A FLORA Virágfesztivál különböző kategóriákban hirdet versenyt több mint 30 éve. A faiskola kategóriában évről évre indul Biber József csengődi lakos, akinek Kiskőrösön van faiskolája. Az egyes években ott volt a helyezettek között, ám az idei évben sikerült az első helyen végeznie. Az örökzöld fenyőfajok és egyéb örökzöldek gazdag kínálatával rendelkezik, mely a szakma hatalmas elismerésében részesült.
Mi volt a mostani sikered titka?
15 éve tudományos munkát folytatok, szelektálom a növényeket. Amikor még nem is beszéltünk a globális felmelegedésről, már akkor azt mondtam, hogy bizonyos növénycsoportok hiányoznak a Duna-Tisza közéből – a fenyőfélékre gondolok itt elsősorban. Ennek az egyik oka az éghajlat, mert a légköri szárazság erre a területre jellemző és ezt a fenyőfélék nem bírják. A fenyők szeretete miatt tudatosan elkezdtem keresni azokat a fenyőfajtákat, amik olyan helyen élnek, ahol esetleg hidegebb tél van és melegebb nyár, tehát szélsőséges időjárás uralkodik. Az ilyen helyekről gyűjtöttem magokat. A magvetésben hiszek, és figyelem az új faj fejlődését. Megfigyelem, hogy melyik lesz különleges formájú, vagy nem úgy nő, ahogyan az eredeti növény. Vagy találkoztam olyannal is, ami olyan tulajdonságokat vett fel, ami figyelemreméltó. Például van egy olyan puszpángom, ami ellenáll a puszpángmolynak. Elértem azt, hogy ezek már látványos méretű növények lettek.
Ezek szerint ezeket a növényeket kellene termeszteni?
A versenyen olyan növényeket vonultattam fel, amikről az országban nem is nagyon hallottak még.
Nagyon sajnálom, hogy a díjátadón nincs rá lehetőség, hogy a média értesüljön a versenyben részt vevők háttérmunkájáról. A kiállított növényeim nagy része megfelel az új környezeti kihívásoknak. Az őshazájukban bizonyítottak, én csak meghonosítottam őket Magyarországon.
Sok vita tárgyát képezi, hogy nem őshonos növények ezek. Mi az, hogy őshonos, ki volt itt 500 évvel ezelőtt, aki el tudja mondani, hogy milyen növények éltek itt? Honnan számoljuk az őshonosságot? Ennek arról kellene szólni, hogy a klímaváltozásban melyik növény érzi jól magát. A paleontológus a leletek alapján nyilatkozik, hogy ez a növény itt volt, ami már 10 ezer éve kihalt, akkor az nem őshonos? És ha ennek a növénynek bizonyos fajtái mondjuk Kínában megmaradtak és én azt ide visszahozom, akkor az miért nem őshonos? Nem tudok azonosulni az őshonos elmélettel, én abban hiszek, hogy ha kiültetek egy növényt és jól érzi magát, szépen fejlődik, akkor azzal foglalkozni kell. Főleg a klímaváltozás korában.
Szerinted az országunkat elérte a klímaváltozás?
Ismerek olyan erdészeket, akik növényeket is termesztenek és figyelemreméltó a nyilatkozatuk, miszerint az országban haldokolnak az őshonos fák. A tölgy, hárs, és bükk fák mind vízigényes fák. Tudniillik, hogy az átlagos talajvíz szintje lejjebb ment, a gyökerük már nem éri el a vizet és ezért figyelhető meg a tölgyesekben a lisztharmat. Az téves hír, hogy ez fertőzés a fáknál, egyszerűen legyengültek, mert nincs elég vizük, ezért tud terjedni a lisztharmat. Viszont vannak olyan növények, amik ebben a megváltozott környezetben érzik jól magukat. A vezetők még mindig azt erőltetik, hogy az őshonos növényeket telepítsük, pedig ez zsákutca. Vannak törekvések, hogy szárazságtűrő fajokat termesszenek, de ez óriási munka és háttérbe szorulnak. Állami elismerésekre lenne szükség a változtatásokhoz. A világon rengeteg olyan növény van, amit eleve olyan helyről emelünk ki, ahol ilyen körülmények között élnek, mint a mi mostani klímánk. Miért nem lehet ezeket a növényeket idehozni és honosítani?
A növényvilág a túlélés kulcsa az emberiségnek, sokkal nagyobb értéket képviselnek, mint amilyen hangsúlyt kapnak.
B.M
