Izgalmas részletekre derült fény Kecel múltjával kapcsolatban október 7-én este a helyi művelődési házban.
Az Országos Könyvtári Napok keceli programsorozatának keretében Turán István kiskőrösi helytörténész, a Kiskőrösi Települési Értéktári Bizottság elnöke az „Emlékezet Birodalmába” kalauzolta a hallgatóságot.
Négy olyan történetet hozott magával, melyen keresztül Kecel és Kiskőrös 18. századig visszanyúló kapcsolatába kaphattak betekintést az érdeklődők. A jelenlévőkkel együtt kereste a magyarázatot többek között arra, hogy mi fán termett a „legendás” keceli-kőrösi rossz viszony, valamint utánajárt annak is, hogy milyen „furcsaságok” folyományaként vált a Monarchia idején Kecel „Végzetes kerületté”.
Fény derült továbbá a keceliek „bujtógató” mivoltára, hogy miként szítottak lázadást a kiskőrösiekben az 1919-es „dunamelléki ellenforradalom” idején. Végül a megjelentek arra is magyarázatot kaphattak, miért nevezték Kecelt az Alföld „legmagyarabb és egyben legkurucabb” községének.
A helytörténész kiváló kutatómunkájának eredményeként a hallgatóság is olyan részletességgel merülhetett el a múlt szövevényeiben, mintha nemcsak passzív hallgatója, de résztvevője is lett volna a kibontakozó történeteknek.
A múlt eseményeiből felocsúdva a szervezők – a keceli Városi Könyvtár és Művelődési Ház munkatársai – agapéval várták a vendégeket, hogy a falatozás mellett tovább szövődhessen kecel története.
Fotógaléria:
