Rovatunk célja, hogy elszármazott, egykori keceli lakosok tapasztalatain keresztül az olvasó kitekintést nyerhessen a Kárpát-medencén túli világba.
Mérnökként Svájcban
A keceli Fejes József már 4 éve Svájcban erősíti a Google mérnökcsapatát. A nemzetközi munkahely számos előnyéről és a svájci hétköznapok hangulatáról beszélgettünk.
Hogyan sodort az élet és a munka Svájcig?
A Műszaki Egyetemen végeztem mérnök informatikusként. Egy évfolyamtársam – aki már a Google-nál dolgozott – ajánlott be a céghez, hogy keressenek meg. Először április 1-én hívtak, ezért azt hittem, hogy viccelnek. Tehát én nem is mentem utána, ők invitáltak több körben is interjúzni. Végül 2014-ben vettek fel Londonba. Igazából sohasem terveztem, hogy külföldön szeretnék élni, de nagyon meggyőző juttatásokkal csábítottak.
Annak, hogy két és fél év után végül Svájcban kötöttem ki, több oka is van: egyrészt adódott cégen belül egy lehetőség, másrészt én is változatosságra vágytam, illetve a Brexit is hatással volt a terveimre.
Milyen munkahely a Google? Kreatív? Van fejlődésre lehetőség?
A Google Shopping szervezeti egységnél vagyok. Itt mindig más projekten dolgozunk, és egyéni szinten is folyamatosan vannak új feladatok, így a kreativitásnak is van tere. Amikor kisebb vállalatnál dolgoztam, a cég szintjén nem igazán voltak kihívások, kevésbé voltak innovatív célok.
A munkafolyamatokat többnyire úgy lehet elképzelni, hogy pl. az egyik vezetőnk kitalálja, hogy egy új funkciót szeretnénk betenni a Google Shoppingba a vásárlás megkönnyítésére. Ebben az esetben a tervezéstől a fejlesztésig, tesztelésig 10-100 ember dolgozhat egy adott projekten.
A Google-nál nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a céges kultúrára, melynek sok vonzata van. Például a főnökömnek nyugodtan elmondhatom, ha valamit másként szeretnék megoldani, hiszen olyan embereket vesznek fel ide, akik okosak és vannak új ötleteik – tehát ilyen szempontból nem számít a hierarchia.
Mindenki maximális segítőkészséggel és tisztelettel áll hozzá a másik emberhez, kultúrára, nemre, vallásra tekintet nélkül. Mert az alkalmazottak mind kiegészítik egymást, ezzel a hozzáállással pedig a projektek is sikeresebbek lehetnek.
A munkakörnyezet nagyon emberközpontú és kényelmes.
A svájci irodában van több közösségi tér, még játékterem is, ahol munkaidőben is lazíthatunk. Számomra a legszimpatikusabb juttatás a mindennapi reggeli, ebéd és vacsora, melyeket a különböző kultúráknak megfelelően készítenek. Vannak „alvó” szobák is azok számára, akik munka közben elálmosodnak. Továbbá érdekesség, hogy vannak tematikus helységek is, pl. az egyik úgy néz ki, mint egy reptér váróterme. Ezeken túl van egy olyan szoba is, ami tele van legóval, ahova dolgozók és a gyermekeik is bemehetnek játszani. Ebből következik, hogy maximálisan családbarát munkahely.
A munkaidőt nem veszik olyan szigorúan, nyilván a szerződésemben napi meghatározott óraszám van, de itt a teljesítmény fontos. Az a lényeg, hogy kész legyen a rám bízott feladat. Igazából nem annyira a jófejségről szól ez az egész. Kiszámolták, hogy ha az ember boldogabb, jobban teljesít.
Egy éve sajnos online dolgozom itthonról, így a munkahelyi környezet adta előnyöket most nem tudom élvezni.
Miben más számodra Svájc, mint Magyarország?
Szeretek itt élni, szerintem nagyon szép ország. Az utcák tiszták, és amint kilépek az ajtón, hegyek és tavak vesznek körül, ezzel együtt nyugisabb is, mint London volt. Örülök, hogy közelebb van Magyarországhoz, így többet láthatom a családom.
Ami érdekes, hogy lakosságarányosan nagyon sok a külföldi. Például a Google-nál a svájciak aránya nagyon alacsony. Igaz a mérnököket a világ összes országából igyekeznek összevadászni, így a munkahelyemen a közös nyelv az angol.
A hétköznapi életben nem sokat érzékelek abból, hogy Svájcban vagyok, a helyiek elég távolságtartóak. Hallottam azt is, hogy létezik még diszkrimináció, de én nem tapasztaltam eddig.
Az otthonihoz képest a legtöbb hétköznapi áru és szolgáltatás ugyanannyiba kerül, de lehet, hogy olcsóbb is, mert Svájcban alacsonyabb az áfa. Mivel az ország nem az EU része, így a helyi gazdaságot úgy próbálják védeni, hogy az itt előállított termékeknek sokkal magasabb az ára, és a vám miatt a gyümölcsök is elég drágák. A lakások azok, amelyek igazán sokba kerülnek, például a mi albérletünk havi 1 millió forint. De ehhez hozzátartozik, hogy ez itt már viszonylag drágának számít, mert nekünk családként nagyobb lakásra van szükségünk.
Kikapcsolódásként inkább kirándulnak és síelnek az emberek, nem olyan bulis hely, mint Anglia.
Különbségként szembetűnő, hogy a magyarok sokkal pesszimistábbak, mint a nyugati társadalmak. Aminek lehet az alapja az alacsonyabb életszínvonal is – mondjuk ezek egymást erősítik. Az egészségügy is sokkal fejlettebb és színvonalasabb itt, mint otthon.
A bűnözési statisztikák szerintem nagyon jók, nagy a közbiztonság, nem kell zárni az ajtókat, ezzel együtt a közhangulat is jobb. A megbízhatóságot jól tükrözi, hogy pl. sok webshop úgy működik, hogy kihozzák az árut, de nem azonnal kell fizetni. Egy csekket adnak, amit egy hónapunk van kiegyenlíteni – ezt Magyarországon nem lehetne megtenni.
Mik a hosszútávú terveitek? Végleg letelepedtetek Svájcban?
Egy ideig biztos itt maradunk, de nagy távlatokban egyébként nem gondolkodunk. Nyitottan és rugalmasan állunk a jövőhöz.
Írta: Csiszér Erika
Képek: Fejes József
