Hogyan kezdődött az első világháború Kiskőrösön?

1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia és Szerbia között beállt a hadiállapot, ezzel pedig kezdetét vette a pusztító világháború. Néhány nappal korábban az uralkodó már elrendelte a részleges mozgósítást, ennek a híre pedig gyorsan elért Kiskőrösre is – olvasható a Kiskőrös Múltjából oldal bejegyzésében.

 

Aznap, július 26-án pont a nyári országos vásárra készült a falu népe.

„Vasárnap országos vásár volt hirdetve Kiskőrösre. Messze földről jöttek az emberek áruikkal és jószágaikkal. A hajnali virradattal népesedni kezdett a vásártér. Ideges emberek szaladgáltak mindenfelé. Egyik-másik ismerősétől, szomszédjától kérdezte: – Igaz, hogy háború lesz? Némelyik már olvasta a falakra kiragasztott hirdetményeket, amelyek a részleges mozgósítást adták tudomásul: – Bizony igaz, már a hirdetményt is olvastam! – így folyt a beszélgetés a vásárban. Volt, aki várakozott, volt, aki erre megfordult és vitte a hírt haza, tanyai hozzátartozóinak. A későbben jövők alig akartak hitelt adni a hírnek, de azért reggel 8 órára, amikor máskor a vásár élénkülni szokott, kiürült a vásártér.

A részleges mozgósítási parancs értelmében minden katonaviselt embernek be kellett vonulnia. Hétfőn reggel már zsúfolt vonatok vitték az emberáradatot. Legtöbbnek Kecskemétre kellett mennie, de Budapest, Nagyvárad voltak még a nevezetesebb állomások, ahová embereink bevonultak bakának, huszárnak, tüzérnek. Ez időtől kezdve hullámzott az embertömeg Kiskőrösről, éppen úgy, mint máshonnan. Körülbelül háromezer katona vonult be Kiskőrösről, akik közül 320-an nem jöttek vissza, különféle harctereken nyugosszák örök álmukat. Csak néhány került haza súlyos sebesülten, akik közül néhánynak a sírja az evangélikus, vagy a katolikus temetőben domborodik. A községi elöljáróság egyforma sírkereszttel jelölte meg sírjaikat.” /Kiss Béla tanító visszaemlékezése/

 

Ezek a sírok ma már nem léteznek, felszámolták őket. Nedeczky Pál fényképész mester azonban 1927-ben megörökítette őket, Földi Istvánnak és Hegyi Zsuzsannának köszönhetően pedig mi is láthatjuk a felvételeket. A fejfák az evangélikus temetőben, a keresztek a katolikus temetőben nyugvó hősi halottak sírjait jelölték. A katolikus halottak között egy fekete obeliszk is található, ez Peič Pál nemzetőr sírja volt. Ez a horvát nemzetiségű baka a háborút követően barátait követte, s Kiskőrösön szándékozott letelepedni. A forradalmi időszakban nemzetőri szolgálatot vállalt. 1919. február 18-én a Budapestről érkező garázda „tengerészek” ölték meg.