Igen, ezek a legfontosabb kérdések. Mondhatni, „minden rendben”. Csakhogy ennek megvan az ára: szervezés, képzés, a dolgozók felkészítése a vészhelyzetre és totális zárlat a lakóknak: senki se ki, se be!
A soltvadkerti Református Idősek Otthona igazgatójával, Sipos Ajtony Levente lelkésszel beszélgettem.
Szóval nincs baj — ez a lényeg. Mi az ára a lakók biztonságának?
A 68 férőhelyből jelenleg 61 van betöltve. Ennek egyrészt az az oka, hogy a koronavírus megjelenése óta nem veszünk fel senkit az otthonba. Másrészt ki kellett alakítanunk egy izolációs részleget, melyhez 11 ágy tartozik. Ide kerülnének azok, akiknél felmerül a fertőzés gyanúja.
Hogy történt a zárlat bevezetése? Gondolom, nem mindenki szimpatizált vele a lakók közül.
Az első lépés március közepén a látogatási tilalom elrendelése volt, amihez szinte rögtön társítottunk egy kijárási tilalmat is. Bizony, vannak piacjárók, hazalátogatók, orvoshoz menők, akiknek ez nehézséget jelentett. De amikor országosan is szigorodott a helyzet, megértették. Ettől kezdve csak telefonon vagy más eszközökkel érintkezhetnek a családtagjaikkal.
Mi a helyzet a dolgozókkal?
Fegyelmezettek! Az a 36 ember, aki itt takarít, gondoz, ápol és irodai munkát végez, teljes kiképzést és cselekvési programot kapott a járványt illetően. Az eddigi következetes egészségügyi és biztonsági előírások még szigorúbbakká váltak, lévén mi vigyázunk a legveszélyeztetettebb korosztályra.
Konkrétan?
Először is szigorúan ellenőrizzük, ki és mi kerül be. Aki például kapcsolatba került külföldről hazatért rokonnal, baráttal, annak két hétig otthon kellett maradnia, és csak úgy jöhetett újra dolgozni. Aztán az is lényeges, hogy aki bejön dolgozni az idősek közé, annak kötelező a lázmérés, a védőruha, a maszk és a kesztyű használata. Arra is külön protokoll van, hogy hogyan kell kezelni ezeket hulladékként. Még szigorúbb a helyzet azoknál, akik az izolációs részleg dolgozói lennének. Oda csak ők mehetnének be, máshova viszont nem.
Gondolom, a közös étkezések is megszűntek.
Az étkező nem üzemel! Mindenki a szobájába kapja az ételt. Ugyanakkor előny, hogy eleve minden szobához tartozik fürdőszoba. A találkozások a folyosói beszélgetésekre szorítkoznak. Ezt némelykor nehéz elviselni, de most tényleg az élet a legfontosabb.
Ilyenkor többet kell mosni is…
Igen, és jelentkezett egy gond: az a cég, amely eddig a nagymosásokat végezte nekünk, bejelentette, hogy kórházi megrendelései miatt nem tud minket vállalni. Mosógép problémánk nincs is, annál inkább probléma a higiénikus szárítás! Ekkora szárítóhelyiségünk ugyanis nincs.
Meg kell vásárolnunk egy nagyteljesítményű szárítógépet,
mely 2 millió forintba kerül. Ehhez kérjük a jóérzésű emberek segítségét. A soltvadkerti református gyülekezet számlaszámára várjuk az adományokat, és a megjegyzésbe kérjük odaírni: szárítógép. Köszönjük!
OTP 11732181-20026408
Káposzta Lajos
Fotógaléria:
