32 éve foglalkozik fűszerpaprika előállítással az erdőtelki Martinkó István és családja, aki ma már megkerülhetetlenné vált, ha az adott fűszerről beszélünk. Azonban a vállalkozás mellett kiemelkedő fontosságúnak tartják, hogy a szeretet szőjje át mindennapjaikat. István szerint küzdelem nélkül nincs győzelem, és az egész élet küzdelemből áll. Ezt bizonyítja a vállalkozói életútja.
Martinkó István 1982-től lett vállalkozó, akkor még fűrészesként, amely üzem a jelenlegi tanyájukon működött. Egy véletlen folytán úgy alakult, hogy 1991 óta fűszerpaprikát állít elő, amit a mai napig családi vállalkozásként működtetnek: segítségére van benne felesége Marika és kisebbik fiuk, Zsolt is.
Martinkó István az elmúlt 32 évben hatalmas tudásra tett szert, ami a fűszerpaprikát illeti. Órákig, nagy átéléssel tud mesélni a termeléstől kezdve egészen a csomagolásig. Elmondása szerint az egyik legfontosabb alapanyag a magyar gasztronómiában, de ma már látható a minőség hígulása: megjelent az olcsó, minőségben is gyengébb kínai fűszerpaprika is hazánkban. Elmondta, hogy ’90-es évek közepén még közel 10 ezer hektár ültetvény volt Magyarországon, ma jó, ha van 1500. De ilyen arányban az őrlemény nem csökkent, tehát pótolva van Kínából. Így érkezett meg a növényserkentő hormonokkal, permetezőszerekkel vegyszerezett fűszerpaprika, ami ráadásul olcsó, így egyoldalúvá vált a verseny. Fűszerpaprika feldolgozók száma ma itthon körülbelül 25-re tehető, és sok száz őstermelőnek álcázott nepper is jelen van.
Martinkóék számára továbbra is a minőség a legfontosabb momentum: 125 fokos gőzben sterilizálják, majd laboratóriumban vizsgáltatják a paprikákat. Kérdésre, hogy miért, a válasz egyszerű: mert így alakították ki a vállalkozásukat. Már a koronavírus megjelenése előtt is ózongenerátorral fertőtlenítik az üzemet. István elmondása szerint a legjobb az a fűszerpaprika őrlemény, aminek jó az illata, finom az íze, apróra van örülve, és jól oldódik, vagyis jól színezi az ételt. És családjuk minden egyes nap erre törekszik.
Martinkó István szívesen anekdotázik régi-régi hobbijáról is, amit 31 évig űzött: a muzsikálásról. Kevés olyan régi család van Kiskőrösön, akinek a lakodalmában ne húzta volna a talpalávalót a Martinkó zenekar. Egy ilyen lakodalomban ismerkedett meg későbbi feleségével is, aki akkor 18 volt, István 21. Ennek 42 éve már. E házasságból két gyermekük született, Krisztián és Zsolt, akiknek átadták a család és a munka iránti szeretetet.
Bár eredeti szakmáját tekintve nem a mezőgazdaság területén szeretett volna tevékenykedni, mégis úgy hozta a sors, hogy az apa példáját követi Martinkó Krisztián is.
Bár 1997-ben asztalosként végzett, de az ilyen irányú terveit a kötelező sorkatonai szolgálat ketté húzta. 1997-ben, a leszerelést követően pedig már új irányt vett az élete. Rá és családjára is jellemző a munka szeretete, ennélfogva több lábon élnek: míg Krisztián munkáját a mezőgazdaság, a kereskedelem és a gépi szolgáltatás végzése teszi ki, addig felesége, Brigitta diplomás ápolóként dolgozik a kiskunhalasi kórházban. Egy gyermekük van, a 10 éves Amira, aki talán még apukájánál is jobban beleszeretett a lovaglásba. A család legidősebb lova már 23 éve a család tagja. Amira a tenyésztés, vagy akár a versenyzés területén is el tudná képzelni magát felnőttként.
Krisztián a szőlőtermeléshez társította a kertészetet is, így paprika termelésbe kezdett. Emellett neki is saját családi vállalkozása van: egyedüli forgalmazója egy franciaországi gyártónak, amelyben bálatakarót forgalmaz. Az őszi mezőgazdasági munkák végeztével gépi szolgáltatást is végez: elhanyagolt területeket tesznek rendbe, illetve gépi tuskómarást és erdészeti zúzást vállalnak. Tehát rendkívül szerteágazó a tevékenység, amit már csak alkalmi munkások „segítségével” tudnak elvégezni. Krisztián elmondása szerint pontosan ezért nem akarják a gazdaságot tovább duzzasztani, hiszen a megbízható emberhiány miatt már nehézkes lenne a működtetés.
Mindig becsületes, nagyon szorgalmas vállalkozók voltak a szülei, mely gazdaságba születésével belecsöppent, hangoztatja Martinkó Zsolt is.
E szemléletet követi az ő családja is. Már-már rigolyásan a minőségre teszik a hangsúlyt a szülők, amit ők maguk is átvettek. Szobafestőként végzett, ám a szakmában minimális időt töltött, mivel az édesapja „nyomására” a családi vállalkozást kezdte erősíteni. Azonban ő maga is, családi vonásként több területen tevékenykedik: a fűszerpaprika termelése mellett német szúnyogcsapdákat forgalmaz.
Feleségével, Judittal 2010-ben házasodtak össze, mely frigyből három gyermekük született: Ármin 9, Pálma 5, Máté 4 évesek. Judit angol-olasz szakon végzett, és jelenleg a Wattayban tanárként dolgozik. A három gyermek és a munka mellett rá hárul az embert próbáló feladat: a család-munka közötti egyensúly megteremtése.
Zsolt elmondta, hogy a sok elfoglaltság mellett mindig igyekeznek a családdal minőségi időt eltölteni, együtt lefektetni a gyerekeket, együtt imádkozni velük. A kereszténység fontos momentum az életükben, hangoztatja a családfő. A folyamatos önképzés is jelen van Zsolt életében, hiszen teológia hallgató. Azonban a gyerekek érkezése és a család építése miatt szünetelteti tanulmányait.
