Akasztón nem úgy sikerült az őszi szezon a megyei első osztályban, ahogyan azt szerették volna. Ezt jól mutatja az is, hogy már az őszi szezon közepén edzőváltás történt a klubnál.
Az őszi idény után – bár még három mérkőzés hátra lett volna – az Akasztó 11 megszerzett ponttal a tabella 12. helyén telel. Az őszi idényről a csapatot legrégebb ideje erősítő támadóval, Juhász Tamással beszélgettünk.
Milyen célokkal vágtatok neki az őszi szezonnak?
Szezon kezdete előtt mondhatni nagy célok voltak. A középmezőny elejére az ötödik és nyolcadik hely közé vártuk magunkat. Jött egy új edző Holczimmer Tamás személyében és érkezett hét új játékos. Úgy gondolom az alapozás jól sikerült. Az edzéslátogatottság is jó volt. A szezonunk nem is indult olyan rosszul, aztán sajnos valami megtört. De amint mondtam is a középmezőny első felébe várta a csapatot a vezetőség is.
Mennyire vagy elégedett a csapat őszi teljesítményével?
Sajnos azt kell mondanom, hogy egyáltalán nem vagyok elégedett, bár nem kezdtük rosszul a szezont. Voltak győzelmeink. Viszont ezek után valami megtört. Nem jöttek a gólok ebből következett az is, hogy nagyon kevés gólt szereztünk. Sokszor a szerencse se állt mellénk. Ordító helyzeteket puskáztunk el illetve a kapufa se volt velünk. Gondolok itt például a kiskőrösi meccsre ahol 1-1-es állásnál volt egy kapufánk, ami ha bemegy egy teljesen más mérkőzés is lehetett volna. Ezek után már az edzőnk, Holczimmer Tamás se nagyon tudta mi is ennek az oka. Mint az elején is mondtam nem vagyok elégedett, nem úgy sikerült ez az ősz, mint ahogyan szerettük volna.
Melyik volt az ősz legjobb és legrosszabb mérkőzése?
A legjobb mérkőzés egyértelműen a Tiszakécske elleni hazai találkozó volt. Azon az összecsapáson nagyon jól játszottunk. Minden működött. Rúgtunk öt gólt nagyon szép támadások után.
Negatívumként említenék két mérkőzést is. Egyik ilyen a már említett Kiskőrös elleni találkozó. Egyrészt onnan indulva, hogy ez egy igazi szomszédvári rangadó. Ott is jól játszottunk akár mi is vezethettünk volna. Aztán sajnos kapott a Kiskőrös egy véleményes tizenegyest. Amivel el is dőlt a mérkőzés. Innen nehéz is volt felállni. Majd következett a Kalocsa elleni hazai találkozó egy hétre rá. Ahol 80. percig jól játszottunk helyzeteink voltak és kapufánk is, ami megint csak kifelé pattant. Majd hat perc alatt kaptunk hirtelen három gólt. Ez a két mérkőzés volt számomra a legnegatívabb az ősz folyamán.
Kiemelnél-e valakit a csapatból az őszi teljesítménye alapján?
Konkrét embert nem szeretnék kiemelni. Hiszen mindenki próbálta megtenni, amit tud. Kiemelni inkább a vezetőség munkáját szeretném. Hiszen egész jó dolog kezd itt kialakulni Akasztón. Megépült a műfüves pálya és az élőfüves játékterünk is megújul. Ez hatalmas dolog, hiszen így kiváló körülmények között készülhetünk a mérkőzésekre.
Szurkolótáborunkat is szeretném megemlíteni. Hiszen ritka az ilyen szurkolótábor, mint a miénk. Mindig nagy létszámmal buzdítanak minket. Itt a szezon vége felé már kezdtünk elveszíteni a bizalmukat a rossz szereplésünk miatt, de így is azért mondhatni sokan kijártak még a meccseinkre.
Lett volna még hátra három mérkőzés. Jókor jött a csapatnak a halasztás?
Ez a mostani covid helyzet nagyon érdekes. Én lejátszottam volna személy szerint a mérkőzéseket. Hiszen tavasszal így 17 forduló lesz. Ami megterhelő is lehet. Hogy ez most a csapatnak jót tett-e azt nem tudom. Annyiból talán igen, hogy régi-új vezetőedzőnk Szrenkó István egy új játékrendszert próbált meg játszatni a csapattal. De ez nem megy olyan könnyen, hiszen a játékosok nagy részét annyira nem ismeri. Így ebből a szempontból talán jó, hogy halasztásra kerültek a hátralévő mérkőzések.
Mint tudjuk rólad gyakorlatilag pályafutásod kezdte óta az Akasztó együttesét erősíted. Ha visszagondolsz, van olyan gól esetleg mérkőzés, ami a számodra a legemlékezetesebb volt?
Sok ilyet tudnék mondani, persze már mindenre én sem emlékszek. Egyet tudnék most kiemelni, a 2019 augusztusában lejátszott Jánoshalma elleni hazai meccsünket. Amikor is a jó erőkből álló Jánoshalmát 3-1-re legyőztük. Mivel kevesen voltunk én védőt kellett, hogy játsszak. Akkor játszottam először a védelemben.
Mi ennek a titka, hogy ilyen sokáig egy csapatban szerepeltél és szerepelsz is még?
Igazából itt nőttem fel. Akasztón szerettették meg velem a focit. Az akkori testnevelés tanárok Klajkó Tamás és Újvári Ignác. Lett volna már gyermekkoromban is lehetőségem magasabb szintre eljutni. Mehettem volna a Honvédhoz. Viszont én itthon maradtam. Lehet nem éreztem még magamban azt, hogy egy másik csapatban szerepeljek.
Aztán felnőtt koromban nagyon sok ajánlatot kaptam. Szinte az egész Bács-Kiskun megyét körbeutazhattam volna, de én akkor is maradtam Akasztón. Egyetlen szezon volt, amikor nem itthon hanem a szomszédvár Kiskőrösben játszottam. Mivel abban a szezonban Akasztón sajnos csak megye hármas csapat volt. Én pedig nem szerettem volna a megye háromban játszani. Így kerültem 2011 nyarán Kiskőrösre.
Egyszer volt olyan, hogy tényleg abbahagyom. De aki ebben nőtt fel az tudja, hogy nem olyan könnyű ezt sem abbahagyni. Emlékszem rá mikor ez történt utána volt, hogy már a feleségem mondta, hogy menjek edzésre. Így erősítem még a mai napig is az Akasztó FC együttesét.
Mit vársz a tavaszi szezontól?
Bízok benne, hogy lesz egy jó alapozásunk és persze egy sokkal jobb tavaszi szezonunk. A régi-új edzőnk megtudja ismerni a játékosokat. Az erős középmezőnyt szerintem el tudjuk érni. A csapatban van annyi, hogy odaérjünk a középmezőny elejére a szezon végén.
