Afrika: ami azt illeti, visszatért ugyan egy kicsit a nyár, de ez már viselhető. Az afrikai sertéspestis pedig ugyan nincs ezzel összefüggésben, de nem is terjed mifelénk. Viszont már várják a telet a vadászok, mert készen állnak a varjúcsapdák.
Szomor Vilmos soltvadkerti vadőrrel sétálok a területen: erdők, mezők, rétek, nádasok… És ahogy egy tisztásra érünk, fura tákolmány tűnik elő.
Varjúcsapda — magyarázza az ifjú vadőr. Most éppen üres, de lassan beüzemeljük. Nyár közepétől lehet használni, amikor a fiókák elkezdenek röpködni. Berakunk egy élő varjút, a többiek meg beröpülnek hozzá. A fiatal varjú ugyanis kíváncsi. Viszont kijönni már nem tud, ott bent dühöng. Kesztyűvel kivesszük, és vagy átrakjuk másik csapdába, vagy odaadjuk másik vadásztársaságnak, hogy fogjanak vele varjút ők is.
Miért káros a varjú?
Dúvadnak számít, mert fészekrabló! Főleg a madárfészkekben tesz nagy kárt, így mifelénk a fácánfészkekben, de a kisnyulakat is rendesen pusztítja. Abból pedig bizony kevés van.
És akkor ezek a csapdák?
4 ilyen csapdánk van. Ha valaki ad élő madarat, beletesszük, etetjük, itatjuk. Vonzza a többit! Időszakosan használjuk: gyakran előfordul, hogy több hétig semmi, aztán egyszerre 1-2-3 madár. De elütött állatot is beteszünk, főleg télen, mert ilyenkor dögevő.
Most viszont még csaknem nyár van. És ahogy olvashatjuk, megjelent az afrikai sertéspestis. Féljünk?
Emberre nem veszélyes, csak a sertésre. Itt még nincs belőle probléma, nem találtak fertőzött egyedet ill. tetemet. Kecskeméttől északra számít alacsony kockázatú területnek. Ennek a betegségnek az ember és a vaddisznó a legnagyobb hordozója.
Az ember?
Igen: az jár ide-oda és tesz meg százkilométereket. Kimutatható a vírus eddigi terjedése kapcsán, hogy vaddisznó nem ugrik ekkorát. Az ember beül az autóba, majd ahová megérkezik, kilép és leteszi a magával hozott vírust. Különben is: a vaddisznó nincs rászorulva arra, hogy vándoroljon.
Etetjük, itatjuk, fürdetjük! – erre szolgál a vadgazdálkodás.
Nem is szabad őket megzavarni: a járvánnyal sújtott területeken nem engedik a vadászatot, hogy ne kergessék szét az állományt. Mifelénk még engedélyezett a vadászat, mert nem tartozunk semmilyen kockázat alá. Ahol megjelent a járvány, ott már kötelező a lelőtt állatnál az állatorvosi mintavétel. Ennek eredménye 3 nap alatt megjön, addig hűtőben kell tartani a vaddisznót, tilos feldolgozni.
Valójában mi történik az afrikai sertéspestisben megbetegedett disznóval?
Akár házi, akár vaddisznó, a tünetek a következők: láz, orrvérzés, a belső szerveken és a bőrön véres pöttyösödés, majd 5-7 nap alatt kimúlás.
Viszont munkatársaimmal együtt mi etetünk tovább, azaz hordjuk a területre a kukoricát, az almát és a vizet, így mindent megteszünk a korszerű vadgazdálkodás érdekében.
Káposzta Lajos
Fotógaléria:
