A Kertbarát Kör, Donáthné Belák Katalin vezetésével ismét egy érdekes és tanulságos előadással gazdagította a téma iránt érdeklődőket, a Petőfi Sándor Művelődési Központban. Az est témája a komposztálás volt.
Az esemény első részében a természet komposztálását mutatta be Katalin, az erdőkben és a mezőkön lévő folyamatokon keresztül. Szó esett régi, ma már nem használatos technikákról is.
Ezután kezdett bele abba, hogy mi magunk hogyan tudunk komposztálni. Rögtön az elején kiemelte, hogy bármilyen komposztálás jobb annál, mint hogy a szerves anyagokat a szemétbe dobjuk.
Saját szokásain keresztül is hozott példákat arra, hogy hogyan kezdhetünk bele. A városban is sikerült már társasházaknál komposztálókat létrehozni. Az érdeklődők egymás között is megosztották tapasztalataikat, beszélgettek a témáról, a végén pedig kérdéseiket is feltehették, melyeket közösen megvitattak.
A tudományos komposztálás módszereiről hallhattak az ellátogatók.
A komposztálás alapja, hogy elegendő nedvességre, levegőre és nitrogénre is szükség van, hogy a baktériumoknak legyen tápanyaga. Léteznek komposzt starterek is, amelyek fontos elemeket tartalmaznak a folyamat szempontjából.
Szükség van úgynevezett zöld elemekre, körülbelül 50-60%-ban, és barna (50-40%) elemekre is: kéreg, száraz, fás részek, hogy az egész komposzt levegős tudjon maradni. Baktériumokat lehet biztosítani úgy, hogy a földdel együtt dobjuk a komposztba a szerves anyagokat, vagy külön rétegezve földet teszünk bele, esetleg baktérium trágyát is lehet használni.
Fontosak a rétegek, hogy levegős maradjon mindenhol. Nem lenne szabad, hogy szaga legyen, ha rendesen működik, nem büdös. Ez egy tévhit, ami visszatart embereket attól, hogy belekezdjenek.
A folyamatok beindulása után a baktériumok elkezdenek enni, ez hővel jár. A legtöbb életfolyamatra nézve ez gyorsítólag hat. Itt viszont, ha túlzott magas hőmérsékletet ér el, elkezdenek benne elpusztulni olyan létfontosságú dolgok is, amik miatt tönkremegy a folyamat. 30-60°C között az ideális. Ezt levegőztetéssel lehet szabályozni, ezért fontosak a barna részek.
Az előadásra hozott be rózsabogarat is, pinceászkát, komposzt gilisztát, valamint különböző eredetű komposzt mintákat is, melyeket meg lehetett nézni. A pajor és a rózsabogár lárva megkülönböztetéséről is hallhattak a jelenlévők.
Felhasználása: nem lehet vele kimérgezni semmit, nincs olyan, hogy túl sokat teszünk belőle. Palánta ültetéshez, cserepes virágba, a föld tetejére szórni egyaránt hasznos. Vízzel beáztatva, annak a vizével is lehet locsolni. A tápanyag a szerves anyagon tud megtapadni, ezért sokkal jobb, mint a műtrágya. A talaj levegős lesz, ami kell a növény gyökerének, és az élővilágnak is.
A végén a növények egymás közötti molekuláris kommunikációjáról is szó esett, mely nagyon érdekes témakör. A tudomány fejlődésével egyre többet tudunk meg erről a területről is, hogy a növények hogyan adnak jelzéseket a körülöttük lévő más növényeknek.
Fotógaléria:
