Önkormányzati képviselőkkel folytatott interjúsorozat következő főszereplője Weppert Sándor, akivel a feladatokról, képviselői munkáról és a célokról beszélgettem.
Mi motivált, hogy elindulj a tavalyi önkormányzati választásokon?
Úgy éreztem, hogy nincs középen olyan független képviselő, aki ténylegesen politikamentesen tudja képviselni a helyi érdekeket. A városvezetés és a lakosság valamennyire eltávolodott egymástól. Úgy láttam, hogy az ideosztott kormányzati támogatásokat saját sikerként könyvelték el itt helyben, pedig ennek az egyéni teljesítményhez semmi köze nincs. Kicsit az volt a problémám az előző városvezetéssel, hogy nagyon egyforma gondolkodású és habitusú képviselők ültek egy csapatban. Véleményem szerint elég kényelmes politizálás folyt.
Ennek megváltoztatása sarkallt engem, hogy elinduljak, és erre törekszem majd a képviselőségem alatt is.
Magánemberként vallom, hogy mindig van mit tanulni, mindig lehet fejlődni. Ezt én a saját gazdaságomban folyamatosan alkalmazom.
Annak idején megalapítottuk a Soltvadkert jó itthon egyesületet. Akkor tapasztaltam meg, hogy a főként fiatalokból álló csapat hihetetlen lelkesedéssel talált ki, valósított meg új dolgokat, ráérezve a társadalmi igényekre. Ott jöttem rá, hogy mennyire le vagyunk maradva a 20-25 éves fiatalok gondolkodásához képest. Szóval, nem titkolt szándékom a szellemi fiatalítás volt, főleg aktív, cselekedni akaró személyek bevonásával. Úgy tűnik, ez sikerült, én személy szerint még Molnár Elvirának is örültem volna.
Hogyan értékeled az elmúlt félévet?
Érdekes, sokszínű a képviselői munka. Eleinte nehézkesen találtam a helyemet független képviselőként. Ennek megvan a maga előnye, és hátránya is.
Mi a hátrány?
5-6 fős csapatban, hátországgal könnyebb dolgozni, mint egyedül. Magam találom ki és vázolom fel az elképzeléseimet, hogy mivel tudnám segíteni a várost.
Értem, és mi az előnye?
Jobb, hogy független vagyok, mert félő, hogy esetleg elvesztem az objektivitásomat. Nem mindenki olyan erős, hogy egy csapaton belül is meg tudjon maradni önmaga. Magánemberként nagyon jó viszonyt ápolok több képviselőtársammal is. Magam is jobboldali gondolkodású ember vagyok, de hiszek az ellenzéki kritikaépítő erejében. Egyelőre még keresem a helyem, várom a feladatokat. Meg kell tanulnom a képviselőséget, ehhez kell még egy kis idő. Szoknom kell a kommunikációt is, még nehezen adom át az elképzeléseimet. Jelenleg is vizsgálom a rendszert. A felfedezett hibák javítási lehetőségeit keresem.
Milyen hibák ezek?
Azt azért le kell szögeznem az elején, hogy Vadkertnek nincs szégyenkezni valója, mert egy jól kitalált rendszerben, aránylag rugalmasan működik, szerintem. Viszont azt is jó lenne elérni, hogy ne ellenségként kezeljük a másként gondolkodót. Néha el kell fogadni, hogy egy esetleges ellenzéki elképzelés jobban, hatékonyabban működhet az eddiginél.
Próbálok a beruházások terén is javító javaslatokkal élni. Láttam, hogy a műszaki ellenőri rendszerrel is problémák voltak. Egyébként, folyamatosan figyelemmel kísérek más képviselő-testületi üléseket is, próbálva tanulni, ötleteket meríteni azokból.
Jelenleg úgy érzem, jó helyre kerültem, sokfélék vagyunk, mindenféle szakma képviselteti magát.
Milyen céljaid vannak Soltvadkertet illetően?
Picit besegítettem a hulladékégetés ügyébe, sikerült minden háztartásba eljuttatni egy szóróanyagot is. Manapság felkapott téma lett sajnos, de jogosan. Az egészsége mindenkinek egyformán fontos. Ebből kifolyólag több megkeresést és panaszt is kaptam a lakosság részéről. Itt remélhetőleg, elindult egy jó irány.
A városi kommunikáció jó úton halad, de véleményem szerint még nem állt helyre teljesen. Nagyon fontos, hogy legyen végre egy működő honlapunk, amelyből tudnának a lakosok tájékozódni, nem csak egy-két közösségi felületen megtalálható oldalból. Ha ez meglenne, akkor bármilyen változtatás könnyedén el fog jutni az emberekhez, ez a véleményem.
Az építészeti terveket is folyamatosan átnézem, kutatom. Azt kellene látni, hogy egy ötvenmilliós pályázati beruházás összege valóban benne legyen a létesítményben, és ne legyen olyan érzése az embernek, hogy esetleg csak a töredéke látszódik. Én hozzáadott érték párti vagyok, új értéket kell teremteni, nem a pénzt minden áron elkölteni.
Szívügyemnek tartom a város fásítását, zöldítését is. Ezen a téren is össze kellene szednünk magunkat, és például fasorokat ültetni. Ennél a kérdésnél elengedhetetlen a szakmai hozzáértés. Tehát ez az egyik komoly tervem, hogy készüljön el Soltvadkert Város fásítási terve.
Nagyon jó lenne egy nyugdíjas lakóotthon létrehozása is a városban. Véleményem szerint a magántőkét és az önkormányzati tőkét kombinálva létre lehetne hozni egy ilyen projektet.
Talán a legfontosabb, a fiatalok visszacsábítása a városba. Mert hiába a szép fasor, a jó közvetítés, a jó kommunikáció, ha a fiatalok nem jönnek haza, akkor ez a város elveszett. Gyönyörű óvodáinkban lézengeni fognak a gyermekek. Ezen a területen is folyamatosan gondolkodom, keresem a kapcsolatokat, de néha úgy érzem, ehhez egyedül kevés vagyok. Keresem a külföldön, illetve Budapesten élő értelmiségi, elszármazott fiatalokat, akik szellemi tudásuk birtokában a város előrehaladásában sokat tudnának tenni, ebben biztos vagyok. Vannak e téren konkrét ötleteim, de ezekről még korainak tartok bármit is mondani.
A tapasztalatom még az, hogy kívülről mindig sokkal okosabb az ember, minden kicsit könnyebbnek látszik. A szép tervek nem elegek. Konkrét megoldások létrehozásánál pedig millió szempontnak kell eleget tenni, jogilag rendben kell lenni, és ez nem mindig könnyű. A fotelből kommentelőknek, trollkodóknak azt üzenem, hogy az ő okoskodó hozzászólásukkal nem lesz előrébb a világ.
Amikor tenni kell valamit, akkor legyenek jelen!
Az eddigiek alapján úgy látom, hogy Temerini Ferenc Polgármester Úr és Kárász András Alpolgármester Úr jó vezetői lesznek a városnak, és hiszem, hogy sok közös munkánk lesz a jövőben!
Kiss Tamás
A fényképeket Weppert Sándor képviselő biztosította szerkesztőségünk számára.
