Víz nélkül pár nap alatt kipusztul a növényzet, az ember életfunkciói pedig 3-4 nap alatt felborulnak. Az oxigén után a legfontosabb életelemünk. Nélkülözhetetlen tehát, hiszen vízre épül az élet.
Március 22-e a Víz Világnapja, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a víz életünkben betöltött szerepére, valamint arra, hogy mennyire fontos a Föld vízkészletének megvédése.
A Víz Világnapjához kapcsolódóan kérdeztük Mátyus Zoltánt, a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatóját, aki beszélt a jelenlegi pandémiás helyzet és a víz kapcsolatáról, a kiskőrösi ivóvíz minőségéről, az ártézi kútról, a vízhálózat szükséges fertőtlenítéséről is.
Minden évben megünnepeljük a Víz Világnapját. A mondanivalót egy jelmondathoz kötjük, ami ebben az évben: „A víz érték, becsüljük meg!”– mondja az igazgató. A víz valóban nagy érték, mintegy 3,2 milliárd év óta. A Föld 70 százalékát borítja víz, amelyből az ivóvízkészlet mennyisége csupán ennek 1 százaléka. A vízfogyasztás és a felhasználás kontinensenként eltérő. Míg Európára vetítve, napi szinten átlagosan egy ember 250 liter vizet „fogyaszt”, addig például Magyarországon ez a szám 92-95 liter/fő. Földünkön 8 milliárd ember él, mi szerencsések vagyunk, hiszen a vezetékes vízhálózat megléte természetes.
A jelenlegi pandémiás helyzetben a vízfogyasztásunk megnövekedett, hiszen a vírus elleni védekezés egyik alapfeltétele a gyakori kézmosás, tisztálkodás, a ruházat sűrűbb mosása. Magyarországon a vezetékes csapvíz ellenőrzött és fertőtlenített, kórokozókat nem tartalmaz.
Honnan kerül a vízhálózatba az ivóvíz?
Magyarországon az ivóvíz mennyiségének 35 százalékát nyerjük ki mélységi kutakból – úgynevezett védett vízadó rétegekből – szivattyúk segítségével. Szintén 35 százalékot a folyómedrek által lerakott hordalékkúpokból, sóderágyazatból termelünk ki, például a kalocsai térségben. Mintegy 25 százalékát adják az ivóvíznek a karsztlelőhelyek, leginkább hazánk északi tájegységein, a maradék 5 százalékot pedig felszíni vízből nyerjük, így folyóinkból, sőt, még a Balatonból is.
Kiskőrös és térségében csak a mélységi vizeket termeljük ki. A város vízellátását napjainkban 7 kút biztosítja. A vizet 120-230 méter mélységből nyerjük. Természetesen ez a víz áthalad a tisztítóberendezésen, így kerül a fogyasztókhoz.
Népszerű városunkban az ártézi kút is, sokan isszák, sőt, főznek, mosnak is vele. Mi a különbség az ártézi kút, valamint az ivóvízhálózatban lévő víz összetétele között?
Az ivóvíznek szigorú előírásoknak kell megfelelnie. Ennek a szabálynak a betartására az Európai Unióban nagyon odafigyelnek. A városközponti ártézi kút mellett tábla is figyelmeztet arra, hogy az a víz nem ivóvíz. Az ivóvíz megfelelő minőségét a vízmű tudja garantálni, a víztisztító berendezések használatával. Az ártézi kút vízlelő helyének mélysége megegyezik a város 2-3 vízkitermelő kútjának mélységével. Ezért a víz összetételében, tartalmában nagyjából megegyezik azzal a vízzel, amit mi itt Kiskőrösön kitermelünk, csak nincs tisztítva. Ízében egy kicsit más, mivel többek között magasabb a hidrogén-karbonát tartalma is – ettől „keményebb” a víz – mint a tisztított, közepesen „kemény” víznek.
A járvány hogyan befolyásolja a vízmű működését?
Természetesen a pandémia a mi cégünket is érintette, alkalmazkodnunk kellett a kialakult helyzethez, hiszen nekünk minden körülmények között a nap 24 órájában biztosítanunk kell a lakosság számára a folyamatos vízellátást, valamint szennyvízelvezetést. Ehhez megfelelő dolgozói létszámot kell biztosítanunk, úgy, hogy munkatársaink egészségét is meg kell óvnunk. Ennek érdekében szűnt meg a személyes ügyfélszolgálat ideiglenesen. Ezúton is kérem a fogyasztókat, hogy éljenek a telefonos, illetve online ügyfélszolgálat lehetőségével és köszönöm megértésüket. Az úgynevezett „fizikai állományunkat” egymástól elkülönített, kis munkacsoportokra bontottuk. Így elértük, hogy egyszerre kevesen vannak egy légtérben. Úgy véljük, ezzel elkerülhetjük a fertőzési gócok kialakulását. Háromszáz fős a dolgozói kollektívánk, közülük a tavaszi időszakban 20 fő volt fertőzött, illetve karanténban érintett, jelenleg ez a szám 12. (Ez a szám a teljes cégre vonatkozik)
A szennyvízben mérik a koronavírus örökítő anyagának koncentrációját?
A biztonságos szennyvízelvezetés megoldott a térségben, a szennyvíztelepeken tisztítjuk a szennyvizet. Egyébként a kérdésre a válaszom: nem. Ilyen irányú vizsgálatot csak a megyei jogú városokban végeznek.
Most fertőtlenítik a vízrendszert. Van összefüggés a fertőtlenítés és a járvány között? Bejuthat az ivóvíz-hálózatba valahogyan a vírus?
Az ivóvíz attól ivóvíz, hogy a szigorúan előírt követelményeknek megfelel, míg az ártézi víz sajnos nem. Az ivóvíz legnagyobb kritériuma, hogy bakteorológiailag teljesen sterilnek kell lennie. Ezt az ivóvíz tisztításakor fertőtlenítőszerrel – általában nátrium hipokloritot, vagy klórgázt alkalmazva – érjük el. A nyomás alatt lévő ivóvíz, amit „kiküldünk” a hálózatba, egy zárt rendszerben folyik, így nem tud megfertőződni. Csőtörés, vagy más ok miatt azonban előfordul, hogy a hálózatban valamilyen munkálatot kell elvégeznünk és így megbontjuk a zárt rendszert. Ezért évente tervszerűen, két alkalommal az egész hálózatot átfertőtlenítjük. A rendszerben lévő nyomásnak köszönhetően az úgynevezett végpontokra, a felhasználóhoz is eljut a mindennemű baktérium és vírus ellen fertőtlenített víz.
Írta, kép: Boda Zsuzsa
