Elérkezett advent második vasárnapja. Idén ez december 6-ra esett, Mikulás napjára. Gyerekek sokasága várta izgatottan a reggelt, hogy mit rejtenek a szépen megtakarított, ajtóba, ablakba, kandalló elé készített kis csizmák. Reménykedtek, hogy ajándékot, játékot, csokoládét, almát vagy mogyorót rejtenek a csomagok. Advent második gyertyája is a reményt hirdeti számunkra.
A kiskőrösi adventi online gyertyagyújtáson elsőként a baptista templomban gyulladt fel a remény lángja. Győri Gábor baptista lelkész és Csóka Efraim pünkösdi lelkész által.
Jézus Krisztus az, aki összeköt minket, akire emlékeznünk kell, akit meg kell hívnunk a családjainkba, közösségeinkbe, amikor meggyújtjuk az adventi gyertyákat, hangsúlyozta Győri Gábor. Az advent azt jelenti, hogy eljövetel. Üzenete ott kell, hogy legyen a hívő ember életében. Tudatosan, négy héten keresztül készüljünk Jézus Krisztus eljövetelére, arra, hogy vele fogunk találkozni. Ha nem vigyázunk, és nem készülünk rá, félő, hogy a szeretet meghidegülhet bennünk, a megváltó visszajövetelébe vetett hit a feledésbe merülhet. Vigyázzunk rá, hogy a láng, a fény ne csak a meggyújtott gyertyákon égjen, hanem szívünkben, lelkünkben is. Aki mindvégig kitart, az üdvözül. Aki tudja Isten szeretetét képviselni ebben a világban, aki tudja Jézus Krisztust és a benne megvalósuló egységet képviselni, annak valóban eljön és megjelenik. Remény legyen szívünkben.
Csóka Efraim, pünkösdi lelkipásztor Jézus szavaival köszöntötte a nézőket, “Békesség nektek”. Azt kívánta, hogy ebben az ünnepkörben Isten, az ő természetfölötti békességét, szeretetét, erejét és reménységét tapasztaljuk meg mindannyian személyes életünkben. Isten szava legyen hallható ebben a hangos és túlterhelt világban. Azt kaptuk Istentől, amire a legnagyobb szükségünk van, bűnbocsánatot, és megváltást. Jézus Krisztust, a szabadítót, a megváltót kaptuk. Istentől Krisztusban a világ világosságát, a kegyelmet, a szeretetet, az élet beszédét, és az örök életet kaptuk, amit ünnepelhetünk. Legyen egy áldott ünnepkörünk az ünnepelt, Jézus Krisztus jelenlétében.
Ungvári Ferenc önkormányzati képviselő, a Kiskőrös Város koszorúja mellett mondta el ünnepi beszédét.
A karácsony előtti negyedik vasárnappal elkezdődött a remény időszaka, azaz adventje. A koszorún elhelyezkedő adventi gyertyák Jézus születése révén szétáradó világosságot, hitet, örömet, reménységet és a szeretetet jelképezik. A remény a legtöbb ember fejében egy vágykép, egy álom, mely az esetek többségében nem valósul meg. Pedig ez nem valamiféle bizonytalan vágyálom, hanem biztos várakozás. Ahogyan a Zsidókhoz írt levél fogalmaz, “…a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya”. A valódi reménység tehát olyan a lelkünknek e világ viharjai között, mint egy erős és biztos horgony, mely megtart, és nem enged elsodródni Istentől. Az ilyen pedig nem szégyenít meg, nem okoz csalódást. Nagyon fontos ebben a járvány súlytotta világban a remény. Reménykedünk, hogy lassulni fog, hogy szeretteink nem betegednek meg és együtt örvendezhetünk a kis Jézus megszületésének. A remény adjon hitet, hogy a jelen helyzet bármilyen rossz is, változni fog, és jobbá válhat.
Koczkásné Dulai Ildikó, a Protokon Kft. ügyvezető igazgatója, Pilinszky János Advent című költeményét idézte ünnepi gondolataiban.
„Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk… Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi „meglepetés”; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul haza találnunk. Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése.”
Fotógaléria:
