A koronavírusnak köszönhetően rendhagyóan zajlott a szerdai nap is a magyar és matematika érettségik után. A mai napon a tanulók történelemtudásukról adtak számot.
A feladatlap megoldására 180 perc állt rendelkezésre. KSZC Kiskőrösi Wattay diákjai közül többen 11:30-kor elégedett szájízzel adták be feladatlapjaikat és távoztak a 3. nap után.
A feladatlapok nehézségével kapcsolatban megoszlanak a vélemények diákjaim között. Az esszétémának nagyon örültek, tudatosan készültünk a középkori és a koraújkori magyar történelmi esszékre, így I. Károly (Károly Róbert) gazdaságpolitikája telitalálat volt. A II. világháború előzményei rövid esszével remek páros volt, bár tartok tőle néhányan belebonyolódtak a II. világháború hadi és diplomáciai eseményeibe is. A fenti okokból is érthető, hogy kevesen választották a kereszténység és 1956-os forradalommal kapcsolatos kombinációt.
A tesztfeladatok között előkerültek az antikvitás épületei, a középkori céhek, Hunyadi Mátyás külpolitikája, a nagy földrajzi felfedezések, az I. ipari forradalom, a dualizmus, a hidegháború és Kádár-rendszer is.
Szaktanárként nagyon izgatottan élem meg minden percét a vizsganapnak, hiszen 4 év tananyagából kb. 45-50 lehetőség van a hosszú esszékre, melyek közül nem biztos, hogy minden téma egyformán felkelti a tanulók figyelmét, így egyes témákban felületesebb lehet a tudásuk. Négy napja álmodok az esszékkel, 3-szor álmodtam a reformkorról, egyszer pedig középkori esszéről, de Károly Róbert óriási megkönnyebbülésre adott okot.
Összességében közepes nehézségűnek mondható a feladatlap, hiszen van olyan joker téma, amely minden évben előfordul – ilyen a 18. századi népességmozgások. Elmondások alapján és véleményem szerint a legtöbb problémát a földrajzi felfedezésekkel kapcsolatos csavarosan feltett kérdések és a diákság számára nehezen összhangba hozható térképek, valamint dualizmussal kapcsolatosan a hatalmi ágak megosztása, és a szovjet tervgazdálkodással kapcsolatos feladatok okozták, itt fogják a legtöbb pontot elbukni a tanulóink.
A diákok az idei érettségin hátrányból indulnak, hiszen nem kerül szóbeli érettségi megszervezésre (kivéve a javítóvizsgák). Kollégáimmal nagy hangsúlyt fektettünk a szóbeli felkészítésre, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy szóbeli érettségin átlagosan egy jegyet javítanak tanulóink.
Kardos Bence történelemtanár beszámolóját olvashatták.
Fotók: Kincses Szilvi
