Magyarországon évente 328 ezer köbméter illegális hulladék keletkezik. A magyar kormány februárban meghirdetett Klíma- és természetvédelmi akciótervében fontos helyet kapott az illegális hulladéklerakók felszámolása.
Július elsejétől elkezdi munkáját a Hulladékgazdálkodási Hatóság, amelynek feladata lesz a hulladékgazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális hulladéklerakók felkutatása, a szemetelők tettenérése és büntetése, valamint az ingatlantulajdonosok kényszerítése – együttműködésben az önkormányzatokkal – a hulladék eltávolítására.
Nemcsak a civil környezetvédők, a szakma is kíváncsian várja, sőt még javaslatokat is tett arra, miként lehet eredményes az illegális lerakók felszámolása.
„Tavaly a hulladékelhagyás felszámolásáért munkacsoportunk javaslatcsomagot adott be az Innovációs és Technológiai Minisztériumba, és nagyon örültünk, hogy a Klíma- és természetvédelmi akciótervben egyik fő téma lett a hulladékelhagyás felszámolása” – mondta Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője az M1 Kék bolygó című műsorában.
Évente Magyarországon 328 ezer köbméternyi illegális hulladék keletkezik.
Ez akkora mennyiség, mintha a Kossuth teret hat méter magasan fedné be a szemét.
Meglehetősen nehéz felmérni, hogy az ország mely területein okoz problémát az illegális hulladék, mert rengeteg olyan lerakat lehet, amelynek egyelőre még a létezéséről sem tudunk – tette hozzá.
Applikáció segít az illegális lerakók felszámolásában
Ezek feltárását és mielőbbi felszámolását több applikáció is elősegítheti. Alig néhány hete jelent meg a TrashOut nevű alkalmazás magyar nyelvű változata. Az applikációt a világ számos pontján használják arra, hogy elősegítsék a hulladék elszállítását.
„Viszonylag pontos adatokat lehet kinyerni az applikáció segítségével. Amikor az ember felvisz egy szennyezett helyszínt, ott be tudja állítani a hulladékfajtákat és a mennyiségeket is, amiből jól lehet látni, hogy országos szinten hol vannak a nagyobb gócpontok” – mondta Hankó Gergely.
Hatalmas előrelépés lenne, ha valóban sikerülne felszámolni az illegális hulladéklerakókat Magyarországon, de
fontos arról is beszélni, mi garantálja, hogy idővel ismét nem válnak szemétlerakóvá a megtisztított területek.
Sok módja van annak, hogyan segíthetünk, hogy a megtisztított területek ne váljanak idővel ismét szemétlerakóvá. Példaként említette a kamerák használatát vagy a terület funkcióváltását, amely külföldön is bevált, játszóteret vagy sportpályát létesítenek a megtisztított területen.
Fontos pont az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltása
Az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltása is a hulladékcsökkentés miatt fontos pontja a Klíma- és természetvédelmi akciótervnek.
„Vannak olyan tárgyak, amelyeknek a forgalmazását be kell tiltani belátható időn belül, ilyenek a műanyag tányérok, evőeszközök, szívószálak, léggömbpálcikák stb. Ezenkívül a PET-palackok visszagyűjtését kell megszervezni” – közölte Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára.
Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára nemrégiben egy lapinterjúban kifejtette, hogy minden eszközzel azt kell elősegíteni, hogy a termékek, miután a rendeltetésüket betöltötték, ismét visszakerüljenek abba a körforgásba, amelyben újrahasznosíthatók. Ezt az elvárást szem előtt tartva készül az új nemzeti hulladékgazdálkodási stratégia.
A főkép illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)
