„Birkózásra született!” a kiskőrösi származású Bognár Erika, aki sport iránti szeretetét családjából hozta. Édesapja és bátyja nyomdokaiba lépve sikert sikerre halmoz sportágában. 2015 óta a Magyar Birkózó Szövetség kadett válogatottjának tagja. Méltán lehetünk rá büszkék, hiszen 2019-ben az év U23-as női bajnoka lett, míg a pontevedrai Eb-döntőben ezüstérmet szerzett. Jelenleg Budapesten a Honvéd SE színeiben versenyez. Legnagyobb álma: kijutni az olimpiára.
Erika, a 2016-ban Stockholmban rendezett kadett birkózó Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett 52 kilogrammban. 2017-ben – minden válogatót megnyerve – a kadett és junior válogatott keret tagja lett. Számos nemzetközi edzőtáborban és versenyen vett részt dobogós helyezésekkel, majd a svédországi Klippanban, Európa második legrangosabb versenyén bronzérmet nyert. A junior birkózó Európa-bajnokságon 8. helyezett lett, míg Szarajevóban kadett Európa-bajnok és az athéni kadett világbajnokság 60 kg-os súlycsoportjában világbajnoki bronzérmet szerzett A nemzetközi versenyek után kadett és junior korosztályban is magyar bajnoki címet nyert. 2017-ben Budapesten „Az év női utánpótlás—birkózója” elismerést kapott, Kecskeméten pedig utánpótlás leány kategóriában az „Év sportolója” lett. 2018-ban „Kiskőrös Város Sportjáért” címet vehetett át szülővárosában. 2019-ben a pontevedrai Eb-döntőben ezüstérmet szerzett, valamint az év U23-as női bajnoka lett.
Hány éves korodban kezdtél el birkózni? Kik voltak az edzőid?
Azt hiszem, hogy talán 8 éves koromban. Édesapám és a testvérem, Árpi is birkózott korábban, aki ma már testnevelő tanárként dolgozik, emellett a Kiskőrösi Petőfi Birkózó Klub vezetőedzője is. A birkózás alapjait Kiskőrösön Tóth Mátyás tanította meg nekem, majd a KTE színeiben versenyeztem 4 évig középiskolás koromban. Idén januárban a Budapesti Honvéd SE csapatához igazoltam, ahol Hatos Gábor segítségével készülök jelenleg az októberben Magyarországon megrendezésre kerülő U23-as birkózó világbajnokságra.
Milyen élmény volt az idei junior Európa-bajnokság?
Úgy gondolom, hogy jól sikerült a felkészülési időszak a rengeteg edzőtábornak köszönhetően. Az 59 kilogrammos mezőnyben első napon egy olasszal (3-0, tus) és lengyellel (10-0) mérkőztem meg, majd másnap a döntőben a fehérorosz Szazikinával szemben pontozással maradtam alul, így csak junior Eb ezüstérmet szereztem.
Milyen érzés volt a dobogón állni?
Jó volt, de közel sem olyan jó, mint a dobogó legfelső fokán állni. 2017-ben első lettem. Az, hogy akkor értem szólt a Himnusz, semmihez sem fogható.
Mennyit készülsz egy-egy versenyre? Hogyan szoktad magad trenírozni mondjuk egy Európa-bajnokság előtt?
Minden délelőtt birkózó edzéssel telik, míg a délután folyamán többnyire kondicionáló edzéseink vannak. Edzőink sokat segítenek nekünk abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból, sőt ha szükséges, akkor pihenőnapot is kapunk. Nyáron mindig edzőtáborokban veszünk részt, ahol általában heti 9 alkalommal edzünk. Kivételesen augusztusban két hét szabadságot is ki tudtam venni, ami nagyon nagy luxusnak számít, ilyen talán még nem is volt az életemben, hogy ennyit pihenhettem. A téli hónapok általában alapozással telnek, ilyenkor sokkal többet is edzünk, majd márciustól elkezdődnek a válogatóversenyek. Ha versenyidőszak van, akkor 1-2 héttel a verseny előtt már kevesebbek a darabszámok is az edzésben. Ezt úgy kell elképzelni, hogy már nem heti 9-et edzünk, csak 6-ot. Illetve órában is kevesebbet. Ilyenkor általában csak 1 órahosszas pörgős edzést tartanak nekünk edzőink a Honvédnél.
Lelkileg mennyire megterhelő az, hogy az egész életed a birkózás körül forog: hogy jól kell teljesítened, hogy aztán sikerüljön a kvalifikáció?
Mindez sok izgalommal jár. Leginkább az Európa-bajnokságon és a Világbajnokságon nagy a tét, hiszen nem mindegy, hogy valaki első lesz, vagy elveszti az aranyérmet, és így csak második. Legalábbis én így gondolkodom róla. Nem az van, hogy valaki megnyeri az ezüstérmet, sokkal inkább elveszti az aranyat.
Mit szeretsz legjobban a birkózásban?
Ezt már olyan sokan kérdezték tőlem, de nehezen tudom megválaszolni… kiskorom óta az életem része. Szeretem.
Mi a legnagyobb célod?
Kijutni az olimpiára és felnőttben válogatott lenni, illetve ott is minimum egy érmet szerezni. Ez a legnagyobb álmom, hiszen az egész életemet erre tettem fel.
Kutyifa Icu
Fotók: Kincses Szilvi
