Még nekem is mondták az idősebb emberek Soltvadkerten gyerekkoromban: „te olyan rossz vagy, hogy el fog vinni a Krisztkindli!” Felnőtt fejjel, a 90-es évek közepén aztán utána jártam és visszakérdeztem a még élő nagy öregeket, hogy mi is az a Krisztkindli.

-Hirdetés-

Nem sokan emlékeztek már rá pontosan. A lényeg az volt, hogy a „rossz gyerekekhez” karácsony táján jött egy beöltözött ember, aki a felismerhetetlenségig el volt maszkírozva: nagy suba, kalap, kormos arc, elváltoztatott hang. Kérdéseket tett fel, ijesztgette őket, diót szórt ki eléjük, aztán ha utána kaptak, ráütött a bottal a kezükre, de ha megígérték, hogy jól viselkednek és elmondtak egy imádságot, megajándékozta őket.

Az elnevezés a gyermek Jézus német/sváb nevéből ered: das Christkindl” (a „Krisztus gyermek”). A szokás keletkezése ara az időre eshet, amikor Mikulás és krampusz még nem létezett, de télidőben már jobban ráértek az emberek efféle mókára — meg hát sok volt a rossz gyerek… A nyelvi asszimiláció olyan mértékű volt már, hogy a régi szavak feledésbe merültek, és csak az idősek használták: „es kummt balt tes Christkindl” („nemsokára érkezik a gyermek Jézus”): És amikor a gyerekek rákérdeztek magyarul, hogy mi az, valaki rávághatta: „Az a krisztkindli, aki elviszi a rossz gyerekeket! Téged is!” Ahogy az öregek mesélték, a kiskrintya megjelenése akkora riadalmat keltett, mintha most csak a krampusz jönne sok virgáccsal!

A történet szókincse visszatükrözi az 1920-as 30-as évek nyelvileg erősen asszimilált vadkerti sváb-tót világot. A szónak van szlovákos variációja is: „kiskrintya” illetve magyarosan „kiskrinli”. Emellett ott vannak a „segítők”, akik „Jórhanzli”, meg a randa öregasszony, a „Stornikli” (sváb szavak).

Az 1990-es években még működött a Soltvadkerti Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület ill. a 883. sz. Hunyadi János Cserkészcsapat. Ezek tagjaival több adventi rendezvényen is előadtuk a Krisztkindli színpadi történetét. A következőkben olvasunk bele ennek rövidített szövegkönyvébe!

Játszódik Soltvadkerten, 1925 decemberében, egy sváb hátterű családnál, estefelé

Szereplők:

Sz: szomszéd bácsi, a Krisztkindli: – ifj. Káposzta Lajos

Z – Iványi Zoli

P – Pálfi Peti

K – Udvarhelyi Kata

Apa: Lehoczki Gábor

Anya: Fidler Anikó

A gyerekek berohannak a szobába, megy a rajcsúr, rosszalkodás, stb. Egyszer csak megdöngetik az ajtót, s bejön a Krisztkindli (Sz)

K: Jaj! A Krisztkindli!

S, P: A Kiskrintya! (Elbújnak K. mögé, remegnek. K. nemkülönben)

Sz: Igen, az vagyok. Jöttem a rossz gyerekért.

K: …ö..ö… Nem láttam itt rossz gyerekeket… a szomszédba tessék menni…

Sz: Ki mozog mögötted?!

P, Z: (Előbújnak) Mi vagyunk…

Sz: Hogy hívnak bennőtöket?

P: Peti

Z: Zoli

K: Kata

Sz: És mi volt előbb ez a rendetlenkedés?

P: Nézd, ott a hátán a nagy zsák!

Z: Beleférünk ebbe egyszerre?

Sz: Mit pusmogtok, ördögfajzatok? A zsákot nézitek? Hát jó! Elmondom, mire való ez. Bele szoktam rakni a rossz gyerekeket!

Gy: Jaj!

Sz: Kiviszem az erdő szélére!

Gy: Jaj!

Sz: Otthagyom a nagy hideg sötét borzalmas éjszakában!

Gy: Jaj!

Sz: Aztán éjfélkor jön a róka!

Gy: Jaj!

Sz: Bevonszolja a förtelmes fogaival az erdő mélységes mélyére!

Gy: Jaj!

Sz: Aztán kirágja a zsákot!

Gy: Jaj!

Sz: És akkor ott megkérdi TŐLED, hogy miért voltál rossz!

Gy: Jaj!

Sz: És akkor mit válaszolsz?!

K: Kiskrindli bácsi ne bántson! Én nem is voltam rossz…

Sz: Igen? Ki nem segített az édesanyjának mosogatni a múltkor, mikor olyan szép képeskönyv akadt a kezébe?

K: Hát…

Sz: Ki nem hozott vizet a kútról, mikor a komákkal hógolyózni kellett menni?

Z: Hát…

Sz: Ki az, aki olyan jól tudja adni az ártatlant, mikor eltűnik a kockacukor?

P: Ó… nem tudom…

Sz: Micsoda?!

P: Ja, én voltam, bocsánat…

Sz: Na azért… Itt van, dió. (Szétgurít egy pár diót, a gyerekek utána kapnának, de ő rásuhint pálcával a kezükre.) Dió, az bezzeg kellene, mi. De előtte hadd lássam, tudtok-e imádkozni? Tudjátok-e mondjuk a Miatyánkot?

GYEREKEK EGYÜTT ELKEZDIK MONDANI

Sz: Jól van, látom, azért van bennetek jó is, fölvehetitek a diót. De jövő héten visszajövök, s ha rosszat hallok rólatok, viszlek a rókának, aztán majd ő elszámol veletek. Jön majd a Jórhanzli és a Stornikli is!

Gyerekek: Jók leszünk, ígérjük!

 

KIMEGY

SZÜLŐK BEJÖNNEK:

Apa: Ej, de csendben vagytok. Tán valamit rosszat műveltetek?

Z: Édesapám, édesanyám! Itt volt a Kiskrindli!

Anya: Nincs is Kiskrindli, ti mondtátok…

 

Káposzta Lajos

MEGOSZTÁS