Retró Kiskőrös életérzés a javából, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár – Helytörténeti Gyűjteményéből válogatva.

Időutazás Turán István helytörténész összeállításában. 

Fotó: 1910-es évek eleje (Forrás: PSVK HGY)

A mai Petőfi tér a századelőn bizony még korántsem parkként, hanem piactérként funkcionált, ahogyan az a képen is látható. Érdekesség, hogy ekkoriban a szerdai nap hetipiacai domináltak, a szombatiak jelentősége kisebb volt. 

Fotó: 1890-es évek (Forrás: Nemes Adrien gyűjteménye)
-Hirdetés-

Így festett a Kossuth utca eleje a századforduló környékén. A baloldalon található hosszú épület a mai postahivatal és a Szarvas helyén terült el, még a Wattayak idejében épült, és a földesurak mindenkori ispánjának lakása volt. 

Fotó: 1920-as évek vége (Forrás: PSVK HGY)

A Szarvas előtti „ősállapotok” az 1920-as években. A közösségi tér jelleg már akkoriban is megvolt.

Fotó: 1948 (Forrás: Jankó Béla gyűjteménye)

Az 1940-es években már a Szarvas előtt tartották a hetipiacokat.

Fotó: 1942 (Forrás: Jankó Béla gyűjteménye)

A háború előtt még virágzott a kiskőrösi szlovák népviselet. A Kossuth utcai vasárnapi séták, vagy ahogyan akkoriban emlegették, a Korzó, a fiatalok legfontosabb ismerkedési lehetősége, egyben az egyik legszebb helyi szokás volt. 

Fotó: Tomori-Kossuth utca kereszteződése (Forrás: Jankó Béla gyűjteménye)

„Kiskőrös a járda nélküli járásszékhely, ahol az emberek térdig járnak a sárban” – írták az újságok a negyvenes években. Valóban, ezen a fotón hasonló állapotok uralkodnak.

Fotó: 1950-es évek (Forrás: Jankó Béla gyűjteménye)

A főtér legfőbb „díszének” az 1950-es években a háború után felállított Szovjet hősi emlékmű számított.

Fotó: 1967 (Forrás: Tömör János felvétele)

Egy évtizeddel később, a katolikus templom tornyából fényképezve.

Fotó: 1994 (Forrás: Izsák László felvétele)

1994-ben érthető okokból az elbontott szovjet emlékmű helyén állították fel a második világháború kiskőrösi áldozatainak emlékművét.

Fotó: 1960-as évek (Forrás: PSVK HGY)

A Szarvas előtti parkoló a hatvanas években még igencsak szűknek volt mondható.

Fotó: 1970-es évek második fele (Forrás: PSVK HGY)

A várossá fejlesztés időszakában aztán bővítettek rajta, a hetvenes években már ez a panoráma mutatkozott meg.

Fotó: 1980-as évek (Forrás: PSVK HGY)

A park a nyolcvanas években, immár színesben.

Fotó: 1981 (Forrás: Dulai András felvétele)

Az átalakításokat persze sokszor durva beavatkozások előzték meg, ahogyan ezen az 1981-es képen is látszik, amikor az utolsó régi épülettömböt is eltüntették a Kossuth és Árpád utcák kereszteződésében.

Fotó: 1980-as évek (Forrás: PSVK HGY)

Pár év múlva már láthatóvá vált az eredmény, az ún. „márványpark”. 

Fotó: 1970-es évek eleje (Forrás: Tömör János felvétele)

Az épülő művelődési központ előtt a régi, 1868-ban épült Tölgyszéki-ház sorsa pecsételődik meg éppen. 

Fotó: 1980-as évek (Forrás: PSVK HGY)

A nyolcvanas években már az új téren tartották az úttörők népszerű rajzversenyeit.

Fotó: 1960-as évek (Forrás: PSVK HGY)

Május 1-ei felvonulók az áruház előtt a hatvanas évek végén. 

Fotó: 1980-as évek (Forrás: PSVK HGY)

Ugyanez a szakasz már az átépítés és a parkosítást követően. 

Fotó: 1940-es évek második fele (Forrás: Jankó Béla felvétele)

Kiskőrös eredeti artézi kútját 1929-ben fúrták, s ha lehet hinni a korabeli sajtónak, 299 m mélyről szállítja a friss vizet.

Fotó: 1980-as évek (Forrás: PSVK HGY)

A kút vizét később egy cső segítségével vezették távolabb, itt már a lezárt kút látható .

Fotó: 1990-es évek (Forrás: PSVK HGY)

A kilencvenes években aztán újra megnyitották, ám egy sokkalta szebb díszkút formájában.