Torgyik Sanyihoz a kifújások, téliesítési munkálatok közepette érkeztem. Mialatt összeszedett pár öntözéstechnikai dolgot a férjemnek, kihasználva az alkalmat kifaggattam arról, hogy mivel foglalkozik a téli hónapokban.
Hallottam itt-ott (a kisvárosi élet már csak ilyen, mindenki tud mindenkiről mindent), hogy Sanyi elég sokszínű, az öntözéstechnika mellett – amikor ideje engedi – partiszervizesként funkcionál. Mivel dunsztom nem volt, hogy ez mit takar, ezért erre is kitértünk.
Kezdjük akkor az elején, amivel a kedves olvasó már lehet, hogy elkésett, de jövőre ennyivel is okosabb lesz.
Novemberben folynak a téliesítési munkálatok, voltak már mínusz fokok… mire kell ilyenkor figyelnünk a vízberendezéseinket illetően?
– Ősz vége felé a legfontosabb, hogy a szivattyúk legyenek levéve, vagy fagytalanító folyadékkal feltöltve, mert akár -1-2 foknál is képes szétrepedni. A földben -5, -10 fok körül még bírják a szórófejek, egy-két nap alatt nem fog tönkremenni a rendszer. Nyilván minél hamarabb ki van fújva, annál jobb, de amíg nincsenek huzamosabb ideig nagyon hidegek, addig nem vagyunk elkésve vele.
Most is kint voltál aknában, ebben az időszakban téliesítést is vállalsz?
– Igen, főleg a meglévő rendszereinket tartjuk karban a téliesítéstől kezdve az újraindításig.
Mivel foglalatoskodsz télen, amikor a kert és a rendszereink is pihennek?
– Időm egy részében akkor is az öntözéstechnikával. Szoktam mondani mindenkinek, hogy készüljön már ilyenkor a következő évre. Aki tudja, hogy szeretne öntözéstechnikát a közeljövőben (akár parköntözés, akár mezőgazdasági), mérje fel még az év vége felé, hogy mekkora területen lenne szüksége rendszerre. Nekem ilyenkor bőven van rá időm, hogy kidolgozzam a rendszer tervét, árajánlatát és amikor márciustól odajutunk, hogy megvalósítsuk, akkor nem lesz akkora várakozási idejük, hamarabb ki tudom szolgálni őket a kész tervnek köszönhetően. Ezzel a kaotikus helyzettől szeretném megkímélni magamat és másokat is. Az emberek hajlamosak az utolsó pillanatra hagyni a dolgokat, aztán azonnal akarják, de a tervezés nem kerül nekik semmibe, ezért is javaslom, hogy éljenek a lehetőséggel.
Térjünk rá a partiszervízes dologra. Mit jelent tulajdonképpen és te hogyan csöppentél bele?
– 2000-2002-ig kint dolgoztunk a feleségemmel, Noémivel Amerikában. Délelőtt bútorboltban voltam, 17-től pedig éjfélig partiszervízben, ahol zsidó összejövetelek, rendezvények kiszolgálásában vettem részt. A terítéstől kezdve a főzésen át a felszolgálásig mindent csináltam. Miután hazajöttünk, az Amerikában élő főnököm megkeresett, hogy igénybe venné továbbra is a szolgáltatásaimat, mivel sokat jár Európában és Magyarországon is rendezvényeket lebonyolítani. Így esett, hogy 2002 óta Magyarországon is folytatom ezt a tevékenységet is úgy évi öt alkalommal. Egy hetes turnék szoktak lenni, ami azt jelenti, hogy 3 napon keresztül előkészítjük az ételeket, a 2-3 napos konferencia alatt felszolgálunk a több száz embernek.
Kíváncsi vagyok a zsidó szokásokra, ünnepekre ilyenkor december környékén, mesélnél erről?
– A zsidók – nem keresztények lévén – nem ünneplik a Karácsonyt. Ilyenkor decemberben az egyik legkedveltebb történelmi emléknapuk, a Hanuka ünnepe. Ez idén december 10-én csütörtök este köszönt be, melytől kezdve nyolc napon át, esténként meggyújtják a 8 + 1 ágú gyertyatartón a színes gyertyákat, minden este eggyel többet, mert „szent dolgokban mindig csak növekedni szabad”.
Ilyenkor kifejezetten látkezt szoktak fogyasztani ez valójában a krumplis palacsinta magyar megfelelője melyet bő olajba sütnek ki, ugyanakkor a fánkot is hanuka idején szokták fogyasztani. Ezt a kettő csak ekkor fogyasszák, persze minden ünnepükön kihagyhatatlanok a halételek.
Ősszel is van egy nagyünnepük, a zsidó újév, de idén a vírushelyzet miatt ez is elmarad. Aztán vannak a sábeszek, melyekre több kiskőrösi barátomat is viszem, ugyanis úgy képzeljétek el, hogy három nap alatt közel 15ezer főnek adunk ilyenkor ételt.
Milyen ételeket szoktak kérni tőletek?
– Ugyanúgy jelen vannak náluk az általunk is jól ismert ételek, mint a pörkölt például csak édesen: na most képzeljetek el egy finom pörköltet, amit a végén jól becukroztok.
Nagyon szeretik a krémleveseket, a sült hús pedig majdnem mindennapi náluk. Érdekesség, hogy ők a panírba teszik az ízesítést, ezt mi is így készítjük el nekik.
A zsidókról nekem a komolyság, a sok szabálykövetés jut eszembe, nyilván ők sem egyformák, de mi a te tapasztalatod?
– A közhiedelemmel ellentétben nem rosszabb emberek, mint bárki más. Az ortodox vallású zsidók nagyon Istenfélők, becsületesek. Úgy képzeljétek el, hogy amit megígérnek, azt ha törik ha szakad betartják.
Érdekes kultúrájuk van az biztos. Egy lakodalomban például a nők és a férfiak külön térben foglalnak helyet, közöttük paraván… külön kell tálalni a nőknek és a férfiaknak, sokszor az ételüket illetően is megkülönböztetik őket. Vannak furcsa szabályaik, például: a menyasszony egyetlen alkalommal táncolhat a vőlegényével, utána soha többé nem, vagy a tejes és a húsos konyhát teljesen külön veszik. Az biztos, hogy ételeket tekintve egészségesen élnek.
Összegezve: már többezer zsidóval volt szerencsém találkozni, tapasztalatom az, hogy nem mondják, de azért éreztetik, hogy ők a kiválasztott nép.
Végezetül pedig egy érdekesség az adventi időszakhoz kapcsolódóan
Volt egyszer egy 34 éves zsidó reklámszakember, szövegíró, Robert L. May, aki felesége betegsége és a megélhetés miatt kezdett bele a meseírásba. Kislányuk szomorkodott amiatt, hogy az ő anyukája nem olyan, mint a többieké. May a kislányukat akarta felvidítani a mesével, így született meg Rudolf, a piros orrú rénszarvas 1939-ben.
