Szentgyörgyiné Szlovák Mária igazgató asszonnyal a 2018/19-es tanév eredményeiről, projektjeiről, fejlesztéseiről beszélgettünk, amikor is elmesélte nekünk, hogy új pedagógiai módszerek bevezetésén dolgoznak annak érdekében, hogy sikeresen meg tudjanak felelni a napjainkra jellemző társadalmi és szülői elvárásoknak. Az ma már mindenki számára tény, hogy gyökeresen megváltozott azon képességek „listája”, mellyel a jövő nemzedékének rendelkeznie ahhoz, hogy sikeresen tudjanak reagálni a 21. század kihívásaira.
Hány diák, illetve pedagógus kezdte meg a 2018/2019-es tanévet?
A 2018/19-es tanévet 1141 tanulóval, illetve óvodáskorú gyermekkel kezdtük meg. Tanulói létszámunk jelenleg 1147 fő, akiket 98 főállású és 33 megbízási szerződéssel foglalkoztatott pedagógus/hitoktató tanít. Technikai/ügyviteli dolgozóinkkal együtt, összesen 178 fő áll valamilyen típusú munkavállalói jogviszonyban intézményünkkel.
Milyen személyi változások történtek ebben a tanévben?
2018. július 31-én járt le az ötéves vezetői megbízatásom, s ezzel együtt az intézményvezetőség többi tagjáé is. A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériumának döntése alapján nem került sor pályázat kiírására, hanem újabb öt évre megbízást kaptam intézményünk vezetésére. Általános iskolai tagintézményünk élére a következő öt évre is Grausza Jánosnét kértem fel, míg az óvoda kapcsán belső „pályázatot” hirdetettem. Ez utóbbira Tiriczné Szabó Szilvia nyújtotta be programtervét, s így 2018. augusztus 1-jétől ő látja el az óvodavezetői feladatokat . A tanügyi igazgatóhelyettes, Kelemen Ildikó, illetve a tangazdaságvezető, Gombárné Antal Margit nyugdíjba vonulása miatt szintén történtek személyi változások. Horváth Kinga augusztus 1-je óta dolgozik igazgatóhelyettesi munkakörben, míg Biácsiné Lucza Erika már 2018 februárjától vezeti tangazdaságunkat. A korábbi gazdasági-vezetőnk távozása miatt 2019. március 1-jétől Pohankovics Jánosné tölti be ezt a munkakört. A MEE Országos Presbitériumának 2019. március 21-én tartott ülésén határozat született intézményünk új igazgatótanácsának felállításáról is, melynek tagjai: intézményvezetőként jómagam, Szentgyörgyiné Szlovák Mária, gazdasági vezetőként Pohankovics Jánosné, intézményi lelkészként Farkas Sándor és Pethő-Szűcs Mária, egyházközségi küldöttként Kecskeméti Pál, egyházmegyei küldöttként Homoki Pál, egyházkerületi küldöttként Ónodi Szabolcs, intézményi küldöttként Grausza Jánosné és Tiriczné Szabó Szilvia, a szülői szervezet küldötteként Opauszki Gáborné, míg fenntartói küldött, egyben igazgatótanácsi elnökként Dudla Erzsébet (a MEE Nevelési és Oktatási Bizottságának tagja, civil foglalkozását tekintve az apostagi általános iskola intézményvezetője).
Illetve kollégáink közül néhányan nyugdíjba vonultak, míg a fiatalabbak közül vannak, akik gyermeket vállaltak, vagy éppen gyesről tértek vissza óvodánkba, iskoláinkba. Mindezek a változások szerencsére zökkenőmentesen zajlottak le, köszönhetően mind az újonnan megbízottak felelősségtudatának, vezetői kompetenciáinak, mind pedig a többi kolléga támogató együttműködésének.
Milyen fejlesztések valósultak meg a KEVI egyes intézményeiben?
Stabil pénzügyi helyzetünknek köszönhetően folyamatosan fejlesztjük intézményegységeink infrastrukturális feltételeit. Fenntartónk, a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatásával különböző pályázatok, valamint a Szülői Munkaközösség segítségével évről évre szépülnek épületeink. Az 5 évvel ezelőtt teljes felújításon, bővítésen átesett óvodánk épületének állapotmegőrzése folyamatos, év közben csak kisebb javítások, karbantartások történtek. Emellett átadásra került egy rekortán borítású, új játékokkal felszerelt udvarrész is, melyet anyagilag részben fenntartónk, a Magyarországi Evangélikus Egyház finanszírozott az ún. eszközfejlesztési pályázati keretéből. Általános iskolánkban befejeződött a tornacsarnok tűzjelző rendszerének kiépítésre, illetve egy könyvraktár kialakítása. Egy 40 millió forintos, önerőből finanszírozott projektnek köszönhetően megújult ezen intézményegység fűtési rendszere, illetve elkezdtük az ún. Lengyel-házzal kapcsolatos fejlesztési terveink előkészítését. A középiskolában nagyobb projekt nem volt ebben a tanévben, hiszen az EFOP-os pályázatunk csak ennek a tanévnek az első harmadában zárult. Apró fejlesztések természetesen itt is történtek: néhány tantermet kifestettünk, lambériáztunk, azokba új bútorokat vásároltunk, emellett az egyik szertárt felszabadítottuk, s ott egy „kápolnát” alakítottunk ki a szülői munkaközösség összefogásával és támogatásával.
Milyen projektekben, közösségi programokon vettek részt?
Adott programjainkat az intézményünk honlapján is megtekinthető munkatervbe foglaltak alapján szervezzük és tartjuk. Hagyományos programjaink mellett az elmúlt egy évben több olyan nagyobb szabású programot is szerveztünk, melyekkel ismételten megmutathattuk intézményünk sokszínűségét. Miután novemberben intézményünk sportcsarnoka volt az egyik helyszíne az idei tanévben megszervezett megyei pályaválasztási kiállításnak, adott időponthoz kötve „Szakmák hetét” tartottunk – s ebbe bevontuk már az óvodásokat is.
Idén márciusban a Petőfi nevét viselő középiskolák országos találkozójának voltunk házigazdái, s ekkor 9 vidéki középiskola tanulóit és pedagógusait láttuk vendégül.
Egy olyan tudományos projektet is kiemelnék itt, mely kapcsán kolléganőnk, Fodorné Faragó Krisztina meghívást kapott Szlovákiába egy nemzetközi konferenciára, illetve a nálunk végzett munka eredményeit még Portugáliában is elemezték. Intézményünk matematika szakos tanárai felkérést kaptak, hogy a Debreceni Egyetem két tanárával együtt vegyenek részt az MTA tantárgy-pedagógiai kutató programjában. „A korszerű matematikaoktatás” projekt keretében a tanulók problémamegoldó gondolkodását vizsgálják méghozzá úgy, hogy megfigyeléseiket, illetve a kísérleti módszerek alkalmazását közel 80 diák bevonásával 4 csoportban végzik.
Térítésmentesen, a Határtalan pályázatnak köszönhetően utazhattak idén májusban hetedikeseink Erdélybe, míg három gimnáziumi osztályunk tanulói – szintén egy sikeres pályázatnak köszönhetően – Lengyelországban jártak. Ezen projektek mellett több-kevesebb pénzt nyertünk bécsi adventi kirándulásra, statlengsfeldi testvérkapcsolatunk működtetésére, sőt görögországi cserediákjaink programjainak támogatására is. Aktív kapcsolatot tartunk fenn még egy szerbiai és egy hollandiai középiskolával is – s mindezt az idegen nyelv tanulása iránti motivációs miatt is fontosnak tartjuk működtetni, finanszírozni.
Az idegen nyelvek oktatása mellett kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók érzelmi intelligenciájának, személyiségének fejlesztésére is, ami miatt igyekszünk minél több bemutatkozási lehetőséget biztosítani számukra különböző művészeti, kulturális vagy sportprogramokon keresztül is.
Általános iskolai énekoktatásunk eredményei jól ismertek a városban lakók előtt, azonban idén márciusban debütált a zeneiskolai tanulmányokat folytató középiskolás tanulókból álló „KEVI zenekar” is, illetve az idei művészeti versenyünkön már több középiskolás tanulónk vállalta a népdaléneklési kategóriában történő megmérettetést is.
Új kezdeményezésként, de hagyományteremtő céllal középiskolás végzős diákjaink részére háromnapos lelkigyakorlatos tábort szerveztünk Vajtán a Zichy-kastélyban, melyen többek között dr. Csókay András idegsebész, agykutató beszélt diákjainknak életcélról, hivatásról, hitről. Ezen tábor a diákok számára teljesen díjmentes volt, s részben pályázati, részben költségvetési keretből, részben pedig a szülői munkaközösség támogatásából finanszíroztuk. S ami külön is kiemelendő: az az ökumenikus összefogás, ami nélkül ez a program nem valósulhatott volna meg, s ami szerintem országos szinten is példaértékűnek mondható.
Sikeresek közösségi programjaink is, melyek közül szalagavató ünnepségünk és jótékonysági báljaink városunkban is kiemelt eseménynek számítanak. Szinte nincs olyan városunkban rendezett rendezvény, melyen ne képviseltetnénk magunkat. Rendszeresen fellépnek diákjaink az AGRÁR EXPO-n, az adventi rendezvényeken/hangversenyen, de képviseltetjük magunkat évről évre a városalapítók napján és a Márton-napi kemenceavató rendezvényen is. A március 15-i városi megemlékezésen kétévente adják diákjaink az ünnepi műsort, míg október 23-án évente. A német kisebbségi önkormányzat, a Jó Pásztor Szeretetotthon rendezvényein szintén szerepeltek idén is tanulóink, óvodásaink, mint ahogy derékhadát adják pl. az Eltájolók által szervezett Petőfi-túrának, városismereti versenynek is.
Kiállítóként részt vettünk a keceli országos virágfesztiválon; óvodásaink idén a katolikus templomban is bemutatták karácsonyi ünnepi műsorukat. A környéken nincs olyan borverseny (pl. Országos Cserszegi Borverseny, Nemzetközi Kadarka Borverseny, Miklós-napi országos borverseny Kunszentmiklóson, Országos borverseny Izsákon stb.), ahol diákjaink ne segítenének a felszolgálásban vagy ne versenyeztetnék meg vizsgaboraikat. Sőt évek óta ők segítenek a hagyományosan Révfülöpön megrendezésre kerülő háromnapos evangélikus borversenyen is.
Milyen eredményekkel szerepeltek diákjaik a különböző versenyeken?
Időről időre számtalan versenyen részt vesznek mind általános iskolás, mind középiskolás tanulóink. Felsorolni is nehéz lenne őket külön-külön, de intézményünk honlapján mindig büszkén számolunk be a különböző tanulmányi vagy sportversenyeken elért országos eredményeikről.
Mesélne nekünk arról, hogy milyen új pedagógiai módszertan kidolgozásával foglalkoznak jelenleg?
Erre a tanévre az volt a célkitűzésem, hogy kimondottan a tartalmi munkára fókuszáljak, hiszen az utóbbi években energiáim nagy részét lekötötték a sikeres pályázatainknak köszönhető infrastrukturális fejlesztések. 2013 novemberétől 2018 tavaszáig három nagy projektet valósítottunk meg: az óvodában egy 100 milliós, a gimnáziumban pedig először egy 240, majd egy 355 millió forintos beruházást.
Véleményem szerint tárgyi feltételeink most már nagyon jók, éppen ezért ebben a tanévben a módszertani megújulásunkra szerettem volna fektetni a hangsúlyt.
És hogy erre miért is volt szükség? Úgy gondolom, hogy teljesen mások a mai szülői elvárások, a minket körülvevő környezeti hatások, mint 10-15 évvel ezelőtt voltak. Miután a digitális eszközök forradalmi módon meghatározó részei lettek mindennapjainknak, átalakultak a diákok tanulási módszerei, sőt megkockáztatom, még a képességei is. Azt tapasztaljuk, hogy a gyors információáramláshoz szokott gyerekek kevésbé türelmesek, a tőlük csak pár évvel idősebbekhez is hasonlítva kevésbé bírják a monotonitást. Így azzal, ha mi pedagógusok frontális órákat tartunk és lediktáljuk nekik az anyagot, azzal nem igazán fogunk előrébb jutni. Sem a gyereknek, sem a pedagógusnak nem lesz sikerélménye – muszáj, hogy aktív részeseivé tegyük diákjainkat a tanóráinkon.
Ráadásul a mai világban az érzelmi intelligencia szerepe is egyre inkább felértékelődik, már nem csak a tárgyi tudás a fokmérő például egy állásinterjún. Megváltoztak azok a kompetenciák, melyekre a munkáltatóknak is egyre nagyobb szükségük van: kiemelt szerepet kap, hogy ki mennyire tud csapatban dolgozni, mennyire kreatív vagy hogy milyenek a kommunikációs képességei. Éppen ezért – illetve a téma iránti érdeklődés felkeltésének céljával – szerveztem ebben a tanévben két olyan nevelési értekezletet, ahol ezekről a dolgokról hallhattunk – először iskolánk pszichológusától Török Zsuzsától, majd dr. Gyarmaty Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológustól, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársától.
A siker érdekében kipróbáltuk például azt is, hogy egy-egy tanítási napra a tanárok is beültek az iskolapadba – ezzel is megtapasztalva, mennyire fontos az órai aktivitás, s hogy egy mai tanárnak mennyire inkább tanulásszervezőnek kell lennie.
Abból a szempontból is szerencsések vagyunk, hogy fenntartónk számos lehetőséget biztosít számunkra továbbképzésekre, jó gyakorlatok megismerésére, így más kollégáktól is sokat tanulhatunk.
Most pedig pont azon dolgozunk, hogy hogyan tudnánk még kisebb létszámú csoportokkal, osztályokkal dolgozni, hiszen módszertani megújulásunk, pedagógiai munkánk sikeressége szempontjából az alacsonyabb csoportlétszám is kulcsfontosságú kérdés.
A jövő évtől szigorodó felvételi eljárás miatt muszáj erre is odafigyelnünk! Természetesen a konkrét tárgyi tudás mellett igyekszünk a diákoknak értékeket is közvetíteni s több olyan programot szervezni, melyek által nemcsak elméleti tudásuk gyarapszik, hanem szemléletmódjuk is formálódik.
Melyek voltak a legemlékezetesebb kirándulások ebben a tanévben?
Rengeteg ilyen volt, hiszen minden osztályfőnök szervez kirándulást, és ez az általános iskolától kezdve a középiskoláig elmondható. Külön öröm számomra, hogy vannak olyan osztályok, akiknek színházbérleteik is vannak, s így rendszeresen néznek megy egy-egy előadást Kecskeméten.
Iskolánkban már évek óta hagyomány, hogy a középiskolások közül azokat, akik tanulmányi vagy versenyeredményeikkel kiemelkednek társaik közül, az iskolavezetés meghívja egy jutalomkirándulásra. Idén Pécs volt az úti cél, ahol egy idegenvezető segítségével bepillantást nyerhettünk a város történelmi és kulturális értékeibe, majd egy rövid szabadidős program után a Pécsi Nemzeti Színházban megnéztük Karinthy: Tanár úr kérem című művét.
De szerveztünk, pontosabban szerveztem kirándulást dolgozóink részére is: május végén egy kétnapos csapatépítő program keretében a Vajdaságot „fedeztük fel” – s külön élmény volt számunkra, hogy ott ráakadtunk egy Kevi nevezetű településre is. Az intézmény dolgozói közül 74-en jelentkeztek erre az útra, sőt néhányan házastársukat is meghívták rá, így összesen 89-en vettünk részt ezen a programon. Hihetetlen, hogy még 300 km-t sem utaztunk e két nap alatt, mégis mennyi új élménnyel, tapasztalattal gazdagodtunk!
Hogyan értékelné az elmúlt tanévet?
Bár a mondás szerint „Senki nem lehet próféta a saját hazájában”, meggyőződésem, hogy többségében szakmailag felkészült, elhívatott pedagógusok, technikai dolgozók intézményünk munkavállalói, tanulóink neveltségi szintje pedig – az olykor-olykor előforduló esetleges fegyelmezetlenségeikkel együtt is – az átlagosnál lényegesen jobb.
Ökumenikus szemléletmódunknak köszönhetően nagyon jó a kapcsolatunk a helyi katolikus, református, pünkösdi és baptista gyülekezetekkel, vezetőikkel. De nemcsak az egyházakkal törekszünk egymást segítő, támogató kapcsolatra, hanem a városi és környékbeli társintézményekkel, szervezetettek, vállalkozókkal és önkormányzatunkkal is.
Infrastrukturális hátterünk, felszereltségünk kiváló, pénzügyi mutatóink évek óta pozitívak, így több további fejlesztési tervünk megvalósításán is dolgozunk. Önálló gazdálkodásunknak és fenntartónk bizalmának köszönhetően gyorsan merünk és tudunk reagálni a külső körülmények változásaira.
Szakmai munkánk sikerességét pedig tükrözik tanulóink felvételi és vizsgaeredményei, az országos mérések alkalmával nyújtott teljesítményei, sikeres ECDL- és nyelvvizsgabizonyítványai.
Kutyifa Icu
Fotók: Kincses Szilvi
