Térségünk igen gazdag épített és természeti kincsekben, kultúrában, melynek köszönhetően folyton gyarapszik a megyei értéktár.

Megyei értéktár: a megye területén fellelhető nemzeti értékek közül a megyei értéktár bizottság által megyei értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény.

A bizottság legutóbb 23 új értéket vett fel a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, és ezzel 281-re nőtt a megyei értékek száma. 

Mostantól a Kiskőrösi Szent József Katolikus Templom és a Tisza-levélgyűjtemény is megyei értéktárunkat gazdagítja. 

Kiskőrösi Szent József Katolikus Templom, 2016 (Kép forrása: kiskoros.hu)
-Hirdetés-

A kiskőrösi Római Katolikus Egyház története a török idők előtti korszakra nyúlik vissza. 1529. áprilisban viszont a kalocsai érsekséghez érkezett jelentésben az áll, hogy a települést a környékbeliekkel együtt a török elpusztította. A török uralom utáni időszak első anyakönyvi bejegyzései 1773-ból valók, amikor a kalocsai érsek megalapította Kiskőrösön a Római Katolikus Egyházat, és az Anyaszentegyház legfőbb Patrónusának, Szent Józsefnek ajánlotta. Ezt megelőzően is volt katolikus közösség, de önállósággal nem rendelkezett, mert Akasztóhoz, később Kecelhez tartozott. Ekkor azonban Batthyány József kalocsai érsek Klimovszky Mátyást kinevezte az újonnan alakult közösség élére. 1773-ban a „kisded nyáj” mintegy száz lelket számlált. Az azóta eltelt több, mint 200 év folyamán 36 vezető lelkész és 16 segéd, illetve kisegítő lelkész szolgált az egyházközségben. Köztük olyan kiváló egyéniségek, mint Dobozy János, Drach Antal, Kanyó János esperes, Borsay István, dr. Forgács Ferenc prépost, dr. Papp Imre, Prokop Péter, Dr. Mojzes Péter, Csörgi István jezsuita atya.

1826-ban a katolikus templom neobarokk stílusban felépült. 1921-ben az addig lelkészségként működő egyházközösség plébániai rangot kapott, és akkor kezdték megtervezgetni a templom átépítését. 1931-ben megépítették a ma látható új kereszthajót a szentéllyel. 1943-ban Malczyk Károly menekült lengyel festő készítette a ma is meglévő szekkókat. Ezek érdekessége, hogy az akkor élő felnőtt hívekről a festmények, a gyermekekről pedig az angyalok arcképeit mintázta. 1943-ban megépült a máig is működő két manuális Angster orgona, s a kiváló akusztikájú épületben csodálatos hangzásban szól a hívek számára. Templomunk és városunk történelmi emlékeztetője az a tábla, amelyen az I. világháború áldozatainak neveit olvashatjuk. A domborművet, amely az oldalajtónál található, az 1941-es dunai árvíztől való megóvásért, hálából készítette az egyházközség. A karzat mellvértjén a hősi halált halt Leányfalusi Károly kántor-hitoktató portréja látható. 2015-ben restaurálták a főoltáron található, két 17. századi, barokk, 120 cm magas, hársfából készült, könnyített faragású Szent Ambrust és Alamizsnás Szent Jánost ábrázoló szobrokat, melyek ma a templom legértékesebb alkotásainak számítanak. 2014-ben a templom külső felújításra került, ekkor a hívek adakozásából az orgona is megújult. A templom belsejében különösen szép látványt nyújt a két Árpád-házi szentet, Lászlót és Margitot ábrázoló, művészi módon elkészített színes ablak – írja a kiskoros.hu

Tisza-levélgyűjtemény, 2020 (Kép forrása: kiskoros.hu)

Gróf Degenfeld-Schonburg Ilona (1839-1913) Tisza Kálmán (1830-1902), a dualista Magyarország volt miniszterelnöke (1875-1890), feleségének levelei (Tisza) Paulina (1862-1940) leányához, aki báró Radvánszky Béla (1849-1906) művelődés-történész felesége volt. Tisza István (1861-1918), az 1918. október 31-én meggyilkolt miniszterelnök, húgához íródott levelek forrásértékűek, tekintettel arra az ismert körülményre, hogy a Tisza-család geszti kastélyát 1944-ben a Vörös Hadsereg – román segítséggel – kifosztotta, majd könyvtárát és a fellelhető kéziratokat felgyújtotta, megsemmisítette. Degenfeld grófnő Paulina leányához írt levelek 1881-től 1913-ig íródtak (a grófnő bekövetkezett haláláig), számuk cca. ezerre tehető. Tartalmuk bepillantást enged a Tisza-család belső (intim) szférájába, mely nemcsak az anya-lánya érdekes kapcsolatát tárja fel, de a két miniszterelnök – Kálmán és István – hétköznapjai is megelevenednek a levélváltás során. Későbbiekben a levélgyűjtemény a Tisza-kutatás fontos része lehet a történészek számára és új megvilágításba helyezheti a család krónikáját is. A levél(kézirat)gyűjtemény 2020 februárjában került Kiskőrösre, Krámer Iván gyűjtő tulajdonába. A gyűjtemény forrásértékénél fogva mindenképpen olyan egyedi értéket képvisel, mely nemcsak a település-, de a megyei értéktár fokozott figyelmére és védelmére lehet érdemes.

A Tisza-család újonnan fellelt dokumentumai páratlan kuriózumnak számítanak, és kiemelkedő forrásértéket képviselnek – írja a kiskoros.hu

Forrás: Bács Megyeháza 2021. április, kiskoros.hu 

MEGOSZTÁS