Hétfőn országszerte a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal folytatódtak az idei írásbeli érettségik. Kiskőrösön a Wattay Szakgimnáziumában 32 diák, míg a Petőfi Sándor Gimnáziumban 114 végzős nebuló adott számot tudásáról.
A KSZC Kiskőrösi Wattay Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumának egyik magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárát, valamint két érettségiző diákját kérdeztünk a magyarérettségiről.
2017-ben változott az érettségi, azóta már nem kettő, hanem három feladatrészből tevődik össze az írásbeli. Az első feladatlap egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot tartalmaz. Egyszerre kapják meg az első és a második feladatot a diákok, amiben az a nehézség, hogy az idejüket nekik kell beosztaniuk. Ahogy láttam, a szövegértés a játékról szólt tulajdonképpen, mely szövegrészlet azt hiszem, hogy a Magyar néprajz 6. kötetében szerepel, amelyhez kapcsolódóan feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak. Talán az lehetett nehéz a szövegértésben, hogy 12 feladatot kellett megoldaniuk, mely mennyiségileg soknak tűnhet, de véleményem szerint rövidebb, könnyebben megoldható feladatok voltak ezek. A második feladatrészben az egyik rész az érvelés volt, mely szerintem szintén nem volt nehéznek mondható, hiszen film vagy sorozat nézéssel kapcsolatban kellett érvelniük attól függően, hogy a szinkronizált vagy a feliratos filmeket részesítik előnyben. Erre a kérdésre választ adva minimum 3 érvet kellett felsorakoztatniuk, azokat alátámasztaniuk vagy megcáfolniuk és mindemellett egy konkrét filmes élményről is kellett írniuk. A terjedelmet is meghatározták a feladatlapok, tehát az időkorlát mellett ez is nagyon fontos tényező volt. Mivel a fiatalok a zene és a film világában szerintem nagyon „otthon” vannak, ezért ez a feladat sem volt nehéz, de választhatták a hétköznapi szöveget is, ahol egy hivatalos levelet kellett írniuk. Szerintem ez is egy nagyon klassz feladatnak mondható, hiszen arról szólt, hogy valaki talált a földterületén egy ókori régészeti leletet és a jegyzőnek egy hivatalos levelet kell megfogalmaznia ezzel kapcsolatban. A gyerekek nagyon jól ismerik a hivatalos levél felépítését, formai elemeit, tehát úgy gondolom, hogy játszva meg tudták oldani. Szerintem a második feladatrésznél mindegyik választási lehetőség nagyon jó feladat volt. A harmadik nagy feladategység a fogalmazás, ami szerintem megint csak nem volt nehéz, arról nem is beszélve, hogy rengeteg idejük is volt rá, összesen 150 perc. Itt is két lehetőség közül választhattak. Az egyik egy novellaelemzés, a másik egy összehasonlító elemzés volt , ahol Radnóti és József Attila egyik-egyik versét kellett összehasonlítaniuk – mondta el megkeresésünkre Podmaniczky Gabriella, a Wattay Szakgimnázium magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanára.
Az elhangzottak alapján azt gondolhatnánk, hogy szinte gyerekjáték lehetett a feladatok megoldása, de mi azért megkérdeztük a diákokat is, hogyan sikerült mozgósítaniuk az órákon megszerzett háttértudást.
– Szerintem könnyű volt a magyarérettségi, nekem igazából az összes feladat. A szövegértéstől mindig is féltem, mert lassan olvasok. Már a próbaérettségin is nagyon örültem, amikor a magyar tanárom: Tóthné Sási Katalin azt mondta, hogy az enyém volt a legjobb. Habár előtte nagyon sokat gyakoroltam otthon, illetve az iskolában is. A szövegértésben a játékról volt szó és az érvelés, valamint a levélírás is nagyon könnyű volt szerintem, mert filmes szinkron vagy felirat mellett kellett érvelnünk, hogy melyiket szeretjük jobban. Mivel nagyon szeretek filmet nézni, számomra ez a feladat is nagyon kézenfekvő volt, ezért nem éreztem annyira nehéznek. A fogalmazásírás meg igazából attól függ, hogy ki mennyire tudja ezt így megoldani, mert pl. az egyik barátnőm mesélte, hogy nekik a tanáruk is azt javasolta, hogy inkább a novellaelemzést válasszák, mert az könnyebb, arról sokkal többet lehet írni. Én a próbaérettségin pl. pont ez a feladatot választottam és nagyon rosszul sikerült. Aztán amikor magyar órán az összehasonlító verselemzést gyakoroltuk, az meg 5-ös lett. Utána még arra is gyakoroltam egy kicsit, összeszedtem a gondolataimat és most is inkább azt választottam. Szerintem nem volt annyira nehéz, bár mindkét vers rövid és érdekes volt számomra. Nem is tudom… igazából a virágokról volt benne szó, amik éltek, de a halál is megjelent és akkor így nem annyira tudtam kamatoztatni azt, amit eddig gyakoroltunk. A szerelmes versekről kicsit könnyebb volt írni, de igazából hamarosan úgy is kiderül, hogy hogyan sikerült. Az összes közül a magyar érettségit tartottam a legkönnyebbnek, a holnapi matektól és a közgáztól is félek egy kicsit – mesélte Pivarcsi Regina (12.A).
– Úgy gondolom, hogy ez a legkönnyebb érettségi a törihez vagy a matekhoz képest A szövegértés volt a legkönnyebb, azt szerintem bárki meg tudta csinálni. Az én kedvenc feladatom az érvelés volt, most is azt választottam. A fogalmazással már annyira nem boldogultam, abból sosem voltam igazán jó. Most is éppen hogy csak sikerült megírni az adott, kötelező szószámot, amit kell. Mindenesetre sokat segített, hogy már hosszú ideje készültünk az érettségire és annak is örültem, hogy az időkeretet sikerült tartanom – mondta boldogan Krizsán Zsófia (12.A).
2019. május 7-én a középszintű matematika érettségi feladatokkal folytatódnak az írásbeli vizsgák.
Az Oktatási Hivatal korábbi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az érettségi vizsgákat május 3. és június 28. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, azok lebonyolításában 3149 vizsgabizottság működik közre.
Az írásbeliket május 3. és 24., az emelt szintű szóbeliket június 5. és 13., a középszintű szóbeliket pedig június 17. és 28. között tartják.
A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása már elérhető IDE kattintva.
Kutyifa Icu
