Fejezetek a kiskőrösi Petőfi-kultusz történetéből címmel jelent meg tanulmánykötet a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kiadásában, melynek megírásában Dr. Filus Erika, Fodor Tamás, Lupták György, Turán István és Krámer Iván vettek részt. Bemutatójára március 17-én 16 órakor kerül sor, a négynapos kiskőrösi nemzeti ünnep záróakkordjaként. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum galériájában megrendezésre kerülő bemutatón részt vesz az összes szerző. A kerekasztal-beszélgetést Krámer Iván, a kötet szerkesztője irányítja majd, melynek végén lehetőség lesz dedikálásra is. A bemutatót követően, a tanulmánykötet a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban lesz elérhető, melynek létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 Albizottsága támogatta.
Turán István helytörténésszel, a kötet egyik szerzőjével beszélgettem.
Milyen alkalomból és céllal jelent meg ez a tanulmánykötet?
A Petőfi 200 Emlékév alkalmából rengeteg színvonalas rendezvény kerül(t) megrendezésre a városban, melynek megkoronázása a március 15-i állami ünnepség, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök úr mondott beszédet Kiskőrös főterén.
A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és a Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum együttműködésével szerettünk volna egy kötetet is megjelentetni. Sokáig gondolkodtunk a koncepción. Nem egy monográfiát szerettünk volna kiadni, hiszen ha úgy vesszük, jelentek már meg korábban is anyagok a kiskőrösi Petőfi kultusszal kapcsolatban. Itt most inkább arról van szó, hogy a korábban megjelent anyagok néhol hézagosak voltak. Új szerzőgeneráció nőtt fel azóta, nekünk már újabb technikai lehetőségeink vannak, de olyan is előfordult, hogy mi valamit másképp látunk. Szerettük volna ezeket a hézagokat kipótolni. A kötet szerkesztője Krámer Iván volt, aki tulajdonképpen egy kicsit összefogta ezt a társaságot. Arra jutottunk, hogy Kiskőrösön utoljára 1987-ben jelent meg olyan tudományos alapossággal megírt kötet, ami a kiskőrösi Petőfi kultusszal részletesebben foglalkozik. Ez még az akkori nyugalmazott múzeumigazgató, Istenes József tollából íródott. Először azon is gondolkodtunk, hogy akár ezeket a munkákat kiadjuk újra, mivel nehezen hozzáférhetők. De a múzeumban, a könyvtárban, több helyen is van belőle számottevő példány. Szóval végülis úgy döntöttünk, hogy megnézzük ezeknek a történeteknek a hiányzó részeit és erről fogunk rövidebb-hosszabb tanulmányokat készíteni. A tartalomjegyzékből is jól látható, hogy több szerzője van a kötetnek.
Mi alapján választottátok ki a tanulmányírókat?
A legelső szerző, akire gondoltunk, az Lupták György nyugalmazott esperes úr volt, hiszen nagyon hosszú időn keresztül ő tartotta az újévi áldást és mutatta be a születési anyakönyvet, mely egy kézzel fogható közvetlen bizonyíték – talán a legfontosabb – ami Kiskőröshöz köti Petőfi Sándort. Úgy gondoltuk, hogy ezzel kapcsolatban neki vannak a legalaposabb ismeretei. Dr. Filus Erika múzeumigazgató asszony jelezte, hogy mindenképpen szeretne a Műfordítói Szoborparkról írni egy fejezetet, hisz ez egy igazán érdekes és eddig el nem mesélt történet. Sokan nem tudják, még Kiskőrösön sem, hogy kik azok az írók, költők, akiknek ott emléket állítunk. Vagy, hogy mi alapján választották ki a szobrokat és mikor készültek. A kötetben olvasható továbbá a fordítók rövid életrajza is. Részletek itt-ott ugyan elérhetőek voltak, de sosem volt összefoglalva, ahogyan a szoborpark keletkezésének a története sem. Rendszerint téves évszámok szerepeltek vele kapcsolatban. A szoborpark 1985-ben lett felavatva, de a bővítés csak azután két évvel folytatódott. Jelenleg 18 költő, író szobra található itt. Többnyire ezeket a kérdéseket kellett tisztába tenni.
Fodor Tamásnak, a KEVI Petőfi Sándor Gimnázium történelemtanárának az emlékév keretében, a Kiskőrösi hírekben már megjelent részletekben egy hosszabb tanulmánya, ami elképesztő jó stílusban íródott. Legnagyobb erénye, hogy részletesen bemutatja a Petőfi szülőház megvásárlásának történetét. Ez korábban hiányzott még Istenes József műveiből is. Az 1880-as évszámot mi kiskőrösiek fontosnak tartjuk, hiszen akkor vásárolja meg a Magyar Írók és Művészek Társasága. Akkor érkezik meg Jókai Mór a díszes küldöttség élén. Átadja a nyilvánosságnak Magyarország első irodalmi emlékházát, de Istenes kötetében a korábbi évtizedről 1872 és 1880 közötti nyolc évről mindössze annyi szerepel, hogy sok huzavona árán került a Magyar Írók és Művészek Társasága tulajdonába. Na most ez a sok huzavonát Tamás részletesen bemutatja. Ki kell emelni a mai kor technikai segítségét, hiszen amikor korábban ezek a helytörténeti művek íródtak, nem volt ilyen előnye az akkori korszak kutatójának, mint nekünk az Arcanum adatbázis, ami a magyar sajtótörténet szinte a teljes repertoárját felvonultatja. Rengeteg olyan folyóirat hozzáférhető, amiért régebben a könyvtárak mélyére kellett az embernek beásnia magát és ott lapozgatni, cédulázni. Embertelen munka, pláne ha egy ekkora témát szeretne valaki bemutatni. Rengeteg információ soha nem került napvilágra. Most az Arcanum segítségével digitálisan hozzáférhető és keresőszavas kereséssel tulajdonképen nyomozhatunk ezekben a lapokban.
Ha jól látom, te több tanulmányon is dolgoztál.
Az utószóban, az életrajzomban is leírom, hogy soha nem volt célom kifejezetten a helyi Petőfi-kultusszal foglalkozni, ez valahogy így alakult, a helytörténetírás hozta magával. Kutatásaim során akadtak olyan témák, amelyek esetében megkerülhetetlenek bizonyult az alaposabb ismerete. Némely résztéma hiányosnak bizonyult, ezért amikor adódott ez a lehetőség, akkor lekerekítettem őket. Úgy gondoltam, hogy amelyik nagyobb érdeklődésre tarthat számot, azokat vegyük bele ebbe a kötetbe. Az első szobor történeténél voltak hiányosságaink, talán még ennél is több a nagy Petőfi szobor felavatásával és elkészülésével kapcsolatban. Illetve az 1948-as ünnepség még, hiszen soha azelőtt nem volt olyan, hogy a teljes hivatalban lévő kormány minden egyes minisztere, és a kulturális értelmiség színe-java ide zarándokoljon. Ráadásul ez egy nagyon jól dokumentált esemény volt, amit csak fel kellett dolgoznom.
Milyen volt a közös munka, hogyan kell elképzelni a szerzői feladatokat?
Iván elvégezte a szerkesztői munkákat, előszót, illetve összegzést írt a kötethez. Ezt az összegzést angol, illetve szlovák nyelvre is lefordítottuk, egy tudományos munkához illőn, valamint a kötet végén a szerzők hagyományos curriculum vitae önéletrajzai szerepelnek. A kötet elkészítése, a pályázati lehetőség felismerése és elindítása édesanyám, Turán Istvánné Margó, nyugalmazott könyvtárigazgató ötlete volt. A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 Albizottsága támogatásával valósulhatott meg.
Említetted, hogy tudományos céllal íródott. Mégis kiknek ajánljátok a kötetet?
Tulajdonképpen bárki olvashatja. Majdnem mindegyik tanulmányban nagyon fontos szereplő a humor, tovább szerintem egészen olvasmányos a stílusuk is. Nem egy rideg, száraz szakszövegről van szó. Minden egyes dolgozat végén felsoroljuk a forrásainkat, hiszen ha valaki a jövőben szeretne kutakodni, azoknak is kiváló támpont lehet ez a kötet. A lektor személye is garancia erre, hiszen Prof. dr. Hermann Róbert történész volt az, aki alapos szakmai szemmel átnézte. Összességében nagyon elismerően nyilatkozott ő is. Aki szeretne többet tudni Kiskőrös Petőfi-kultuszáról, annak mindenképpen ajánljuk és szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt március 17-én, pénteken 16 órakor a kötet bemutatójára is.
