-Hirdetés-

Kiskőrös ikonikus vendégfogadójáról, a Szarvasról már sok mindent tudunk, többek között azt is, hogy az eltelt évtizedekben többször is felújították, sőt át is építették. Ám adja magát a kérdés, hogy milyen volt eredetiben, illetve az adott helyiségeknek milyen funkciót szántak az építés idején? 

Turán István helytörténész írása. 

1910-es évek, a színezett képeslap eredetije (Forrás: Kiskőrös Múltjából)

Az alábbi, 1914-es leírásból erre némileg választ is kaphatunk: 

Kiskőrös község képviselőtestületétől. 

2611/1914. sz.
Versenytárgyalási hirdetmény.

Kiskőrös község által újonnan épített nagyvendéglő és szálloda a hozzátartozó melléképületekkel együtt 1914. július 1. esetleg augusztus 1-től számított 6 évre bérbe fog adatni.

A vendéglő emeletes épület. A földszinten van egy nagy étterem, egy nagy kávéház, e mellett egy nagyobb szoba. Az étterem mellett van egy söntés. Úgy a kávéház, mint az étterem a szükséges mellékhelyiségekkel, konyha, éléskamra, el van látva s ugyanitt van két pincér-szoba is. A söntés alatt megfelelő nagyságú pince van.

Az emeleten van 8 két ágyra és 9 egy ágyra szolgáló vendégszoba, valamint a vendéglős részére 3 szobából álló lakás. A vendéglőhöz, tartoznak a következő gazdasági épületek: egy udvari szoba, egy nagy mosókonyha, egy nagy kamra (mind a három alápincézve) és 12 lóra való istálló, mindez egy fedél alatt; továbbá egy nyitott szín.

A vendéglő udvarát nyári mulatóhellyé fogjuk átalakítani, és rajta leszünk, hogy úgy a vendéglő, mint az egész közönség mielőbb villanyvilágítással legyen ellátva. Meg kell említeni, mint a vendéglő prosperálására lényeges körülményt, hogy Kiskőrös a Pest-Zimonyi vasút mentén Budapesttől mintegy 108, Szabadkától circa 80 kilométer távolságra fekszik, szárnyvasúttal van összekötve Kalocsával s tervbe van véve a Kecskeméttel és Bájává] való vasúti összeköttetés is, tehát igen kedvező fekvésű község, lakosai száma 12.000.

Főszolgabírói hivatal, királyi járásbíróság, királyi adóhivatal, vasúti osztálymérnökség, királyi közjegyző székhelye, s ezen kívül csendőrsége, pénzügyőrsége s jól felszerelt népiskoláin kívül van négy fiú- és négy leányosztályból álló polgári iskolája is, továbbá azt, hogy az egyik intelligens olvasókör 50 tagjával saját helyiségeit feladni s az új vendéglőben megfelelő számú helyiséget bérelni kíván.

Az árverés nyilvános szóbeli és zárt írásbeli. Zárt ajánlatok az ajánlati végösszeg 5%-ának megfelelő készpénznek a község letétpénztárába leendő letétele mellett folyó évi június 8-ának délutáni 5 órájáig a község közigazgatási jegyzői irodájában nyújtandók be. Bánatpénzül óvadékképes értékpapírok is elfogadtatnak. A megállapított versenytárgyalási részletes feltételektől, és szerződéstervezet feltételeitől eltérő kikötéseket tartalmazó vagy megfelelő bánatpénz letételét igazoló letéti nyugta nélkül benyújtott ajánlatok figyelembe nem vétetnek.

Az ajánlatokban ajánlattevők határozottan kijelenteni tartoznak, hogy a megállapított versenytárgyalási hirdetmény kiegészítő részét képező részletes feltételeket, valamint a szerződési tervezet feltételeit ismerik, s azoknak magukat alávetik. (A részletes feltételek az érdeklődők által a közigazgatási jegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők.)

A község képviselőtestülete fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül, tekintet nélkül a megajánlott végösszegre, szabadon választhat, esetleg valamennyit is visszautasíthatja. A versenytárgyalás folyó évi június 9-én délelőtt 9 órakor tartandó képviselőtestületi ülésben fog megejtetni.

Tájékozásul megjegyezzük, hogy a képviselőtestület az eredeti részletes feltételeket a következőkép módosította: Kikiáltási ár évi 8.000 korona. A vendéglőt a község maga fogja bebútorozni (ágyneműek, asztalneműek, fehérneműek és konyhaberendezésen kívül).

Kiskőrösön, 1914. évi május hó 18-án.

Revaló Pál vezető jegyző, Turán István bíró.

/Megjelent a Vendéglősök Lapja 1914. május 20-i számában/

A Szarvas Vendéglátó Kombinát a 70-es években. Az előtérben éppen a Kossuth utca új nyomvonala középső szakaszának kiegyenesítési munkálatai zajlanak (Forrás: Kiskőrös Múltjából)

Az új szálló tulajdonképpen Kiskőrös polgári kori fejlődésének az egyik szimbóluma lett, felépítéséről az elöljáróság 1913-ban hozott határozatot (akárcsak a színházteremről és a polgári iskoláról), mivel ekkorra rendelkezett a település olyan bevételekkel, hogy merték vállalni az építkezéssel kapcsolatos kockázatokat. Igaz, ehhez szükség volt a filoxérajárványt követő szőlőkonjunktúrára, amelyet az 1890-es, illetve az 1900-as években telepített ültetvények termőre fordulása nyitott meg. Sajnos a Nagy Háború, majd a trianoni békeszerződés alaposan megváltoztatta az addig fennálló körülményeket. A fogadó funkciót korábban ellátó, még az 1770-es években épült, s a mai főtér helyén álló Nagyvendéglőt 1915-ben elbontották.

A versenytárgyalást követően a Szarvas első bérlője Schwarcz Manó lett, akinek az üzemeltetés mellett a vendéglő felfuttatását is meg kellett volna oldania. Sajnálatos tény, hogy az időközben kitört világháború és az elszegényedés miatt céljait nem tudta megvalósítani, a jól induló üzleti vállalkozás a kényszerű áremelések és színvonalbeli csökkenések miatt hamar válságba jutott, hogy a háborút követő forradalmak, valamint a román megszállás okozta károkról ne is beszéljünk.

A Szarvas ebédlővé alakított színházterme az 1970-es években (Forrás: Kiskőrös Múltjából)

Az 1920-as évben a község vezetése részéről komolyan felmerült az eladás gondolata, már az árverés napja is ki volt tűzve, ez azonban végül a képviselőtestület elutasító határozata miatt meghiúsult. Ezt követően a budapesti Haggenmacher sörgyártó cég vette bérbe 12 évre, azonban a szerződést már 1923-ban módosítani kellett, ugyanis sem a bérlő, sem a község nem tett eleget minden írásba foglalt feltételnek. Ráadásul a budafoki sörgyár sem volt éppen könnyű helyzetben a háború után, problémáikat pedig úgy próbálták meg orvosolni, hogy ugyanebben az évben egyesültek a konkurenseikkel, így létrehozva a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvény Serfőzde Rt-t (1933-ban aztán a Dreher család felvásárolta összes részvényüket, így a cég végleg beolvadt a Dreher gyárba).

Előbb az új cég képviseletében májusban Kiskőrösön járt Jelinek Károly és Auguszt Ernőné, akik megállapodtak a képviselőtestülettel a június 1-től esedékes bérbevételről, július 29-én pedig már arról írt a helyi újság, hogy Tölgyszéki Papp Béla vendéglős vette ki az igencsak leromlott vendégfogadót. A végrehajtott felújítási munkálatok után ő volt az, aki a két háború közötti időszakban felvirágoztatta, igazi jól működő üzletté és közösségi térré fejlesztette a Szarvas Fogadót. A színházterem viszont végig a település vezetésének üzemeltetésében maradt.

Rendezvény a színházteremben az 1950-es évek második felében, Gárdonyi Endre felvétele. A szép rozettás karzat ma már nincs meg (Forrás: Kiskőrös Múltjából)

A második világégést követő időszakban, 1945-48 között a földszinten vendéglő, az emeleten pedig a Magyar Kommunista Párt székháza működött. 1948. január 1-én itt, a színházteremben került sor a ’48-as centenáriumi emlékév megnyitórendezvényére, ahol az ország valamennyi közjogi méltósága képviseltette magát a köztársasági elnöktől a miniszterelnökig. Az ötvenes években a terem járási kultúrházként is funkcionált. Szintén 1948-tól a Kiskőrösi Földművesszövetkezet, majd a hatvanas években jogutóda, a Kiskőrösi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (ÁFÉSZ) kezelésébe került az épület, akik a hetvenes évek elején vendéglátó kombináttá alakították azt. A nyolcvanas években rendkívül népszerű volt a hátsó részben kialakított Szarvas Bár élőzenei szolgáltatása, Dulai István és bandája legendás bulikat jegyeztek, asztalfoglalás nélkül bejutni nem volt egyszerű. A rendszerváltozást követően a Szarvas magánkézbe került, s az ezredfordulóhoz közeledve egy nagyszabású felújítást követően újfent vendégfogadóként üzemelt. Jelenleg sajnos eladó. Hogy mit hoz a jövő, kíváncsian várjuk.

Dulesék bandája a Szarvasban a nyolcvanas években (Forrás: Kiskőrös Múltjából)

Képek a cikkhez IDE KATTINTVA tekinthetők meg. 

Az ötvenes évek színes fényképeit Gárdonyi Endre készítette. 

Dulai István és bandája a Szarvas Bárban a ’80-as években ITT!

 

Képek forrása: Kiskőrös Múltjából 

  Fotógaléria:

  Fotók megtekintése (20 db kép)
MEGOSZTÁS