Bizonyos felmérések szerint a lakosság egy bizonyos százaléka azt hiszi, hogy a polgárőrök fizetést kapnak munkájukért, de ez tévedés, hiszen minden polgárőr, a megyei és az országos vezetők is, térítés nélkül végzik önként vállalt tevékenységüket.
Az elmúlt években a bűnmegelőzés, vagyis a járőrözés mellett még tevékenységi körük is kibővült. A civil bűnmegelőzők a rendőrség mellett a határőrség feladatainak ellátását is segítik. Részt vesznek a környezetvédelemben, a gyermek- és ifjúságvédelemben, a kábítószer-fogyasztás megelőzésében, segítenek a tanyasi embereknek a tanyaprogram keretében, de leggyakrabban a közlekedés, valamint a rendezvények, sportversenyek biztosításában vesznek részt.
A Kiskőrös Városi Polgárőr Egyesület elnökével, Balogh Istvánnal beszélgettem.
A polgárőrség 1991-ben alakult meg Magyarországon. Létrejöttének oka pedig a közbiztonság kritikája volt. A rendszerváltozás éveiben ugyanis komoly bűnözéssel szembesült a lakosság, megduplázódott a bűnesetek száma. A polgárőrökkel azonban hosszú ideig sem az állam, sem a kormányok nem tudtak mit kezdeni. Észlelték, de nem támogatták a működését. Azután rájöttek, hogy a közbiztonság megteremtéséhez és fenntartásához szükség van erre a civil háttérre. Majd újabb negatív hullám jött: a 2006 és 2010 közötti időszakban a közbiztonság ismét mélyrepülésbe kezdett, és ezzel a rendvédelmi szervek nem voltak képesek egyedül felvenni a harcot. Ez monopolhelyzetbe hozta a polgárőrséget.
– Ekkor született meg a polgárőrségről szóló törvény.
– A 2011-es jogszabállyal végre a helyére került a közterületi bűnmegelőzés, és a polgárőrséget el tudták helyezni a rendészet nagy családján belül, azaz meghatározták, hogy milyen szolgálati formát láthatunk el. Az addig hobbiból működő szervezetet megreformálták, így ma már a rendőrséggel közösen kialakított szakmai elvárások és követelményrendszer mentén dolgozunk együtt.
– Miként változott a polgárőrség összetétele az utóbbi néhány évben? Mennyire tudjátok megszólítani a fiatalokat?
– Minden igyekezetünk ellenére ebben az évben mindössze négy új tag csatlakozott hozzánk. Van egyfajta érdektelenség és közömbösség a mai fiatalokban, ami nagyon elszomorító. Egyesületünkben elég magas az átlagéletkor, sok a nyugdíjas közöttünk, ami részben jó, mert ők ráérnek közterületi szolgálatot teljesíteni, másfelől viszont szeretnénk, ha a fiatalok körében is népszerű lenne ez a szolgálat.
– Ki lehet polgárőr?
– Minden büntetlen előéletű, magyar állampolgár (vagy Magyarországon engedéllyel letelepedett külföldi), aki egyetért a polgárőrség céljaival és hajlandó tevékenyen részt venni azok megvalósításában.
– Milyen ismeretekre van szüksége egy polgárőrnek?
– Az eredményes szolgálatellátás érdekében (hogy valóban segíteni tudjon, ha kell) a jól képzett polgárőrnek rendelkeznie kell az alapvető jogi-, rendészeti-, vagyonvédelmi-, kriminalisztikai-, elsősegély nyújtási-, mentési és katasztrófa elhárítási-, tűzoltási- és vegyvédelmi ismeretekkel. Törekszünk rá, hogy évente többször legyen képzés szervezve a különböző témakörökben.
–Mire jogosult a polgárőr?
–A polgárőr szervezet tagjai megtehetnek mindent, amit törvény nem tilt, mindent, amit állampolgárként is megtehetnek. Amikor jogos védelmi helyzetben cselekszenek, nem mint egy különleges hatáskörrel felruházott csoport tagjai, hanem mint állampolgárok tevékenykednek. A különbség “csak” annyi, hogy tevékenységük nem véletlenszerű, esetleges, egyéni, hanem szervezett, tudatos, közös cselekvés. Szolgálatban viszont a polgárőr “Közfeladatot ellátó személynek” minősül, így fokozott jogi védelemben részesül.A polgárőrség önálló független szervezet, amely nem alá-, hanem mellérendeltségi viszonyban áll a rendőr-kapitányságokkal. Az előre tervezett, Rendőrséggel közös akciókban a polgárőr az akciót irányító rendőr utasításait követi, mert az intézkedés jogszerűségéért ilyen esetben az akciót irányító rendőr a felelős. A közös szolgálatban a polgárőr feladata az intézkedés zavartalanságának, a saját és a rendőr biztonságának biztosítása.A polgárőr szolgálat két alapvető fajtája a “látható” és a “nem látható” szolgálat. A látható szolgálat az esetenként formaruhás, feliratos autóval történő nyílt szolgálatellátást (pl. járőrözést) jelenti, míg a nem látható szolgálat a civil ruhás, civil autós, kívülállók részére láthatatlan jelenlétet, megfigyelést jelenti.Az első célja a bűnmegelőzés a nyílt, jól látható jelenléttel, a második célja pedig az elkövetők tettenérése, leleplezése.
– A külterületek védelme mekkora figyelmet igényel?
– Ha hazánk közbiztonságát nézem, nyugodtan kimondhatom, hogy rend van, de a külterületekre még mindig kevesebb figyelem irányul. Még mindig gyakoriak az erdei, mezei, szántóföldi lopások, s a tanyákon élők biztonságát is szeretnénk növelni, ezért idén már jóval több energiát fordítottunk ezen problémák megoldására. Ez azt jelenti, hogy a polgárőrök harmada külterületi szolgálatot láthat el. Nevelési jelleggel a környezetvédelemre – így az illegális szemétlerakás vagy a parlagfű kérdésére – is szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni.
– Mi volt az idei esztendő legnagyobb feladata?
– Ugyanaz, ami 28 évvel ezelőtt. A közbiztonság fenntartása.
Kutyifa Icu
Fotógaléria:
