A közösségi média növekvő népszerűsége a szakértők figyelmét is felkeltette, és egyre több kutatás foglalkozik az online platformok mentális egészségre gyakorolt pozitív és negatív hatásaival. A mentális egészség a pszichológiai, szociális és érzelmi jóllétet jelenti, mely az életünk minden területén jelen van. Meghatározza, hogyan érzünk, gondolkodunk, döntünk, cselekszünk, hogyan viszonyulunk a stresszhez és másokhoz (Ulvi et al., 2022). A serdülők ilyen szempontból egy különösen veszélyeztetett csoport, hiszen az éppen zajló – pl. fizikai, neurobiológiai – változások miatt érzékenyebbek az őket ért hatásokra, azonban nem mindenki érzékeny egyformán a közösségi média negatív hatásaira (Thai et al., 2023).
Manapság a társas interakcióink nagy része az online platformokon zajlik, így sok időt töltünk az olyan népszerű oldalakon, mint a Facebook, az Instagram vagy a Twitter. Ez részben jó, hiszen a közösségi média számos lehetőséget kínál a szórakozásra, saját kreativitásunk megélésére, illetve a másokhoz való kapcsolódásra (üzenetek, kommentek, posztok, like-ok, stb.), mely utóbbi több kutatás szerint jótékonyan hat a mentális egészségre. Emellett a szakemberek számára is megfelelő platformot biztosít a szakmai ismeretek megosztására (pl. támogató csoportokban, vagy saját szakmai oldalon), mely nagy szerepet játszhat az intervencióban, a megküzdésben és a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság erősítésében is (Ulvi et al., 2022).
Ellenben ha túlzásba visszük a közösségi média használatát, állandósulhat egyfajta kapcsolódási vágy, vagyis mindig elérhetőek szeretnénk lenni, tartva attól, hogy lemaradunk valamiről. Ez a FOMO („fear of missing out”) jelensége, mely alvási problémákkal is kiegészülhet, lévén, hogy a platformok a nap 24 órájában elérhetőek és szolgáltatják az újdonságokat. Kutatások szerint a túlzott közösségi média használat növelheti a szorongást, illetve az alkohol- és droghasználat, valamint az önsértő magatartás valószínűségét a fiatalok körében, a kortársak vélt vagy valós nyomása, illetve a kétes tartalmak révén. De veszélyt jelenthet az online zaklatás is, mely a Pew Research Center felmérése szerint a minősítéstől kezdve egészen a fizikai fenyegetésig terjedhet és több fiatalt is érint. A különböző képmegosztó platformok pedig, mint az Instagram, hozzájárulhatnak a testképpel kapcsolatos problémák és az élettel való elégedetlenség kialakulásához (Ulvi et al., 2022).
Pozitív hatások ide, negatív hatások oda, a közösségi média megítélése nem csak fekete vagy fehér. Számos előnye mellett sajnos veszélyeket is tartogat, de a jó hír, hogy mentális egészségünk az online platformok használata mellett is megóvható. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (American Psychiatric Association) összesítése, illetve Thai és munkatársainak 2023-as kutatása szerint a közösségi média használatában fontos a tudatosság, ha kontrolláljuk a rajta eltöltött idő mennyiségét és odafigyelünk annak minőségére, az csökkentheti a problémák kialakulásának valószínűségét (Thai et al., 2023). Ha emellett még offline tevékenységek felé is nyitunk, pl. találkozunk a barátainkkal, kirándulunk, időt szánunk a hobbijainkra, garantáltan csak nyerhetünk.
Írta: Kothencz Edina pszichológus – meseterapeuta
Felhasznált irodalom:
Ulvi, O., Karamehic-Muratovic, A., Baghbanzadeh, M., Bashir, A., Smith, J., & Haque, U. (2022). Social media use and mental health: A global analysis. Epidemiologia, 3(1), 11-25.
Thai, H., Davis, C. G., Mahboob, W., Perry, S., Adams, A., & Goldfield, G. S. (2023). Reducing social media use improves appearance and weight esteem in youth with emotional distress. Psychology of Popular Media. DOI: 10.1037/ppm0000460
