Országszerte ünnepségeket tartanak ma, az államalapítás ünnepén, Szent István napja alkalmából.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja.
Kiskőrösön Seffer Attila római katolikus esperes atya által celebrált szentmise után Domonyi László polgármester mondott ünnepi beszédet:
„Szent István napján évről évre megpróbáljuk megérteni azt a hatalmas – és minden bizonnyal máig ható – munkásságot, amit első királyunk életműveként egy szóval úgy szoktunk leírni, hogy ÁLLAMALAPÍTÁS.
Nem véletlen, hogy a mai nap nem nemzeti, hanem állami ünnep. Hiszen István király emléknapjánál méltóbb időpontban megünnepelni Magyarország születésnapját, úgy gondolom, talán nem is lehetséges.”
A polgármester gondolatai után az atya megáldotta a város borait és az új kenyeret, mivel az ünnep fontos eleme a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött cipót megszentelte, megáldotta, majd Szűcsné Hajdú Mária felvágta és segítőivel szétosztották darabjait. Az ízletes kenyér mellé újbort is kínáltak.
A déli harangszóval pedig kezdetét vette a közös kenyérsütés a város kemencéjénél. A szorgos kezek az új kenyeret bedagasztották, majd kelesztették és pihentetés után kisütötték. Nemcsak friss, ropogós kenyérrel várták a megjelenteket, hanem volt kemencében sült meggyes és szilvás kalácslepény, sült szarvas Rigó Lászlónak köszönhetően, sült bárány Hakantól és csirkecombok a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattól.
Igazi ünnepi lakomát szerveztek Kiskőrös Város és a Művelődési Központ munkatársai.
De mindez nem jöhetett volna létre a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat asszonyai nélkül. Köszönjük nekik!
-Kincses Szilvi-
Fotógaléria:
