Dr. Markó Gábor kiskőrösi származású neurológusról már írtunk korábban. Ő az a fiatal orvos, aki bár elköltözött és családot alapított Székesfehérváron, hazajár praktizálni szülővárosába. A járvány átírta az ő megszokott életüket is, így a kiskőrösi magánrendelés egyelőre szünetel. Önként jelentkezett az ún. Covid- osztályra, ahol a fertőző betegeket látják el.
A VIRA ismét megkereste a frontvonalon „harcoló” dokit, hogy ezúttal a kórházban töltött tapasztalatairól kérdezze. Ezúton is köszönöm, hogy bokros teendői mellett szakított időt az interjúra.
VIRA: Amikor bejelentették a veszélyhelyzetet, hogyan változott meg a szakmai életetek a feleségeddel?
Dr.M.G.:Feleségemmel nagyon különböző szakmákban dolgozunk. Ő nőgyógyászként a medicina elég specifikus, más által nem elvégezhető részét műveli, így őt annyiban érintette, hogy valamelyest megváltozott a munkaidejének a rendje, de neki kizárólag a saját osztályán kell dolgozni azt, amit eddig is. Az én munkám több szempontból változott. A veszélyhelyzet kihirdetésével gyermekneurológiai szakképzésemet meg kellett szakítani, mert egy járványhelyzet esetén szakorvosként kell, hogy hasznosítsanak, így a saját osztályomon kellett felvennem a munkát.
VIRA: Mely kórházakban dolgozol most és melyik osztályokon? Fejér megye azért eléggé vörös zóna lett a koronavírus oldala alapján.
Dr.M.G.:A saját osztályom a felnőtt neurológia, ahol – mint minden más osztályon az országban – változott valamelyest a munkarend. A szakrendelők, mint az ismeretes mindenki előtt bezártak. A betegek persze nem tűntek el, az általam gondozottak bármikor felhívhatnak (és meg is teszik) ha kérdésük, problémájuk van. Erre megpróbálunk a lehető legkisebb személyes kontaktus mellett megoldást találni.
Emellett a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban már a járvány indulásakor kialakítottak speciális Covid-osztályokat, ahol a fertőzötteket illetve azokat a betegeket kezelik, akiknél nem kizárható a vírusfertőzés.
Mivel ez egy új osztály, így ide természetesen kellettek orvosok, akiket a különböző már meglévő osztályok delegáltak. A neurológiai osztályról ketten jelentkeztünk önként március-áprilisra, jelenleg májusban hárman dolgozunk az idegosztályról a fertőző épületekben. Egy hónapban a saját normál osztályos munkánk mellett 6-8 db 12 órás műszakot kaptunk – ez nekem mind éjszaka volt.
VIRA :Melyek a te saját tapasztalataid a vírussal kapcsolatban? Kezeltél koronavírusos beteget?
Dr.M.G.: Tapasztalatokról csak a közvetlen környezetem alapján tudok beszélni. A járvány megítélése a törvényhozás és az emberek részéről nagyon kettős. Az igen komoly és szigorú intézkedések túlzónak tűnhetnek, de én erre azt mondom, hogy nem tudhatjuk (igazából tudhatjuk a korábbi világjárványok alapján…) mi lett volna, ha nem történnek meg az intézkedések. A lakosság körében egyre több olyan véleménnyel találkozok, akik ezzel szemben elbagatellizálják a járványt, nem értik, hogy miért van szükség a kórházi ágyak kiürítésére országosan néhány ezer betegnél, vagy miért terhelődik le ilyen hamar az egészségügyi rendszer. El szoktam mondani, hogy attól, hogy Fejér Megyében jelenleg kb. 300 igazolt megbetegedés van, az nem azt jelenti, hogy a kórházi kapacitást csak ez a 300 beteg terheli. Mint fentebb írtam, minden beteget (legyen bármilyen baja kartöréstől-stroke-ig), aki gyanús, hogy fertőzött is lehet egészen addig, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezője, úgy kell kezelni, mint azt a 300 igazoltat. Ez terheli meg igazán a rendszert, mert ez a szám az igazolt betegek 3-4-5-szöröse is lehet. A kétkedőknek szoktam mondani, hogy bárki jelentkezhet önkéntesnek, sok munkát tudnának levenni az ápolók válláról, és akkor nem maradna kétség afelől, hogy ez a vírus komolyan veendő-e.
A fertőző osztályon természetes, hogy a műszakjaimban találkoztam igazolt koronavírusos beteggel, de nem a legsúlyosabbakkal. Őket intenzív osztályokon kezelik. Az én felügyeletem alatt azok a betegek vannak, akiknek egyébként van valamilyen megbetegedésük, amik akár igényelhetnek is kórházi kezelést (vesekőtől trombózisig bármi), de mivel igazolt vagy gyanús fertőzött, nem lehet arra az osztályra helyezni, ahol egyébként békeidőben ellátnák őket.
VIRA: Nektek mint orvosoknak van valamilyen teszt amit elvégeznek? Vagy amíg tünet nincs, addig teszt sincs?
Dr.M.G.: Szűrőjellegű tesztek nem voltak az első néhány hétben. Ha valakinek panasza volt, azt leszűrték ugyanazokkal a feltételekkel, mint bárki mást. Most az országos tesztelés megkezdésével szűrik le az egészségügyi dolgozókat is, tőlem is a héten vettek mintát.
VIRA: Melyek a jelenlegi helyzetben az orvosi praxisod kiemelt intézkedései? (Speciális védőruha, maszk, fertőtlenítés bármilyen procedúra ami eddig nem volt és most nyilván a családnak sem viheted haza a vírust)
Dr.M.G.: A kiemelt intézkedés az az, hogy a lehető legminimálisabbra vegyük a személyes kontaktusokat a páciensekkel. Ezért zártam be a magánrendelést, ezért nem működik Fehérváron sem a kórházi szakrendelésem. A védőfelszerelés az igazolt vagy erősen gyanús betegek vizsgálatához kell. Ezért vannak ezek a betegek elkülönítve. Tehát például a saját osztályon, neurológián azon túl, hogy egy sebészi maszkot felveszünk, más óvintézkedésre az ajánlások szerint nincs szükség. Fertőző osztályon természetesen a tévében olykor mutogatott szkafander, ffp maszk, szemüveg, kesztyű a menetfelszerelés.
VIRA: Hogyan változott meg a családi életetek? Nem félsz attól, hogy hordozó leszel és hazavitted már/hazaviszed a vírust a családnak? Kiskőrösre eljutsz-e a szüleidhez vagy teljes karantén van ebből a szempontból?
Dr.M.G.: Feleségem is dolgozik, így Dani felügyeletét próbáljuk az ügyeleteink, a műszakjaink és az azután járó pihenőnapok összehangolásával megoldani. Ezen felül testvérem tudott rá néhány alkalommal vigyázni illetve Kiskőrösön is volt, amikor sehogy máshogy nem tudtuk megoldani. Mindig el szoktam mondani, hogy nem ez a legideálisabb megoldás, de ez a kisebbik rossz. Orvosházaspárként nálunk is előjön az a probléma, mint egyébként sok más foglalkozás esetén is, hogy nem tehetjük meg, hogy otthon marad valamelyikünk.
Természetesen az eszünkbe jut, hogy mi hozzuk haza a kórokozót, de azon túl, hogy a higiénés előírásokat maximálisan betartjuk, nem tudunk mást tenni.
VIRA: Van aki téged keresett fel telefonon, mert ismerőse vagy az orvosa vagy, és tüneteket észlelt magán?
Dr.M.G.: Ennyire közvetlenül, hogy első észlelő lettem volna, nem volt. Persze barátok többször hívtak, hogy ez meg az történt, most mit csináljanak, kell-e karanténba menni, stb. Olyan is volt, hogy egy sclerosis multiplexes betegem, aki ráadásul immunrendszerre ható gyógyszereket kapott riadtan felhívott egy hétvégén, hogy nagymamája, akivel egy háztartásban él (a kislányával) tüdőgyulladással bekerült a kórházba – ez ugye a covid legtípusosabb tünete. Itt a megnyugtatás volt a feladatom (mást sem én, sem a rémült betegem nem tudott volna egyébként tenni). Legtöbb esetben a telefonos konzultáció leginkább azért történik, mert nem elérhetőek a szakrendelések, kevés orvossal van az embereknek közvetlen kapcsolata, nem tudnak kihez fordulni viszont az én mobilszámomat minden általam gondozott betegem tudja.
VIRA: Orvosként van napi szintű meetingetek, ami az aktuális intézkedéseket tárgyalja? Hiszen ez valóban naponta változik, legalábbis a média ezt mutatja (operatív törzs, tiszti főorvos előírása vagy csak helyi szinten kórházi főorvosok rendeletei stb) vagy minden ugyanúgy folyik mint eddig….?
Dr.M.G.: Minden van, amit felsoroltál. A napi megbeszélések egyébként is a hétköznapi rend részét képezik egy kórházi osztályon, amin minden orvos részt vesz. Annyiban változtak, hogy ez legtöbbször 20-25 perc alatt eddig megvolt, most nem ritkák a kétszer ilyen hosszú megbeszélések sem. Ezen túl vannak külön a fertőző osztályon dolgozó teameknek is megbeszéléseik. Ezeknek a célja, hogy a napi változásokban naprakészek legyünk. Ez nem csak abban merül ki, hogy az országos intézkedéseket első kézből tudjuk, hanem hogy folyamatosan, betegbeáramlástól függően rugalmasan alakítsuk a sürgősségin illetve az egész kórház területén a betegutakat, protokollokat a könnyebb és gyorsabb betegellátásért.
VIRA: Mi a helyzet most a magánpraxisod betegeivel? Hogyan tartjátok a kapcsolatot?
Dr.M.G.: Ugyanúgy, mint a kórházi betegeimmel. Igyekszem telefonon felmérni, hogy a páciensnek mi a problémája, mennyire sürgős, mennyire van esélyem telefonos megbeszélés, esetleg e-mailben átküldött leletek alapján tanácsod adni, megoldást találni. Most már egyébként ezek az esetek is kezdenek megsokasodni, naponta most már érezhető mennyiségű időt emészt fel az ezekkel a telefonokkal, e-mailekkel való foglalkozás, de fontos, hogy ebben a helyzetben azokkal a betegekkel is foglalkozzunk, akiknek nem a koronavírus a problémája.
VIRA: Hogy látod május elején a helyzetet hazai szinten?
Dr. M.G.: Ezt a válaszadást meghagyom azoknak a facebook-huszároknak, akik olyan sokszor nagyon konkrét véleményt fejeznek ki akár a globális helyzettel kapcsolatban is. Valahogy az az érzésem, hogy mindenki tudja a tutit. Könnyebb valakit hibáztatni egy kialakult helyzetért, mint elfogadni azt, horribile dictu még tenni is valamit a dolog ellen. (kezet mosni, lehetőség szerint betartani a karantént) Én csak egy csavar vagyok a nagy gépezetben, magánvéleményem, tippem, megérzésem van, de az a professzionálistól nagyon messze lenne, ha ezt nyíltan megosztanám azok helyett, akik tényleg értenek hozzá (globálisan WHO, CDC, helyi szinten pl. ÁNTSZ)
-Durst Klaudia-
-Hirdetés-
