Kiskőrös városában pedagógusnap alkalmából, minden évben ünnepélyes keretek között köszöntik a pedagógusokat, ahol megemlékeznek a nyugdíjba vonuló pedagógusok életútjáról is. A járvány helyzet miatt ez az esemény is elmarad. Fontosnak tartjuk, hogy valamilyen formában hálánkat fejezzük ki, amiért áldozatos munkájukkal formálják városunk, és a térségünkben élő gyermekek jövőjét.Ezért megkerestük Kiskőrös és a kistérség nyugdíjba vonuló pedagógusait,akik maguk meséltek pályájukról.
A Kiskőrösi Óvodák Batthyányi Utcai Tagóvodájából búcsúzik Kovácsné Szedmák Éva:
Milyen indíttatásból választotta ezt a szakmát?
Mint sok más óvó néni, én is a gyermekek szeretete miatt választottam ezt a pályát. Ezen kívül, a pályám elindításában a nővérem is segített, aki szintén ezt a hivatást választotta. Amikor ő óvónő lett én 14 éves kiskamasz voltam. Láttam mennyi mindent készítgetett otthon a gyerekeknek, meglátogattam az óvodában és magával ragadott az a légkör, amit ott tapasztaltam. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy én is ezt szeretném csinálni. Érettségi után a Rákóczi úti óvodában, képesítés nélküli óvónőként kezdtem dolgozni 1980-ban, majd a Kecskeméti Óvónőképző Intézetben szereztem diplomát.
Hogyan emlékezik vissza az első évére?
Az első évek bizonytalanságán és a tapasztalatlanság érzésén az akkori kolléganőim és a vezetőm segített, akiknek a mai napig hálás vagyok ezért. Szeretettel emlékszem vissza az első évekre, nagyon jó kolléganőkkel dolgozhattam, sokat tanultam tőlük. Az óvoda egy két csoportos, családias hangulatú intézmény volt, ahol nagyon jó közösséget alkottak a szülők, pedagógusok és a gyerekek-mesél a kezdetekről Éva óvónéni, majd hozzáteszi: Sajnos szeretett óvodánkat – ahol 21 csodálatos évet töltöttem el- 2001-ben a gyermeklétszám folyamatos csökkenése és korszerűbb óvodába történő átszervezés miatt bezárták. Ezt nagyon nehezen dolgoztam fel, féltem az újtól, ám végül, mint a mesékben, minden jóra fordult. A kolléganőmmel, akivel hosszú éveket dolgoztunk együtt és egy csoportnyi gyermekkel a Batthyány utcai óvodába kerültünk.
Milyen tapasztalatokat szerzett pályája során?
Az új munkahelyen megtapasztaltam, hogy milyen egy nagy közösségben dolgozni, megtapasztaltam egy többnyire más szociális hátterű gyermekközösség előnyeit és hátrányait is. Ma már úgy gondolom, jó hatással volt szakmai fejlődésemre a változás. Nagyobb közösségben, több tapasztalatot lehet szerezni, sokat lehet egymástól tanulni. Nyitottá váltam újfajta pedagógiai módszerekre, pályám új lendületet vett, új impulzusok értek, szakmailag új kihívások vártak. Szakmai tudásom frissítésére igyekeztem minden lehetőséget kihasználni, fejlesztettem pedagógiai ismereteimet, új oktatási módszerekkel ismerkedtem meg. Érdekeltek az új dolgok, az új megközelítési mód, legyen az dohányzás megelőzés, vitamintorna képzés, a látott, hallott új dolgokat beépítettem a napi munkámba. Így sikerült színesíteni újjá varázsolni a mindennapokat. 2016-ban sikeres pedagógus minősítés vizsgát tettem-részletezte Kovácsné Szedmák Éva
Mit tanácsol azoknak akik, most kezdik a szakmát?
Pályám során sok-sok változást megéltem és megtanultam, hogy a folyamatosan változó világban, a változó körülmények közepette magunknak is változni kell, formálni kell a szemléletünket, meg kell újítani pedagógiai munkánkat, hogy megfeleljünk az új elvárásoknak.
Mit fog csinálni nyugdíjba vonulása után?
Sok-sok tervvel várom a nyugdíjas éveimet, a gyermekeim családalapítás előtt állnak, mindketten hamarosan megnősülnek. És természetesen nagyon várom már a hogy nagymama lehessek, ami remélem, mihamarabb bekövetkezik. A családnak szeretném szentelni az időmet és sok olyan dolognak, amire eddig kevesebb idő jutott.
B.M
