Dedikálással egybekötött kerekasztal beszélgetés keretén belül mutatták be március 17-én a Fejezetek a kiskőrösi Petőfi-kultusz történetéből című tanulmánykötet, mely a Petőfi-kultusz elmúlt másfél évszázados történetét hivatott bemutatni. A kötet a Petőfi Sándor Városi Könyvtár által, a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 Albizottságának támogatásával jöhetett létre, melynek útját a könyvtár egykori igazgatója Turán Istvánné egyengette.
Szabados Anna, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár megbízott intézményvezetője elmondta, hogy két évvel ezelőtt Turán István helytörténész és Krámer Iván, a kötet szerkesztője azzal az ötlettel állt elő, hogy a Petőfi bicentenárium kapcsán érdemes lenne megjelentetni azokat a tanulmányokat, melyek a Petőfi kultuszhoz kötődnek, de eddig még nem publikáltak. Kiskőrösön ugyanis utoljára 1987-ben jelent meg olyan tudományos alapossággal megírt kötet, ami a kiskőrösi Petőfi kultusszal részletesebben foglalkozik, így időszerű volt újabb kutatások eredményét publikálni.
A könyvbemutató Domonyi László polgármester beszédével vette kezdetét, mely során a kötet jelentőségét méltatta.
A könyvet a kerekasztal beszélgetés keretében a Kossuth- és Petőfi-relikviagyűjteménnyel rendelkező Krámer Iván, a mű szerkesztője mutatta be, aki a tanulmányok szerzőinek tette fel kérdéseit.
Dr. Filus Erika a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója a Petőfi Műfordítói Szoborpark történetét jegyzi, ahol az elmúlt csaknem négy évtized során 18 költő, műfordító portréja talált méltó helyet.
– A Szoborparkon mindennap keresztül megyünk, mégis nagyon kevesen tudják, hogy a műfordítók milyen életúttal rendelkeznek vagy miért jelentősek. Egyesek nemcsak fordítóként, hanem más területen is jelentőset alkottak saját hazájukban. Az én tanulmányom úgy épül fel, hogy a fejezet elején magáról a Szoborparkról, annak létesítéséről van szó, majd a 18 műfordító életútjába kap az olvasó betekintést.
A kerekasztal beszélgetés során kiderült, hogy a tervek szerint a Városalapítók napján Choli Daróczi József roma költő, műfordító portréjával gyarapodik a Szoborpark. Choli Daróczi József amellett, hogy roma nyelvre ültette át Petőfi költeményeit, a roma közösségen belül osztatlan tiszteletnek örvend, csak úgy, mint a magyar közösségben. Elhangzott továbbá az is, hogy az egyensúly megtartása érdekében szeretnék, ha a nyugati kultúrkörből is lenne olyan műfordító, akinek a szobrát elhelyezhetik a parkban.
Fodor Tamás történelemtanár „Huzavonák” Petőfi Sándor szülőháza körül című fejezete az épület megvásárlásának történetébe ad betekintést.
– A fejezet megírásának alapgondolatát az adta, hogy a korábbi ilyen kultusztörténeti művekben, az 1872 és az 1880 közötti időszakot átugorják azzal, hogy 72-ben, mikor először felmerült a Szülőház köztulajdonba vétele, gyűjtést indítottak a fővárosi lakók, majd sok „huzavona” után a Magyar Írók és Művészek Társasága megvette.
A fordulatos történet legnagyobb negatív szenzációja az volt, hogy amikor a gyűjtés megindult a fővárosi lakók által, akkor az akkori tulajdonosok a magánházat 800-900 forintra tartották. Közben rájöttek, hogy milyen érték van a kezükben, így az ár folyamatosan emelkedett, egészen 4000 forintig. Akkor Kiskőrös Pest megyéhez tartozott, így felmerült, hogy a megye vásárolja meg. Egy év alatt 2400 forintra alkudták le az árat. Amikor az ügy a megyegyűlés elé került, a döntő többség azt mondta, hogy egy ilyen düledező házért még a 600 forint is sok. A Magyar Írók és Művészek Társasága mindeközben úgy értesült, hogy a tulajdonosoknak anyagi gondjaik vannak, így végül a Társaság az eredeti összegért, 800 forintért megvásárolta.
Lupták György evangélikus lelkész a „Petőfi anyakönyv” kapcsán írt a könyvben. A nyugalmazott esperes 40 éve él már Kiskőrösön. Hosszú időn keresztül tartotta az újévi áldást és mutatta be a „Petőfi születési anyakönyvet” az érdeklődőknek.
– Ez az anyakönyv a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség keresztelési anyakönyvei közül már a negyedik kötet, az elsőt 1720-ban kezdték el vezetni. Ebben az évben a hivatalos nyelv még a latin volt, így a Petőfire vonatkozó bejegyzések is latinul íródtak. A félreértések, miszerint a költőóriás nem Kiskőrösön született azért merülhetnek fel, mert abban az időben még a kötetek nem tartalmaztak olyan rubrikát, hogy „születési hely”, hiszen az édesanyák otthon szültek.
Az anyakönyv azonban néhány közvetett, de nagyon fontos bizonyítékot tartalmaz:
Ha egy gyermek nem Kiskőrösön született, akkor azt a települést beírták a keresztneve alá, ugyanabba a rubrikába. A „Páhi pusztáról vagy a Csengődön született” bejegyzések is ezt bizonyítják, hiszen akkor még Páhi és Csengőd nem voltak önálló községek, közigazgatásilag tehát Kiskőröshöz tartoztak.
A másik fontos bizonyíték, hogy Petőfi szülei, három ízben is keresztkomák voltak Kiskőrösön. Annál a Viczián családnál is keresztülők voltak, akik Petőfi Sándornak voltak a keresztszülei. A Petrovics házaspár 1822. novemberében vált keresztszülővé, a kis Sándor születése előtt másfél hónappal. Mivel ilyen sokszor voltak itt keresztkomák, egyszerű a következtetés, hogy itt lakhattak kb. két évig.
Turán István helytörténész öt tanulmánnyal gazdagította a kötetet, melyben időrendben olvashatunk Petőfi Sándor első köztéri szobráról, a volt segesvári Petőfi-szoborért folytatott küzdelemről Kiskunfélegyházával, a költő születésének helyi eseményeiről, a főtéren álló egész alakos Petőfi-szoborról, valamint az eddigi legnagyobb volumenű eseményről, az 1948-as centenáriumi év kiskőrösi nyitányáról.
– Mindegyik tanulmány nagyon érdekes volt, de talán a szívemhez legközelebb álló az első Petőfi-szoborról íródott rész volt. Itt a téma antik mivolta miatt nyomozómunkát kellett folytatnom. A történet lényege, hogy nagyon sokáig úgy gondolták, hogy ezt a szobrot 1861-ben avatták fel. Az utóbbi időben azonban kiderült, hogy ez az évszám annyiban igaz, hogy 1861-ben valóban elkészült a szobor, de bizonyos körülmények miatt egy évvel később avatták fel. 61 nyarán és őszén egy nagyobb katonai kontingens állomásozott Kiskőrösön. Mint kiderült, azért érkeztek hozzánk, hogy beszedjék az elmaradt, úgynevezett fejedelmi adókat, amik Ferenc József által, önkényesen kivetett adóforintok voltak. Ezt nem szavazta meg a Magyar Országgyűlés, hiszen össze sem hívták az önkényuralom időszaka alatt. Amikor ez a szigor egy kicsit megenyhül, elkészül a Petőfi-szobor, az adókat azonban továbbra sem fizetik be a magyar emberek és Ferenc József erőszak alkalmazásához folyamodik. Ahol nagyobb számban maradtak el az adó befizetések, oda az adószedők mellé nagyobb katonaságot is küld. Így történik ez Kiskőrösön is, és emiatt csúszik egy évet a szobor avatása.
A kötet első- és hátsó borítóján Morelli Gusztáv 1872-es fametszete Petőfi Sándor szülőházát ábrázolja 1872-ben. A címképen az első köztéri Petőfi-szobor látható, amelyet 1862-ben állítottak és a szülőház kertjében áll.
Az eseményen minden érdeklődő térítésmentesen kapott egy-egy példányt, a beszegetést követően pedig dedikálásra és egy állófogadásra került sor.
A kötetet 500 példányban állították ki, és amíg a készlet tart, ingyenesen lehet hozzájutni a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban, nyitvatartási időben.
Fotógaléria:
