Településneveink, mint személyneveink is, gyakran „beszélő nevek”. Például Halason halat lehetett fogni, Kőrösön kőrisfák nőttek, Kötöny egy kun személynév, Vadkerten pedig a mondák szerint „vadaskert” volt. Ezen a néven emlegeti minden forrás, még azok is, melyek idegen nyelven íródtak (Vadkert, Wadkerth, Wadkerd). Ennek járunk utána a következőkben.
Az első említés
Nagy-Pál István helytörténeti kutató Soltvadkert 1376-1976 c. könyvében számos történelmi forrást mutat be és elemez ki a települést illetően. Megállapítása szerint a falu első okleveles említése 1376. február 16. Ez azonban nem alapító okirat, hanem egy peranyag része: az akkori országbíró, Szepesi Jakab ezzel az irattal bejelenti, hogy elhalasztja azt a pert, melyet Benedek, néhai bán indított Wadkerti Tamás fia János és több nevezett társa ellen. Az iratban szerepel a kalocsai káptalan (azaz az akkori „kormányhivatal”) neve, amely szolgálhat bizonyítékul arra nézve, hogy a MI Vadkertünkről van szó, nem különben pedig az a tény, hogy az oklevél kelte Visegrád, amely akkor ugyancsak Pest vármegye területén feküdt.
Bár itt már meg is akadtunk, hiszen Vadkert évszázadokig a solti járás része volt — amely adott időszakban nem Pest, nem is a kun székek, hanem Fejér vármegye része… Ez a területi rendezés során aztán néha megváltozott. Aztán az 1529-ben bekövetkezett török pusztítás kétszáz évre megsemmisített egy élő települést és pusztává tette azt.
Ekkor felmerül a kérdés:
Mikor kik éltek itt és hová tartoztak?
Minden bizonnyal magyarok, később minden bizonnyal idetelepülő kunok. Jó kiindulópont, hogy ha (legalábbis a Magyar Királyság első századaiban) Fejér megye része volt a falu, akkor nyilván a Fehérváron uralkodó királynak volt köze hozzá. Királyi vadaskert? Jól hangzik! De ne feledjük: az árpádkorban ilyen birtok sokfelé volt! Éppen úgy, mint a neki szolgáló vadászok (Vadászi), sólyom- és lótenyésztők lakhelyei (Solymár, Solymász, Lovászi).
Téveszmék
Egy a 2000-es évek elején megjelent nyomtatványban a névtelen szerző Imre herceg (I. István fia) itteni vadászatát és az itt történt vadászbaleset lehetőségét fejtegeti. Ehhez még Soltszentimrét is bizonyítékként állítja, hiszen „mi másért épült volna ez a templom, ha nem az ő halálának helyszíne miatt?”. Ezek az állítások azonban sok érvvel könnyedén cáfolhatók: mind a Vadkert/vadaskert, mind pedig a Szentimre településnév gyakran fordul elő az Árpád-kori Magyarország területén. Azóta természetesen sok megsemmisült, elnéptelenedett, vagy beolvadt más városokba. A „vadkert” névről tehát nem bizonyítható pontosan, hogy miért az, ami.
Emellett meg kell jegyeznünk, hogy Szent Imre kultusza a térségben máshol is megjelenik (pl. a XX. században épült fischerbócsai templom védőszentje) és vallási szempontból nincs is ezzel semmi gond.
Megjelenési formák a középkori oklevelekben
A már említett 1376-os levél után főleg hasonló módon, személynevekben bukkan fel a falu neve, de a településnév is megjelenik.
Az 1394. szeptember 26-án kelt okmány szerint a Karachon-i és a Myske-i család leányági örökségi részét (un. „leánynegyed”) Karachon és Wadkert helyeken lévő birtokaikból adják ki. 1495-ben megtudjuk, hogy Egyházashartai Miklós három fia adott juttatást többek között a Wadkerth-i birtokból kapott.
Miért van ilyen kevés forrásunk?
Egyrészt az 1975-ös ismeretanyagnál valószínűleg több van. Másrészt ne feledjük: a török időkben rengeteg irattár, könyvtár semmisült meg. A papírnak emellett megvolt az a hadi jelentősége, hogy kiválóan alkalmas volt a puskákba és a pisztolyokba fojtásnak…
A XVIII. századi újratelepítés
Mint köztudott, 1740 után több hullámban német, magyar és a szlovák betelepülők érkeztek a Duna-Tisza közére, így Vadkert pusztára is. És noha a nemzetiségi nyelvhasználat az 1940-es évekig megmaradt, a teleülésnév nem módosult. Jól mutatja ezt az evangélikus templomban az 1840-es évek elején elhelyezett emlékkő, mely ma a szószék alatti falon olvasható: „Dies ist der Denckstein der Evangelica Kirche in Vadkerd” — Ez a vadkerti evangélikus templom emlékköve.
Aztán megtörtént a modernizáció
1900. október 18-án a 91057 szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet a község nevét Soltvadkertre változtatta. Ennek oka az volt, hogy az akkori országterületen 3 Vadkert nevű település volt, amely akár postai és közigazgatási tévedésekhez vezetetett. Korábban, 1888-ban már szerepelt a községi postaállomás Pest-Vadkert néven, mivel a falu ezen megye része volt (1950-ig). Mégis történelmibbnek, konkrétabbnak gondolták a Solt-előtagot, mert Vadkert akkor a kiskőrösi székhelyű solti alsó járás területén feküdt.
Nemzetiségi nevek?
Gazdag német nyelvű levelezési anyag van birtokunkban. Nincs más elnevezés a címzésen. Ebben a példában pedig, noha németül ír haza a legény, de a falu nevét magyarul, az utca nevét németül írja le. Tehát itt nincs nyoma annak a németesítésnek, mely Nemesnádudvaron (Nadwar), Császártöltésen (Tschasartet), vagy Bácsbokodon (Wikitsch) megfigyelhető.
Összefoglalva tehát elmondható, hogy Soltvadkert neve egy történelmileg megalapozott, beszélő név, mely országos szinten dallamosan, márkanévként cseng. Ezt kell kiaknázni!
Káposzta Lajos történész
Fotógaléria:
