Az aeroszol egyáltalán nem ártalmatlan vízgőz, hiszen a nikotin mellett több nehézfémet, rákkeltő anyagokat és olyan szerves vegyületeket tartalmazhat, melyek súlyos betegségek kialakulását és az agy károsodását okozhatják.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által végzett 2022-es felmérés szerint több, mint 3,08 millió középiskolás használ e-cigarettát, egyharmaduk minden nap (FDA, 2022). A kamaszok legtöbbször társaik hatására kezdenek e-cigarettát használni, ami vélhetően összefügg azzal, hogy a serdülőkorban felértékelődig a társak szerepe és hatása. A tinik számára fontos, hogy tartozzanak valahová, elfogadják és befogadják őket, ezért aztán a társak vélt vagy valós nyomására egészségkárosító tevékenységekbe kezdhetnek. A társak hatása mellett a Centers of Disease Control and Prevention (CDC) felmérése szerint kíváncsiságból, vagy az ízesítés miatt is kipróbálhatják az e-cigarettát, illetve vannak, akik stresszcsökkentőként használják, nem számolva azzal, hogy a stressz a nikotin hatására tovább fokozódik (CDC).
Az első e-cigarettát az 1960-as években szabadalmaztatták, azonban igazán felkapott csak a 2000-res évek elején lett és azóta is töretlen népszerűségnek örvend (Lohmann, 2018). Az e-cigaretták az ENDS-ek (elektronikus nikotinleadó rendszer) csoportjába tartoznak és alapvetően úgy néznek ki és működnek, mint egy hagyományos cigaretta, de léteznek olyan termékek is, melyek a mindennapi eszközeinkre hasonlítanak (CDC, WHO). Az e-cigaretták többsége négy részből tevődik össze. Alapvető működésüket egy lítium akkumulátor biztosítja, mely lemerülés esetén az elektromos hálózathoz csatlakoztatva ismét feltölthető. Az eszközökben található egy fűtőelem is, mely azért felel, hogy olyan magas hőmérséklet keletkezzen, ami elősegíti az aeroszol képződését. Mindezek mellett az e-cigarettákban van egy párologtató kamra és egy oldatpatron is, utóbbiban találhatók például az aromák (Karasu, 2017).
Az e-cigaretták a kamaszok számára vonzó termékek, hiszen többségük ízesített (legnépszerűbbek a gyümölcsös, cukorka, illetve menta ízűek), és a fiatalok számára a kibocsátott vízgőz ártalmatlanabbnak tűnik a hagyományos cigaretták füstjénél. Bár a kutatások szerint az e-cigaretták valóban kevesebb káros anyagot tartalmaznak, mint a hagyományos cigaretták, az általuk kibocsátott aeroszol egyáltalán nem ártalmatlan vízgőz (CDC). Mindamellett, hogy a nikotinmentesként árult e-cigaretták többsége a vizsgálatok szerint tartalmaz nikotint, a kibocsátott vízgőzben találtak például nehézfémeket (pl. ón, ólom, nikkel), rákkeltő anyagokat és egyéb szerves vegyületeket is, melyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a tüdőbetegségek kockázatát, továbbá károsítják az agy fejlődését, ami a kamaszoknál még javában zajlik (CDC, WHO).
Na de mit tehetünk gyermekeink egészsége érdekében? Mutassunk példát dohány- és e-cigarettamentes életmódunkkal, hiszen a fiatalok többsége a családban látott viselkedésmintákat viszi tovább. Nézzünk utána a serdülővel együtt az adott terméknek, beszélgessünk vele, világosítsuk fel a dohányzás káros hatásairól és keressünk az e-cigaretta használatról szóló prevenciós anyagokat. Utóbbiban segítség lehet a Tobacco Education Resource Library honlapja (https://digitalmedia.hhs.gov/tobacco/educator_hub), mely angol nyelven kínál prevenciós anyagokat szülőknek és kamaszoknak egyaránt.
Írta: Kothencz Edina pszichológus – meseterapeuta
Felhasznált irodalom:
Centers for Disease Control and Prevention (CDC): Quick facts on the risks of e-cigarettes for kids, teens, and young adults.
Karasu, S. R. (2017). Behind the smoke-screen of vaping: e-cigarettes. Condensing information from the nuance of vapor. Psychology Today.
Lohmann, R. C. (2018). The vaping trend. Psychology Today.
U.S. Food and Drug Administration (FDA)
World Health Organization (WHO)
