetét legalábbis sikerült átadnia a trükkjeibe csomagolva.
A nap végén a diákokat kérdeztem arról, hogy mitől volt más ez a nap, mint a többi és mi tetszett nekik a leginkább:
Simon Jázmin (4.o) : „ Mindig örülök a csendes napoknak, ilyenkor nem kell tanulnunk, de azért kellemesen elfáradunk a nap végére, mert sok mindent csinálunk. Kecsketánc tetszett az elején a legjobban, de a viccesen beszélő bűvész is emlékezetes maradt számomra.”
Tótyik Áron(4.o): “Hogy mi tetszett?! Minden! Mondjuk, a bűvészmutatványok felettébb érdekesek voltak. Az a jó, hogy nem kell tanulni!”
Kovács Gábor Csanád (4.o): “A bűvész tetszett a leginkább a mai napban, amikor a karikákkal játszott. Szerintem az lehet a trükk hátterében, hogy vagy mágnesek voltak a karikába vagy egy kis rés, amin át tudta akasztani.”
Hajdú Zoé (1.o): “Sokkal jobb ez a nap, mint az összes többi. A pedagógusok is aranyosabbak ilyenkor. Sokat játszunk, de nekem a legkedvesebb élményem a sorversenyes feladat volt. Az, amikor 12 golyót kellett összegyűjteni.”
Érdekes, hogy a 3-4. évfolyam zömének a bűvész nyerte el leginkább a tetszését, míg az 1-2. évfolyam a mozgásos tevékenységet részesítette előnyben. Egy bizonyos, hogy a csendes nap a legjobb nap minden diák számára. Mert nem kell tanulni!!!
Kincses Szilvi
Fotógaléria:
