Te simogattál már gólyát? Igennel válaszolhat az, aki 2022. június 23-án, csütörtökön Kiskőrösön vagy Akasztón részt vett a fehér gólyafióka gyűrűzési programon. A látványgyűrűzésen nem mindennapi élményben lehetett része mindazoknak, akik ellátogattak az előre meghirdetett helyszínekre. Gyermekek és felnőttek is izgatottan pillantgattak fel, a gólyafészekkel ékeskedő villanyoszlopokra, várva a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársait.
Két nemzeti ünnepünkhöz kötődik a gólyák vonulása. Jellemzően március 15-e körül érkeznek az első gólyák, és augusztus 20-a körül távoznak hazánkból. Minden év júniusának közepén, az MME munkatársai felkeresik a fehér gólyák fészkeit, hogy meggyűrűzzék a fiókákat. Ezeknek a jelöléseknek köszönhetően tudjuk ma már, hogy népünk kedves madarai Afrika déli területeire vonulnak.
Kirtyán Tamás, a Magyar Madártani Egyesület önkéntes tagja elmondta, hogy idén nyolcadik alkalommal rendezték meg Kiskőrösön és Akasztón a fehér gólyafióka gyűrűzési program nevű látványgyűrűzését.
„Én már 10. éve figyelem a gólyákat az említett két településen.”
A fehér gólya gyűrűzések folyamán az elmúlt hét alkalommal 383 gólyafiókát gyűrűztek meg a szakemberek, amit összesen 1410 fő érdeklődése mellett tettek meg (Kiskőrösön 400, Akasztón pedig 1010 fő). A gyűrűzések alkalmával segítségükre vannak az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. szakemberei, akik a darus autót biztosítják, illetve gondoskodnak a biztonságos munkavégzésről.
Kiskőrösön eddig hét gólyafészket tartanak számon, Akasztón pedig harmincat találtak, de idén csak huszonnégyben van költés – mesélte Kirtyán Tamás.
Az önkéntes madarász kifejtette, hogy minden madár egyedi számmal ellátott azonosító gyűrűt kap, ami nekik olyan, mint az embereknek a személyi igazolvány szám. A gyűrűk mérete a gólyák lábához van kialakítva, átmérője nagyobb, mint a madár lába, de sem fel-, sem lecsúszni nem tud. Alumínium gyűrűt minden madár kap az ilyen alkalmakkor, de a gólyák másik lábára egy műanyagból készült, nagyobb számokkal ellátottat, úgynevezett színes gyűrűt is elhelyeznek, ami segíti, hogy messzebbről egy távcső vagy akár egy fényképezőgép segítségével is le tudják olvasni, be tudják azonosítani anélkül, hogy befognák őket. Az így kapott adatokat a Madárgyűrűzési Központban tartják számon.
Arra a kérdésre, hogy hány fiókája szokott lenni egy gólya párnak a fészekben, azt a választ kaptuk, hogy ez évenként változó. Nagyon közbeszól az időjárás, ugyanis ha jön egy tartósabb lehűlés, az a költés rovására megy, kevesebb lesz a gólyafióka. Tavaly átlagban két fióka volt a fészkekben Kiskőrösön és Akasztón is. Az idei év úgy látszik már jobb, Kiskőrösön mindkét fészekben 3-3 fiókát találtak és gyűrűztek meg. A fiókák változó korúak, attól függ, hogy a szülők mikor foglalják el a fészket, így nagy szórás lehet a nagyságukat/korukat illetően.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért csak a fiókákat gyűrűzik meg?
A nagytestű madarak jelölésének alapvető problémája a befoghatóság, ami a kifejlet egyedek esetében különösen nehéz. Ezért a gémeket, gólyákat, kócsagokat, sasokat túlnyomórészt fiókakorban, még a fészekben gyűrűzik meg. Az április végén, május elején költeni kezdő fehér gólyák fiókái általában június 10-15-e között érik el azt a kort, amikor már gyűrűzhetők, bár az időjárástól függően, hideg nyárelő esetén, ez akár 1-2 hetet is csúszhat.
Kiskőrösön nevelkedett fiókákról eddig két adat van. Egy 2018-ban megjelölt madarat idén Tompa mellett látták, a másik 2016-ban kikelt fehér gólyát pedig a Tisza-tónál, a szekszárdi Duna-hídnál és Dávodon kétszer is észlelték már fészekben, ahol költ.
Akasztón gyűrűzött madarakat már sokkal messzebb is észleltek, mint például Izraelben, Sarm es-Sejk-ben (Egyiptom), Törökországban, Erdélyben, Szerbiában és Dél-Afrikában volt a legmesszebbi megkerülés.
A madárgyűrűzés egy kutatási módszer, ami a madarak egyedi jelölésén alapul. A sorszámozott gyűrűkkel megjelölt madarak minden egyes megfigyelése, visszafogása vagy kézrekerülése sokat árul el életükről, különösen mozgásukról, vonulásukról. A madárgyűrűzés segítségével – sok más igen hasznos eredmény mellett – megismerhetjük az egyes madárfajok szezonális vonulási útvonalait, pihenő- és táplálkozóhelyeit, telelőterületeit, végső soron a madárvonulási rendszerek egész Földünket átfogó hálózatát.
A fészkeket csak darus emelőkocsival lehet gyorsan és biztonságosan megközelíteni, ezért az érdeklődők könnyen felismerhették az MME „stábot”.
A gólyafészekhez megérkezve a darus kocsi felvette a megfelelő pozíciót, majd a gyűrűző és egy segítője beszállt a daru gémjének végén levő kosárba, ami felemelte őket a fészekhez, ahol megtörtént a fiókák jelölése. Annak érdekében, hogy az érdeklődők is személyes kontaktusba kerülhessenek a gólyákkal, egy fiókát lehoztak, és mindenki megcsodálhatta a fekete-fehér tollas madarat, és megtekinthetett egy gyűrűzési folyamatot. A gólyák nagyon nyugodtan viselték a „látogatást”, sem a felnőtt madarak, sem a fiókák nem támadnak az emberre. Amikor az emelődaruval közelítenek a fészek felé, a költő pár csak akkor repül ki a közelbe, és a munka végeztével térnek csak vissza.
A vizsgázott madárgyűrűzők legtöbbször önkéntes madarászok, természetvédelmi szakemberek vagy kutatók. Kiskőrösön és Akasztón Sápi Tamás, a Kiskunsági Nemzeti Park madárgyűrűző vizsgával rendelkező munkatársa helyezte el az egyedi szám-, és betűsorral ellátott gyűrűket a gólyafiókák lábán, ami teljesen fájdalommentes számukra.
A rendkívül izgatott és érdeklődő gyermekek tudását tesztelve az MME munkatársa megkérdezte tőlük, tudják-e, hogy mivel táplálkozik a gólya, és miért távozik hazánkból a hidegebb időjárás beköszöntével? A válaszok átbeszélését követően mindenkinek (a felnőtteknek is) lehetősége volt megsimogatni a fészekből lehozott gólyafiókát, aki mozdulatlanul, a földhöz lapulva nyugodtan tűrte a számára még ismeretlen élőlényekkel való találkozást. A nem mindennapi, testközeli élmény után sértetlenül visszakerült a fióka a fészekbe, ahol testvérei már nagyon várták.
Egy érdeklődő kérdésére válaszolva Sápi Tamás elmondta, hogy a gólyák lába növekedésük során már nem vastagodik, így nem áll fenn az a veszély, hogy elszorítaná vagy belenőne a lábukba a felhelyezett gyűrű. Kellő lazasággal (elforog) teszik rájuk, ez olyan számukra, mint nekünk embereknek egy karkötő, és súlyban sem jelent akadályt.
„Ezek teljesen zárt gyűrűk, amibe elméletileg nem tud beleakadni semmi”
– mondta a gyűrűző.
Az ilyen gólyafészek „látogatások” alkalmával a szakemberek sajnos több esetben találkoztak már olyannal, hogy az emberek által a szabadban elhagyott szemetet vitt a madár a fészekbe, ami rátekeredett, belegabalyodott. Ezektől megszabadítják őket, eltávolítják a madárra veszélyes hulladékot.
Sápi Tamás örömmel kiemelte, hogy szerencsére elég nagy népszerűségnek örvend a fehér gólyafióka gyűrűzési program a gyermekek körében, sok érdeklődő össze szokott gyűlni a megadott helyszíneken. Hozzátette, ez is az elsődleges célja a látványgyűrűzésnek.
Amint végeztek egy fészeknél, a gyűrűző „karaván” áttelepült a következő fészekhez, ahol újabb gyereksereg várta a programot. Azonban a munka nem ér itt véget, ugyanis az idő szűkössége miatt a nyilvános gyűrűzéseken nincs lehetőségük minden gólyafiókát megjelölni a szakembereknek, így a későbbiekben visszatérve teszik azt meg.
További forrás: mme.hu
Fotógaléria:
