Bencze Erika életmódváltó klubbot vezet, mellette heti 12-14 órát tart, több helyszínen. Az ő segítségével már többen is nagy eredményeket értek el az életmódváltásban.
Az edzései mellett imádja a futást is – vele beszélgettem a sport iránti szeretet kialakulásáról, aerobik és- erőnléti edzői tapasztalatairól, az életmódváltó klubról és persze a futásról is.
Számomra több tanulsággal is szolgált a beszélgetés. Ajánlom sportolók, egészséges életmódot folytató embereknek és azoknak, akik szeretnének az életmódjukon változtatni.
Erikával Kiskőrösön, a Városi Sporttelepen beszélgettem, miközben párja Lukács Norbert éppen futóedzést tartott kiskőrösi vendégeinek.
Mikor kezdődött nálad ez a sportos életmód és a sport iránti szeretet?
Még nagyon fiatal koromban kezdődött nálam a sport szeretete. Ide jártam Kiskőrösre középiskolába, a Wattay Szakközépiskolában érettségiztem. Akkoriban nagyon molett lány voltam. Természetesen – mint minden tinilány – én is vékony és csinos akartam lenni, így mindenképpen le akartam fogyni. Ez olyan jól sikerült, hogy 70 kilogrammból körülbelül 48 lettem. A fogyással jöttek az egészségügyi problémák is, nálam is jelentkeztek az anorexia tünetei. Nem voltam hajlandó enni, mert féltem, hogy újra elhízok. Aztán az egyik orvos világított rá arra, hogy ez nem így működik, és az életemmel játszok. Valamit ki kell találnom, amivel levezetem ezt a feszültséget. Azt tudni kell, hogy én gyermekkoromban versenytornáztam (gimnasztikáztam) 8-9 éves korom körül, de sajnos megszűnt ez a lehetőség és nagyon hiányzott a sport mindig is, hiszen gyermekkoromban is izgő-mozgó voltam már. Aztán kitaláltam, hogy újra elkezdek sportolni. Először futottam, de az egyedül annyira nem jött be. Majd elkezdtem otthon tornázni videókra. Aztán felkerültem Budapestre főiskolára, és ott kötelező volt a testnevelés. Mivel lehetett választani, ezért én az aerobic mellett döntöttem. Ott lendültem bele igazán, hiszen hetente háromszor, négyszer eljártam aerobic órákra edzeni.
Gondolom innen jött az aerobic edzői képzés? Mióta vagy aerobic edző?
Amikor elvégeztem az iskolákat és lediplomáztam akkor úgy éreztem, hogy jobban érdekelnek az edzések, mint csak az, hogy eljárjak rájuk. Mögé akartam látni, tudni akartam mit, miért teszünk. Mindenféleképpen el akartam végezni egy edzői iskolát – ez volt az egyik szempont. A másik meg az, hogy egyre több olyan ember vett körül, mint amilyen én voltam 15-16 éves koromban, és akartam ezeknek a lányoknak segíteni. Nem arról szól az élet, hogy számoljuk a kalóriákat, vagy azt nézzük, hogy egy nap csak egyszer ehetünk, hanem igenis normális és teljes életet tudunk élni úgy, hogy mellette szépek és csinosak vagyunk.
Az edzői képesítést hét éve szereztem meg. Két szakág van: az aerobic és a testépítői. EMivel én nagyon szeretek táncolni, jobban vonzottak mindig is a csoportos órák. Így egyértelmű volt, hogy az aerobic edzői képzést fogom elvégezni. A FitnessCompany-nál végeztem aerobic edzőként. Azóta nincs megállás, folyamatosan képzem magam: életmód tanácsadó, M.A.X. trainer, komplex szemléletű funkcionális edző, preventív gerinc- és strechingtrainer… jelenleg is képzem magam.
Van egy életmódváltó klubod is. Beszélnél erről?
Igen. Én az aerobic edzői után egyből el is végeztem az életmódváltói képzést is, tehát már tudatosan készültem arra, hogy kiegészítem. Azt szokták mondani, hogy 30% a testmozgáson és 70% az étkezésen múlik. Ahogyan egyre jobban nőtt a vendégköröm, többen kerestek meg azzal, hogy a testmozgás része megvan, de nem változik a testem. Először csak egy-egy személynek írtam étrendet, aztán egyre nagyobb lett a kereslet. Majd indítottam egy csoportos életmódváltó programot, melyet egy évben kétszer, tavasszal és ősszel szoktam meghírdetni. De a legmotiválóbb mindig a csoportos találkozás, ahol egymással beszélgetünk, tanácsokat adunk, recepteket osztunk meg. Így alakult ki az életmódváltó klub.
Arról még érdemes itt beszélni, hogy most már annyira sokféle betegség van: gluténérzékenység, inzulinrezisztencia, hölgyeknél PCO szindróma. Ez nagyon összefügg az étkezéssel, ezért csináltunk egy életmódváltó klubbot, ahol havonta egyszer találkozunk. Van egy nagyon kedves barátom Veresegyházán, Dr. Bagi Gabriella az Egy Csepp Csoda Életmódközpont vezetője. Ő vércsepp analízissel foglalkozik és emellett életmódvezető is, vele szoktam egyeztetni. Most volt nálunk október elején előadást tartani, amely iránt nagy volt az érdeklődés, sok hasznos információhoz juthattak a résztvevők.
Mostanában már sokféle órát tartasz egyre több helyen. Hol és milyen óratípusokat?
Így van. Mivel Izsákon élek és ott kezdtem az órák tartását, ott van a központom is jelenleg. A második település volt Orgovány, ahova hívtak és már öt éve tartok ott is edzéseket. Több mint egy éve Kiskőrösön is tartok órákat, illetve Kecskeméten heti egyszer. Az órák típusait nézve tartok Crossfitet, ez a funkcionális köredzés, ahogy sokan ismerik, csak én egy kicsit komplexebb szemléletben tartom az edzéseket. Arra törekszem, hogy kiküszöböljük a rossz mozgásmintákat, odafigyeljünk a helyes testtartásra, szabad súlyokkal és saját testsúllyal dolgozzunk, gépekkel pedig nagyon ritkán. Nyilván vannak hagyományos crossfitelemek, amiket rendszeresen végzünk. Én azt szeretném, hogy hosszútávon 50-60 évesen is tudjanak mozogni és sportolni ezek az emberek, és ne ízületi problémával küzdjenek, úgyhogy erre helyezem a hangsúlyt. Ugyanúgy a gerinctornán is – mobilizáló, aktivizáló gyakorlatokkal, nyújtóelemekkel – ahol az izmokat erősítjük. A sok ülő és álló munkából adódó rendellenességeket próbáljuk kicsit helyretenni. Illetve ZONA edzést is tartok, ez a Péntek Enikő edzésprogramja. Egy éve vagyok Enikő ZONA edzője. Ez egy intervall edzés, melynek az a lényege, hogy egyszerre minél több izomcsoportot mozgassunk meg. Emellett zsírt égetünk és az izmokat is erősítjük. Itt klasszikusan a saját testsúlyos gyakorlatokra helyezzük a hangsúlyt.
Tudom rólad, hogy nagyon szereted a futást. A futás iránti nagy érdeklődésed hova vezethető vissza?
A futás szeretete nekem Izsákról indult. Ugye mindenki elkezdi valahogy. Én is így tettem és a kezdetekben volt egy térdsérülésem. Feltehetően a nem megfelelő futótechnika és a rossz futócipő miatt. Úgy gondolom, hogy ezen mindenki átesik amikor elkezd futni. Én itt jó három évre letettem a futócipőt. Tartottam az órákat Izsákon, ahol mindenképpen akartunk szervezni egy ilyen “közösségkovácsoló” programot. Először azt találtuk ki, hogy körbetekerjük a Balatont. Majd én a 2014-es év végén rátaláltam az interneten az Ultrabalatonra, ahol nem körbe kerékpározzuk a magyar tengert, hanem körbe futjuk – és hát bedobtam ezt a csapatnak. Nem kellett őket győzködni. Indultunk a 2015-ös Ultrabalatonon 12 fős csapatban. Azóta nincs megállás a futásban nekem sem és a többieknek sem.
Van már saját futóversenyetek is Izsákon. Megosztanál erről pár gondolatot?
Igen. Az Alkony Trail három éve indult. Ez is egy szűk közösség, az izsáki futók által jött ötlet volt. Akkortájt kezdett el párom, Lukács Norbi is futóedzéseket tartani Izsákon. Nagyon sokat futottunk kint terepen. Megpróbált minket ránevelni arra, hogy ne mindig aszfalton fussunk – higgyük el, hogy ha terepen tudunk futni, aszfalton sokkal gyorsabbak leszünk. Nagyon megszerettük a terepfutást, és innen jött az ötlet, hogy szervezzünk egy teljesen mást, mint a tavaszi Izsáki futóverseny. Ezt valamilyen módon hozzá kapcsolnánk a sárfehér napokhoz. Így jött az az ötlet is, hogy szervezzünk egy terepfutó versenyt az éjszakában. Idén már a harmadik versenyünkön vagyunk túl. A visszajelzések nagyon pozitívak, úgyhogy jövőre is szeretnénk megszervezni a IV. Alkony Trail futóversenyünket.
Van-e olyan történet, amelyet szívesen elmesélnél? Gondolok itt például nagy fogyásra a segítségeddel.
Sok ilyet tudnék mondani. Most volt egy lány, aki közel húsz kilót fogyott az életmód program segítségével. Sokat izmosodott, nagyon jó az állóképessége. Mindig azt tudom felhozni, hogy én nagyon hálás vagyok, hogy ilyen csapatom van. Nagyon sokat kapok vissza tőlük. Nyilván fárasztó nekem is, hogy heti 12-14 órát tartok amellett, hogy van egy rendes nyolc órás munkám. De az, amit tőlük visszakapok, az minden fáradtságot megér.
Hogyan készülsz fel egy órára?
Az edzések előtt egy órát szoktam készülni, ezért is bejelentkezős nálam minden óra. Szeretek azzal tisztában lenni, hogy kik vesznek részt az órámon, milyen állóképességük van, milyen a terhelhetőségük. Bár ez csoportos óra, de nagyon egyénre szabottak a gyakorlatok, még a ZONA edzésen is. Ott is úgy állítom össze, hogy tudom, vannak teljesen kezdők, és vannak nagyon jó állóképességgel rendelkező haladó vendégeim. Úgy állítom össze az edzésprogramot, hogy a kezdőknek legyen egy könnyített változat, míg a haladóknak egy sokkal erősebb edzése. Ugyanez van crosssfitnél is. A zeneválasztás még csak egy apró része az óratervezésnek. Tehát minden óra előtt minimum egy órát rászánok arra, hogy az az edzés olyan legyen, amilyennek lennie kell.
Mit üzennél azoknak, akik életmódváltáson gondolkodnak? Hogyan kezdjenek bele?
Az szokott lenni mindig a legnagyobb probléma, hogy belecsapnak valami divatdiétába. Sokan nem látnak mögé a dolgoknak és ez a legnagyobb gond. Ezt teljesen felejtsék el, mert ennek semmi értelme. Én azt javasolnám, hogy álljanak oda úgy a konyhapulthoz illetve a spájzba, hogy reális szemmel nézzék végig a polcokat. Minden olyan élelmiszert dobjanak ki, ami finomított. Tehát fehérlisztet, sima cukrot, csokikat, cukros üdítőket – és ez már fél siker. Arról persze ne feledkezzenek meg, hogy az étrendváltoztatás mellett – ahhoz, hogy a zsírégetés beinduljon, és az izomtömeg növekedjen – szükség van a sportolásra, mozgásra. Itt nem arról beszélek, hogy a heti hét napból hétszer sportolni kell. Ha már hetente kétszer-háromszor szánunk időt a mozgásra, az egy idő után kifizetődik.
Nincs más hátra, mint, hogy azok is elkezdjék az életmódváltást, akik eddig csak halogatták. Higgyétek el, megéri! Az ember sokkal boldogabb lesz tőle.
B.D.
