Lukács Sándor -Luky- neve nem ismeretlen a magyar ultrafutók világában, hiszen az elmúlt években igazi ultrafutóvá nőtte ki magát. Több szép eredményt is sikerült elérnie a korábbi triatlonosnak. Mint minden ultrafutónak neki is egyik nagy álma volt, hogy kijuthasson és teljesíthesse a méltán híres görögországi Spartathlon ultrafutó versenyt, mely során Athénból kell elfutni egészen Spártáig, ami 246 kilométer. Ez a távolság autóval is sok nem, hogy futva- szokták mondani a laikusok.
Luky 2020 októberében szerzett kvalifikációt a viadalra. Akkor az Ultrabalatonon sikerült 22 óra 55 perc alatt célba érnie a 221 kilométeres távon. Tavaly a covid helyzet miatt csak az előző évben indulók mehettek a versenyre, így Lukynak két évet kellett várnia, hogy összejöjjön a nagy álma, a Spartathlonon való indulás és annak teljesítése. Idén nyáron derült ki a magyar csapat névsora, melyben örömmel konstatáltuk, hogy Luky neve is szerepel. Egyre közeledett a verseny időpontja, melyet szeptember 30-án, reggel 5:45-kor kezdtek meg a futók teljesíteni. A szintidő 36 óra 15 perc volt.
Lukynak 32 óra 38 percre volt szüksége a célba érkezéshez.
A célhoz vezető út neki is nehéz volt. Már a felkészülés sem ment zökkenőmentesen. A bócsai ultrafutóval beszélgettünk felkészülésről, a nagy megmérettetésről, célba érkezésről és emlékezetes pillanatokról.
Hogyan ment a felkészülés a nagy megmérettetésre?
Sajnos a 2022-es év elég kemény és nehéz volt, főleg edzés terén. Két komolyabb sérüléssel is szenvedtem, így nem sikerült úgy felkészülni, ahogy szerettem volna. Ezért a versenyen csak a teljesítés volt a cél.
Volt-e olyan dolog, amitől tartottál?
Alföldön élő sportolóként egyértelmű, hogy a szintkülönbségektől tartottam. Hivatalosan úgy tudom, hogy 3800 méter van megadva, az én órám viszont 4300 métert mért.
Hogyan ment a futás? Voltak nehézségek, mélypontok?
Összességében nem volt gond a verseny során. Körülbelül 20 óra futást követően kapott el az álmosság, de egy gyors mosakodással sikerült átlendülnöm rajta.
Mit éreztél a célba érkezés pillanatában?
Óriási élmény volt a befutó, egy életre szóló. 4-5 éve készülök erre a versenyre, azt hiszem nem is tudom kifejezni azt, amit ott és akkor éreztem. Valóra vált az egyik nagy álmom. Teljesítettem ezt a méltán híres ultrafutó versenyt. Az utolsó kilométeren a Leónidasz szobornál lévő célhoz egyedi, erre az eseményre varrott zászlóval a hátamon futottam be. Egy székely zászló volt összevarrva a Bócsa feliratú magyar nemzeti zászlóval. Nem vagyok székely, inkább az erdélyi származásom akartam vele képviselni.
Kik voltak a segítőid? Kik kísértek el Görögországba?
A versenyt csak azért sikerült teljesítenem, mert ott volt velem a családom, a feleségem Lukácsné Völgyesvári Réka. Kisebbik fiam Lukács Zénó, és kislányom Lukács Kíra. Sajnos a nagyobbik fiam a munkája miatt nem tudott velünk lenni, de ott voltak a barátaim: Kiss Gábor, Kissné Ország Dóra, Ficsor Gábor, Ficsor Veronika, Kovács Péter, Kovács-Börcsök Brigitta, Csápek Nándor, Csápekné Deli Helga, Frittmann Zsanett. Igaz csak lélekben, de velem volt végig Dr. Haskó Zita. Továbbá nagy köszönettel tartozom edzőmnek is, Maráz Zsuzsannának, aki már többször teljesítette ezt a versenyt. Szeretném mindenkinek megköszönni, hogy gondolt rám és szurkolt nekem a verseny közben.
Mennyire gyorsan sikerült regenerálódnod?
A verseny után ottmaradtunk még pár napot Athénban és a környékén, így regenerálódnom elég gyorsan sikerült. Jó sokat sétáltunk, ami jót tett az izmaimnak. A fejem nagyon leégett, kicsit “megfőttem”. A görög 35-36 fokot nehéz volt kezelni, elviselni. Nagyon oda kellett figyelni a testünk hűtésére. Amikor csütörtökön este hazaérkeztünk, Bócsán a polgármester Szőke-Tóth Mihály, a rokonok és a sportbarátok vártak egy kisebb fogadással.
Mik a jövő évi céljaid sport terén?
Egyelőre képlékeny, de szeretnék egyszer még újra indulni ezen a versenyen. Igaz nincs automatikus indulási jogom, de remélem, hogy kisorsolnak és jövőre is indulhatok.
A végére egy kis statisztika a 2022-es Spartathlon ultrafutó versenyről:
355-en indultak el Athénból szeptember 30-án reggel 5 óra 45 perckor, de csak 181-en értek célba. Köztük 13+1 magyar.
A legjobb magyar finisher Erős Tibor lett, aki 23:23:40 alatt ért célba és az összetett versenyben a 4. helyezést érte el.
A legjobb magyar hölgy célba érkező Boros Linda volt, akinek 34:32:55 kellett a célba érkezéshez.
Gratulálunk Lukynak és minden célba érkezőnek!
