2023. április 28-án, a „Kolon Kávézó – Természettudományi előadások” keretében, dr. Mizsei Edvárd projektkoordinátor tartott előadást az izsáki Vino étterem pinceklubjában.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a Futóhomok Természetvédelmi Egyesület (FTE) közös szervezésében zajló őszi-téli előadás-sorozat keretében ezúttal a korábban parlagi vipera néven ismert, – kizárólag a Kárpát-medencében előforduló -, kis testű viperafaj megőrzésért, a környezetünkben folytatott természetvédelmi munka megismerése volt a téma.
A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a Pannon-medence füves élőhelyein egykor nagy számban fordult elő, azonban a gyepek feltörése és szántóföldi művelésbe vonása miatt élőhelyeinek többsége megszűnt. A napjainkra fennmaradt csekély számú hazai populációk megmentése az elmúlt két évtizedben végzett természetvédelmi tevékenységeknek köszönhető.
A vipera állományainak fogyatkozását sikerült ugyan megállítani, de a kedvezőnek tekinthető élőhelyi feltételek ellenére sem növekedett kimutathatóan a kígyó egyedszáma. 2019-ben ezért egy újabb LIFE projekt indult annak érdekében, hogy a veszélyeztető tényezők hatását csökkentse, és a faj természetvédelmi helyzetét kedvezőbbé tegye.
A viperaállományokat jelenleg a kis populációméret, a jó minőségű élőhelyek korlátozott elérhetősége, azok állapotának romlása, és a megnövekedett ragadozónyomás veszélyezteti. A kis méretű és az egymástól elszigetelt állományok esetében a beltenyésztettség és genetikai sodródás miatt a populáció kihalási kockázata meglehetősen nagy. Ezt a meglévő élőhelyek kiterjedésének növelésével és az elszigeteltek összekötésével lehet csökkenteni, mivel az élőhelyek közötti átmozgások lehetősége elősegíti a génáramlást, így növelve az elszigetelt állományok genetikai változatosságát.
Az elmúlt években sor került a korábban kiszántott élőhelyek egy részének visszagyepesítésére, azonban az ilyen területek minősége elmarad a rákosi vipera által kedvelt száraz homoki gyepekétől. A gyepek más részein, a mélyebb fekvésű lápréteken az időjárás és a talajvízháztartás megváltozása miatt csökkent az időszakos többletvízhatás, amely a vipera másik kedvelt élőhelyének fogyatkozását eredményezte. Az elmúlt években egyre több ragadozóról derült ki, hogy étlapjukon a rákosi vipera is szerepel, miközben ezen predátorok állományai országszerte növekedtek. A LIFE projekt kiskunsági akcióinak fő célja ezen problémák kezelése.
Összekötjük az élőhelyeket
A Bócsa-bugaci homokpusztán ismert két fő állományt eddig egy idegenhonos fajokból álló telepített erdő választotta el egymástól. Ennek egy részét egy korábbi Interreg-IPA pályázat keretében letermelte a nemzetipark-igazgatóság, hogy a két állományt egy húsz hektáros élőhelyfolyosó kösse össze. Ahhoz, hogy ezt a területet valóban használják is a viperák, megfelelő gyepszerkezetet kell kialakítani a korábbi erdő helyén. Tavaly tavasszal a gyep vázát alkotó veresnadrág csenkeszt vetettünk, majd ezt követően ősszel a térségben található vipera-élőhelyekre jellemző növényfajokból (pl. élesmosófű, homoki árvalányhaj, homoki szürkekáka) végeztünk vetéseket. Amennyiben szükséges, további vetésekre is sor fog kerülni, hogy minél gyorsabban kialakulhasson a megfelelő állapotú gyepszerkezet. Amíg viszont a talajfelszínen nem záródik a gyep, folyamatosan vissza kell szorítanunk a bolygatott részeken megjelenő invazív és idegenhonos növényeket, valamint a kivágott fák sarjait.
A változatosság nem csak gyönyörködtet
A rádiótelemetriás jeladóval ellátott rákosi viperák nyomon követése során bebizonyosodott, hogy a ragadozómadarak komoly veszélyt jelentenek rájuk. Rejtőzködésüket segíti a változatos gyepszerkezet, és a takarást nyújtó zsombékok elérhetősége, amelyek növelik túlélési esélyüket. A Felső-Kiskunságban több ezer hektár szántóterület visszagyepesítésére került sor, vagy indultak spontán regenerálódásnak a felhagyást követően. Az ilyen másodlagosan kialakult gyepek fajkészlete szegényebb, mint az ősgyepeké, mivel a gyenge vagy rossz terjedő-képességű növényfajoknak nem elegendő néhány évtized, hogy visszatelepüljenek a korábban szántott területekre. A növényfajokban szegény gyepek szerkezeti változatossága is alacsonyabb, ezáltal a rákosi vipera számára is kevésbé alkalmas élőhelyek. A projekt keretében ezeken a fajszegény gyepeken végzünk növényfajokban kivételesen gazdag gyepfelülvetéseket, több mint ötven növényfaj magjainak kijuttatásával, amely várhatóan jelentős mértékben növelni fogja ezen területek szerkezeti változatosságát és alkalmasságát a vipera számára.
Hogyan segíthetjük a vedlést?
A Kiskunságban zajló talajvízszint-csökkenés és egyes helyeken a megváltozott hasznosítás miatt a láprétek kiterjedése csökkent, a lápteknők nyílt vizét pedig teljesen benőtték a rekettyefüzesek. A projekt keretében rekettyefüzesek kotrását végezzük, valamint egyes tájsebek, pl. vizesélőhelybe ásott gödörkutak meder-helyreállítását végezzük el. A beavatkozási munkálatoknak köszönhetően az időszakos többletvízhatásnak kitett – és számos más fajnak is kedvező – élőhelyek kiterjedésének növekedése mellett a rákosi vipera vedléséhez nélkülözhetetlennek tartott időszakos felszíni vízborítással, illetve a magas páratartalommal jellemezhető élőhelyfoltok is kialakulnak.
Kevesebb ragadozó, több vipera
A korábban elvégzett emlősürülék és madárköpet vizsgálatok alapján elmondható, hogy a ragadozók nagyszámú viperát fogyasztanak el, és ez lehet az oka, hogy az elmúlt évtizedekben megvalósult fajvédelmi erőfeszítések ellenére sem nőtt kimutathatóan a viperák egyedsűrűsége. A projekt keretében a vadászható ragadozók, a róka, a borz és a dolmányos varjú állományszabályozási célú gyérítése a területileg illetékes vadásztársaságokkal együttműködésben zajlik, de a védett és fokozottan védett ragadozómadarak távoltartására más megoldást alkalmazunk.
A Rákosivipera-védelmi Központ szomszédságában található rekonstruált gyep a faj egyik legfontosabb visszatelepítési helyszíne, amelynek egy részén a ragadozók teljes kizárásával kívánjuk védeni az ott élő viperákat. Egy négyhektáros hálórendszert építettünk, amit úgy terveztük meg, hogy a viperák által leginkább használt gyepterületet fedje le, és a háló alatt a legeltetés is kivitelezhető legyen. A ragadozóktól mentes élőhelyen a rákosi vipera állománya várakozásunk szerint jelentősen növekedni fog, amelynek hatásaként nem csak a lehálózott területen lesz több egyed, de a viperák a területről elvándorolva a környező részállományok megerősödését is segíteni fogják, hozzájárulva e ritka kígyó hosszú távú fennmaradásához.
A ragadozók mellett a vaddisznó károkozása is jelentős lehet a rákosi vipera állományaiban. Nemcsak a kígyókat fogyasztják el, de hatalmas területeken túrják a gyepeket, ezzel előidézve az élőhelyek leromlását. A vaddisznók távoltartása céljából többsoros villanypásztorral vesszük körbe a viperák lakta felső-kiskunsági gyepeket a helyi gazdákkal együttműködve.
Van, aki az orrával segíti a munkánkat
A természetvédelmi célú kezelések és beavatkozások hatékonyságának mérése alapvető fontosságú a védelmi tevékenységek értékeléséhez és a jövőbeli tevékenységek megalapozásához. A rákosi vipera élőhelyek állapotát és a populációk egyedsűrűségét vizsgáló korábbi tapasztalatok alapján, egy komplex monitoring rendszert dolgoztunk ki, amely a hagyományos adatgyűjtési és a legjobban bevált adatfeldolgozási elemzési módszereket egyesíti újszerű megközelítésekkel.
A rákosi viperát nem könnyű fellelni az élőhelyein. Nem is csoda, hiszen ez a kistermetű kígyó számos állat étlapján szerepel, és a predáció elkerülése érdekében élete legnagyobb részét úgy éli le, hogy egy porcikája sem látszik ki a fűből. Az ilyen rejtőzködő életmódot élő fajok esetében egy adott élőhely állományának felmérése, vagyis annak megállapítása, hogy az egyedek hol és milyen számban fordulnak elő, nagy időbeli ráfordítást igényel. A minél pontosabb és hatékonyabb állománybecslés érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság létrehozta a rákosivipera-kereső kutyás egységét. A Tomi névre keresztelt német juhászkutya megtanulta a különböző korú és nemű viperák és vedléseik szagának azonosítását. A kutyás egység feladata a potenciálisan alkalmas élőhelyeken a rákosi vipera jelenlétének kimutatása, az előfordulások finomléptékű térképezése, és az adatgyűjtés segítése a monitoring tevékenységek során.
Viperaórák az iskolákban
Fontosnak tartjuk, hogy akik „viperás” élőhelyek közelében laknak, ismerjék a fajt, és oktalanul ne tartsanak tőlük. Ezért rendszeresen szervezünk interaktív tanórákat és rajzversenyeket az itteni iskoláknak, amelyeken a gyerekek fogékony partnernek bizonyulnak. A Rákosivipera-védelmi Központba szervezett kirándulások keretében az érdeklődők testközelbe is kerülhetnek e ritka és fokozottan védett kígyóval.
A rákosi vipera védelméről további információk érhetőek el a rakosivipera.hu honlapon és a Facebookon.
Fotógaléria:
