A már-már fagyos szombati reggel ellenére, nagy lendülettel, jókedvvel és odaadással sürögtek- forogtak Kiskőrös Város főterén a Kőrös-Körül Nők Egyesület és a Kiskőrös Városért Alapítvány tagjai, valamint a Petőfi Sándor Művelődési Központ dolgozói. Ugyanis ők szorgoskodtak a város adventi koszorújának és a betlehemi jászolnak az elkészítésén. Az ő kezük munkáját csodálhatjuk vízkeresztig, azaz január 6-ig Kiskőrös központjában.
Mint elmondták hírportálunknak, hosszú évek óta szívüket, lelküket, kreativitásukat beletéve, és szabad idejüket nem sajnálva ők öltöztetik ünneplőbe városunk főterét. Minden évben egy kicsit csinosítgatnak, újítanak a rendelkezésükre álló díszeken, tárgyakon melyeket az egyesület, alapítvány finanszíroz.
Köszönjük munkájukat, gyönyörködjünk a betlehemi jászolban és a városi adventi koszorúban és vigyázzunk rájuk, mintha csak a sajátunk volna.
A betlehemi jászolt a Petőfi Sándor Művelődési Központ és a Petőfi Szülőház között csodálhatjuk meg. A kisded Jézust és körülötte édesanyját Máriát, Józsefet, Mária férjét, a napkeletről jött három királyokat, akiket „napkeleti bölcseknek” is neveznek, Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt láthatjuk a jászolnál.
A legenda szerint az első betlehemi jászolt Assisi Szent Ferenc (1182) állította fel egy barlangban. Szent Ferenc 1222 karácsonyán Betlehemben járt, és olyan nagy hatással volt rá amit látott, hogy hazatérve a pápához fordult engedélyért, hogy építhessen betlehemet. Ez aztán szétterjedt egész Európában, így hazánkban is.
Az adventi koszorú a feljegyzések szerint a 19. század közepén, a Németalföldön jelent meg.
Először valószínűleg 1839-ben, egy bizonyos Johann H. Wichern nevű lutheránus lelkész készített hasonlót: egy örökzöld ágakkal díszített kocsikeréken elhelyezett huszonnyolc gyertyát, amelyek közül négy nagyobb vörös színű volt, a többi pedig fehér. Wichern a templomban fellógatott keréken karácsonyig minden nap eggyel több gyertyát gyújtott meg, a négy vasárnapon pedig természetesen a vörös gyertyák égtek.
Ez a szokás Európa-szerte csak a 20. században terjedt el. A huszonnyolc gyertya időközben négyre, a vasárnapok számára redukálódott, de megmaradtak a koszorút díszítő – illetve alkotó – örökzöldek, főleg fenyőágak.
A katolikusok a protestáns hagyományoktól eltérően lila gyertyákat állítanak az adventi koszorúra – egy kivételével: a harmadik, azaz az örömvasárnap gyertyájának színe ugyanis a koszorún is rózsaszín. A lila a bűnbánat és a megtérés színe, a rózsaszín pedig a közelgő ünnepet jelképezi.
A gyertyákat vasárnap reggel szokás meggyújtani. Karácsonyig a gyertya gyarapodó fénye az ünnepi várakozás, majd a negyedik vasárnapon a karácsony elérkezésének szimbóluma.
A négy gyertya egyúttal négy fogalmat is szimbolizál: hit, remény, öröm és szeretet. A római katolikus szimbolika szerint ugyanakkor négy meghatározott személyre, illetve népre is utal. A három lila gyertya Ádám és Éva (hit), a zsidó nép (remény) és Keresztelő Szent János (szeretet), illetve a rózsaszín gyertya Szűz Mária (öröm) szimbóluma.
Bár az idei év nem a megszokott módon alakult a pandémia miatt, Kiskőrös Város Önkormányzata úgy döntött, hogy az advent adta várakozást idén is a város lakóival együtt szeretnék megélni. A fennálló koronavírus terjedését megelőző szigorítások értelmében nem megengedett a gyülekezés, így egyedi módon találtak erre megoldást. Az elkövetkezendő négy adventi vasárnapon 17-órakor a Kiskőrös Televízió online felületein (youtube-csatorna, facebook, honlap) teszik közzé az adventi gyertyagyújtásról készített videót, melyet hírportálunkon az adventi cikkeinkben is megtalálnak majd.
A koszorún az első gyertyát november 29-én, Pénzes Péter református lelkész, Gmoser András önkormányzati képviselő és a Kiskőrös Városért Alapítvány elnöke, dr. Ba Mariann lobbantja lángra.
Idén különösen szükségünk van a növekvő fényre szívünkben.
Fotógaléria:
