Habár a vírushelyzet legtöbbünk számára új feltételeket teremtett, mégsem állhatunk át mindannyian a helytől és időtől független munkavégzésre. Ennek sajnos még számos buktatója lehet – derül ki a Tech magazin cikkéből.
Digitális nomádnak lenni sokak számára vonzó életforma: önálló időbeosztás, utazgatás a világ körül, méghozzá egy főnök fegyelmező pillantása nélkül. Mégse legyenek illúzióink: a legtöbb munkahely egyelőre sajnos marad az eredeti formájában, és még az irodák dolgozói számára sem olyan egyszerű az átállás, mint amilyennek tűnhet.
Sok cég esetében ugyanis ez nem kizárólag a munkáltató jóindulatán múlik. Adatvédelmi és munkabiztonsági szempontból is aggályos lehet, ha teljesen “leveszik a kezüket rólunk” – hangsúlyozza egy szakértő a Hamburgi Egyetemről.
Fontos azt is észben tartanunk, hogy otthoni munkavégzés esetén a munkahelyi balesetbiztosítás sem véd: ha például a saját íróasztalunk mellett ülve öntjük le magunkat forró kávéval, azért nem a munkahelyünk fog kompenzálni bennünket. Ha tehát tartósan a négy fal közé kényszerülünk, esetleg más külső helyszínen vállalunk munkát, akkor érdemes ismételten átgondolni a privát biztosításunk feltételeit is.
A szabadúszó életformával komoly kötelezettségek is együttjárnak: elég, ha arra gondolunk, hogy az Európai Uniós jogszabályok értelmében, ha a munkaidőnk negyedénél többet töltünk külföldön, onnantól a társadalombiztosítás hatálya alá tartozunk az adott országban. Igaz, az örökkön utazó szabadúszók helyzete sokszor kétséges. Ilyenkor a helyi hatóságokkal kell egyeztetnünk.
Még ha minden feltételnek megfelelünk is, a szabadúszó életformára akkor sem alkalmas mindenki. Az ilyen típusú munkavégzéshez nagymértékű önfegyelem és időbeosztási képesség szükségeltetik. Gyakorlatilag önálló vállalkozókká válunk, akik saját maguk főnökei – emlékeztet a cikk.
