A kiskőrösi Szüreti Napok alkalmával látogatott el a városba az olaszországi Noto településének egyik vezetője. A Szicíliai város talált Kiskőrösre egy kicsit kalandosnak is mondható körülmények között.

-Hirdetés-

Az, hogy az olaszországi város vezetőinek érdeklődését Kiskőrös felkeltette, Petőfi Sándornak köszönhető. A kapcsolatfelvételről Domonyi László polgármester elmondta, hogy Petőfi műveket fordított olasz nyelvre Noto szülötte, Giuseppe Cassone (1843-1910), akinek egyébként egy mellszobra is megtalálható a kiskőrösi műfordítói szoborparkban. Innen indult el a folyamat, hogy Noto város vezetői elkezdték felkutatni Petőfi Sándor szülőhelyét.

Noto szülötte, Giuseppe Cassone (1843-1910) mellszobra a kiskőrösi műfordítói szoborparkban.

Az egyeztetések után Kiskőrösre érkezett Noto alpolgármestere Francesco Terranova és az ottani polgármester egyik barátja, aki már 7 éve él Magyarországon. Az olasz kisvárost bemutató videó lenyűgözte a kiskőrösieket.

A kiskőrösi városi vezetőkkel való találkozáskor Noto alpolgármestere köszöntetét fejezte ki, hogy a találkozás létrejöhetett. Izgalmasnak nevezte a találkozást, mivel a két város neves szülöttei, Petőfi Sándor és Giuseppe Cassone is megismerték egymást személyesen, melyet most a két település követ.

Megemlítette, hogy Noto az Unesco világörökség része. Úgy fogalmazott, hogy a Kiskőrösön töltött néhány nap alatt megbizonyosodott arról, hogy a két településnek nagyon sok közös találkozási pontja lehet a jövőben.

Noto alpolgármestere, Francesco Terranova (balra) és Domonyi László

Noto település Olaszországban, Siracusa megyében található a Szicíliai sziget déli csücskében 24 ezer lakossal. A környék már az őskorban is lakott volt, de a mai helység csupán 300 éves múltra tekint vissza, mivel Noto Anticát az 1693-as nagy földrengés elpusztította. A régi város, Noto Antica a maitól 8 kilométerre az Alveria-hegységtől északra található.

Noto Antica Sicul eredetű város volt, amely az ókorban Netumként ismertek. 866-ban az arabok hódították meg. 1091-ben, később Norman város lett. A 16. és a 17. században, a város, adott otthont számos figyelemre méltó szellemi nagyságnak: Giovanni Aurispa, Antonio Corsetto, valamint Mario Capuana zeneszerzőnek is. A település híres szülötte volt Matteo Carnelivari (1449-1506) építész is, a spanyol gótika mestere, épületei azonban csak a Palermo régióban maradtak fenn. Az ő stílusa egyesíti a katalán gótikát az arab és normann elemekkel. A 15. század utolsó harmadában Palermo legfontosabb építője volt. Ő építette a Palazzo Abatellis (1487-1493), a Palazzo Ajutamicristo (1490-1495)-t, és tőle származik Palermoban egy katalán terasz is (amelyet azonban időközben átépítettek) és a Santa Maria della Catena, amely 1502-ben épült.


1503-ban III. Ferdinánd király a városnak civitas Ingeniosa („Ötletes City”) címet adományozott. A következő században a város bővült, túlnőtte középkori határait, új épületek, templomok és kolostorok épültek. 1693-ban itt volt a Szicíliát ért földrengés epicentruma, amely az akkortájt dinamikusan fejlődő várost a földdel tette egyenlővé. A várost ezután nem újították fel, hanem kiváló építészek, művészek bevonásával új városszerkezetet hoztak létre az anyatelepüléstől 10 km-rel délkeletre, teljesen a barokknak szentelve azt.

Az újraépített város architektúrája bizánci-arab elemekkel ötvözött. Pálmafái a természettel való szoros kapcsolatát jelzik, tereinek, utcáinak színei melegséggel töltik meg a mozgalmas települést. A főutca, a Corso Vittorio Emanuele, valamint a Piazza Immacolata, a Piazza VI. Maggio és a Piazza Municipio a Városházával, pompás barokk palotáival, szentélyeivel harmonikus egységet alkot.

Filus Tibor
Noto város képek: www.wikipedia.hu

  Fotógaléria:

  Fotók megtekintése (19 db kép)
MEGOSZTÁS