Egy esettanulmány támasztja alá a környezetromboló tevékenységek és a járványok közötti összefüggéseket.
Miközben a világ épp a koronavírus-járvány következményeivel küzd, a WWF három kulcsterületen sürget nemzetközi lépéseket annak érdekében, hogy a COVID-19-hez hasonló betegségek terjedését elkerülhessük a jövőben. A civil szervezet új jelentésében esettanulmányokkal támasztja alá a környezetromboló tevékenységek és a járványok közötti kapcsolatokat.
Tudósok figyelmeztetése
A “COVID 19: urgent call to protect people and nature” című jelentésében a WWF kifejti: az állatról emberre terjedő betegségek – azaz zoonózisok – felbukkanása olyan természetkárosító tevékenységekhez köthető, mint egyes magas rizikójú vadon élő állatok kereskedelme és fogyasztása, a természetes élőhelyek átalakítása – például az erdőirtás -, valamint az intenzív, nem fenntartható mezőgazdaság és állattenyésztés.
Éppen emiatt korábban számos tudós figyelmeztetett egy világjárvány kitörésének eshetőségére, a Világgazdasági Fórum pedig az egyik legnagyobb globális kockázatnak minősítette a fertőző betegségeket és a pandémiákat, amelyek komoly veszélyt jelentenek az emberi életre.
Súlyos probléma az erdőirtás
Az erdőirtás például világszerte súlyos probléma: 1990 óta globális szinten 178 millió hektár erdőt taroltak le, ami Líbiával egyenlő nagyságú terület. A mai napig évente 10 millió hektár erdőt pusztítanak el, ezeket a területeket a mezőgazdaságban vagy egyéb ágazatokban hasznosítják. Az egyik esettanulmány a több mint 11 ezer halálesettel járó nyugat-afrikai Ebola-járvány és az intenzív erdőirtás kapcsolatát vizsgálja. A vírus gazdafajai, a gyümölcsevő denevérfajok ugyanis nagyobb arányban fordulnak elő ezekben a szétdarabolt erdőrészletekben, amikhez ráadásul több ponton hozzáférhet a lakosság, így kevésbé elkerülhető az ember és az állat találkozása.
Magyarországon is sok a teendő
Bár hazánkban az emberi egészség és a természetrombolás közötti összefüggésekről kevés kutatás érhető el, a természet egyensúlyát figyelmen kívül hagyó tájhasználat, a nem fenntartható mezőgazdaság és erőforrásaink pazarló felhasználása Magyarországon is komoly problémának számít. A túlzott mértékű fakitermelés évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoz erdeink természeti értékeiben, amelynek mindannyian kárát látjuk. Csupán a hazai erdők négy százaléka az, ahol nincs rendszeres fakitermelés. A természetes, öreg erdők kimondottan fontosak a biológiai sokféleség szempontjából, ennek ellenére egyes erdőtípusok – például az alföldi tölgyesek – idős állományainak már a puszta léte is veszélyben van.
Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/
Kép: pixabay.com
