Továbbra sem csillapodnak a hullámok a januárban hatályba lépett új KATA szabályozás körül, amely a 3 millió forint feletti kifizetések után 40%-os adót ró a juttatás kifizetőjére. A Niveus Consulting Group néhány, a gyakorlatban gyakran felmerülő kérdést járt körül.
A 3 millió forintos keret nem egész évben működő vállalkozóknál
A KATA-t régóta használó vállalkozások bizonyára tisztában vannak vele, hogy a KATA ’hagyományos’ keretét, a 12 millió forintos bevételi értékhatárt arányosítaniuk kell azoknak, akik nem az egész évben működnek. Ebben az esetben a bevételi értékhatár egymillió forint a működés minden hónapja vonatkozásában.
Amikor az a kérdés, hogy a 3 millió forintos kifizetési értékhatárt átlépte-e egy adott vállalkozó és megrendelő, akkor az értékhatár nem változik akkor sem, ha a kisadózó vállalkozás nem az egész évben működött. Nincs tehát akadálya annak, hogy valaki január és március között kiszámlázzon 3 millió forintot egy megrendelőnek, majd március végével megszüntesse a KATA státuszát. Ettől még nem kell a megrendelőnek különadót fizetnie (sőt a kisvállalkozónak sem, mert a 3 hónapra az ő szempontjából vizsgálva is ’jut’ 3 millió forintnyi keret).
A 3 millió forintos keret számítása a KATA alanyiság megszűnésekor
Szintén érdekes problémára vezet az, hogy úgy tűnik, a jogszabály eltérően kezeli a KATA alanyiság alatt kiszámlázott, de csak a megszűnést követően kifizetett összegeket a 12 milliós bevételi és a 3 millió forintos kifizetés határ esetén. Az általános bevételi keret esetén ugyanis a bevétel megszerzésének időpontja számít, ami a törvény szerint a KATA alanyiság idején kiszámlázott, de be nem folyt összegek esetében a KATA alanyiság utolsó napja. Ezzel szemben a 3 millió forintos értékhatárnál a juttatás, azaz a kifizetés napját kell figyelembe venni.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Tegyük fel, hogy egy vállalkozó február 28-ával kilép a KATA alól, és bár kiszámlázza a februárra esedékes díjat, de a vevő már csak márciusban fizet. Ilyenkor a februári (de csak márciusban megkapott) díj még a vállalkozó szempontjából KATA szerinti bevételnek számít, tehát nem kell utána például társasági adót fizetnie, ez egyértelmű. A Niveus Consulting Group álláspontja, hogy a törvény szövegének szó szerinti értelmezése alapján a 3 millió forintos keret szempontját már nem kell figyelembe venni, azaz, nem kell különadót fizetni.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere felhívja a figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy érdemes lenne folyamatosan ki-belépkedni a KATA alá, erre nincs is lehetőség. Ugyanis, ha valaki kilép a KATA-ból (azaz nem szünetelteti, hanem más adózási módra tér át), akkor a kilépés évében és az azt követő évben nem választhatja újra a KATA szerinti adózást.
A kapcsolt vállalkozások felé számlázott összegek összeszámítása
Gyakori kérdés, hogy az egymással kapcsolt vállalkozások részére számlázott összegeket össze kell-e számítani a 3 millió forintos keret számítása során. A rövid válasz az, hogy nem, a módosítás nem ír elő olyan kötelezettséget, hogy a kapcsolt vállalkozások részére számlázott díjakat össze kéne számítani.
A hosszabb válasz nem ilyen egyértelmű. A NAV-nak ugyanis joga van a szerződéseket az úgynevezett valós tartalmuk szerint minősíteni. Ebből adódóan, ha a NAV arra jut, hogy mesterségesen került a díj megosztásra (például ilyen eset lehet, ha az egyik kapcsolt vállalkozás végül tovább számlázza a KATA-s alvállalkozó díját a másik megrendelőnek), akkor tekintheti úgy, mintha a teljes összeg egy cég részére lett volna számlázva. Nem lehet csak amiatt megbontani a számlát több cég felé, hogy ezzel az egyes cégeknek számlázott összeg 3 millió forint alatt maradjon.
Forrás: jogiforum.hu
Kép: pexels.com
