Mint arról korábban tudósítottunk, figyelemfelhívó félpályás forgalomlassító békés megmozdulás volt augusztus 10-én Kiskőrös határában az Izsáki út mentén. A mezőgazdaságban dolgozó személyek demonstráltak így az ágazatban kialakult rossz helyzet miatt.
A gazdatüntetés hatásai nem voltak sajnos egetverőek és a borászatok által nyilvánosságra hozott szőlő árak is kiverték sok termelőnél a biztosítékot. Azt látni, hogy a termelőket megosztották a zöldszürettel és sokan a félelmek miatt nem írták alá a megfogalmazott petíciót a gazdatüntetés alkalmával. Voltak olyan szőlőtermelők, akik tartottak attól, hogy szőlőjüket nem veszik, át vagy nem fizetik ki. A termelők tisztában vannak a mezőgazdaság és azon belül a szőlőtermesztés nehéz helyzetével, de a véleményüket nem merik nyíltan felvállalni.
Az alacsony árkategóriájú borok nem jó minőségűek
Kérdésként merül fel, hogy a borászatok – a céginfóban látható adatok szerint – milyen módon lehetnek nyereségesek, ha 1 millió hektoliter bor bent maradt a pincékben? Erre nem igazán tud senki sem elfogadható választ adni. A lepárlás egy megoldás lehetett volna, de a törvénytervezet elfogadásának idejére már beteltek a fogadóhelyek, így utólag ez a próbálkozás egy látszatintézkedésnek mondható. A kezdetekben a borászatok 30-40 Ft/kg árakkal jöttek elő, amelyeket „irányadó árként” neveztek meg, miközben a HNT nem határozott meg árakat. Meg kell jegyezni, hogy a bor minősége is kérdéseket vet fel. Az alacsony árkategóriájú szegmensben igen rossz minőségűek a borok, ami nem kedvez az ágazatnak. Az ilyen észrevételekre a borászatok arra hivatkoznak, hogy nem voltak felkészülve a gépesített szüretre.
A csillék sokszor órákat álltak a napon, ami valószínűsítheti azt, hogy rosszabb minőségű szőlő kerülhetett feldolgozásra. Csak halkan jegyzem meg, hogy a kombájnos szüret már sokéve működő technológia, a borászatok pedig fejlesztésekre kapták a különböző pályázati támogatásokat. A minőség tekintetében mondjuk egy Bianka fajtát 16-17 mustfokon kellene leszüretelni, hogy megfelelő savtartalom legyen a szemekben. Ezzel szemben a borászatok ezt a szőlőt csak 20 mustfok felett veszik át, amikor már aszalódik és a szőlő beltartalmi értéke sem megfelelő, a magas cukortartalom miatt.
Alacsony szőlőár, a borászatok támogatásokat kapnak
A zöldszüretről jöttek már ki határozatok és vannak, akiknek az ilyen irányú igényét elutasították. Annyi bizonyos, hogy a szerkezetátalakítási támogatást fizetik ki első körben az arra jogosultaknak. Ezt követően lehet majd a zöldszüret díját rendezni. Akinek volt rá lehetősége azok megigényelték és főleg a Bianka fajtát érinti ez, mert úgy jelezték, hogy annak nem lesz piaca. Érdekes, hogy az összes felvásárló a vegyes fehér bor előállításához használatos Biankát keresi, amit bruttó 45 Ft/kg hirdettek meg átvételre. A termésátlag erős közepesnek mondható. Az előrejelzések alapján – amit a hegyközségek adataiból határoztak meg – a termésátlag tekintetében 100-120 mázsa/ha hozammal lehet számolni. Ezzel szemben azonban a valós termésátlag úgy 50-60 mázsa/ha-ra tehető. Minőségében jó, de mennyiségében nem kiemelkedő évjárat várható az idén. Az előre meghatározott termésmennyiség különbözet abból adódik, hogy voltak termelők, akik több borászathoz is bejelentkeztek szőlőjük eladási szándékával. Sok szőlő van még a tőkéken, amelyekre nem mutatkozik felvásárlás. A kékszőlőnél és a minőségi fehér szőlőnél pedig legfeljebb bruttó 65 Ft/kg árral lehet számolni.
Fontos megemlíteni, hogy a minőségi borok értékesítésének támogatására 3,5 milliárd forintos bormarketing program elindítását tervezi az agrártárca, amit az MTI szerint az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, Feldman Zsolt mondott a 28. Budapest Borfesztivál megnyitóján.
A borászatok technológiai fejlesztéseire eddig 35 milliárd forintot adtak és a megnyitón elhangzottak szerint további 10 milliárd forintnyi támogatás van elbírálás alatt, valamint turisztikai fejlesztésekre is jelentős támogatásokban részesülnek.
Filus Tibor
