A videójáték manapság népszerű időtöltés, így teljesen kivonni nem tudjuk gyermekeink életéből. Sokat tehetünk azonban, hogy megvédjük őket a játékok negatív hatásaitól.
A videójáték korunk népszerű kikapcsolódási lehetősége, hobbi, mint a tv nézés, az olvasás vagy a rejtvényfejtés. Bár elsőre azt gondolhatnánk, hogy főleg a gyerekek és kamaszok, közöttük is inkább a fiúk kedvelt szórakozása, az Interactive Software Federation of Europe (ISFE) felmérése szerint a játékosok 60%-a 25 év feletti, nemi megoszlásuk pedig közel azonos. A videójátékok népszerűségét jelzi, hogy világszerte körülbelül 124,8 millió fő (a 6 és 64 év közöttiek 52%-a) játszik valamilyen játékkal (ISFE). A legnépszerűbb játékkategóriák a puzzle- (pl. Gardenscapes, Homescapes) és stratégiai játékok (pl. Stronghold, Age of Empires), de kedveltek a kaland- (pl. Tomb Raider, GTA), lövöldözős (pl. Call of Duty, Fortnite), szerep- (pl. WOW, Diablo), csapatsport- (pl. FIFA, NBA 2K23) és verseny- (pl. Forza Horizon, F1 2021), valamint a szimulációs játékok (pl. The Sims, Gran Turismo) is (Perrin, 2018). Játszani többféle platformon tudunk, használhatunk például telefont, számítógépet vagy akár játékkonzolokat (pl. PS, Xbox, Nintendo) is. Utóbbiakból több milliót adnak el évente, ami részben talán annak is betudható, hogy az újabb generációs játékkonzolok megjelenésével (pl. PS4 után PS5, vagy Xbox One után Xbox Series S és X) a játékokat egyre inkább csak az új platformokra tervezik, így előbb-utóbb kénytelenek leszünk lecserélni a korábbi modelleket (Statista, 2022).
A videójátéknál, mint minden hobbinál, lehet eltérés abban, hogy értékes időtöltésnek gondoljuk, vagy sem. Úgy, ahogy nem mindenkinek kikapcsoló vagy érdekes a filmnézés, az olvasás vagy a főzés, a játék esetében is lehetnek, akik azt idő- esetleg pénzpocsékolásnak tartják. Megoszlanak a vélemények abban is, hogy a játék pozitív vagy negatív hatással van a játékosra. Sok szülő aggódik azért, hogy gyermeke játszik, mivel a túlzásba vitt játék akár függőséget is kialakíthat. De mikor kell megkongatni a vészharangot? Figyelmeztető jel lehet (a teljesség igénye nélkül), ha gyermekünk elveszti a játékkal töltött idő feletti kontrollt, vagyis egyre gyakrabban és többet játszik, ezzel párhuzamosan pedig elhanyagolja a mindennapi tevékenységeit és önmagát (pl. tanulás, higiénia, alvás, étkezés), ami idővel negatív következményekkel járhat. A játékot ezen negatív következmények ellenére sem tudja abba hagyni, illetve a játék megvonása elvonási tüneteket eredményez (pl. ingerlékenység, szorongás, szomorúság). Mindemellett feltűnhet, hogy gyermekünk elveszti érdeklődését a korábban kedvelt tevékenységek, hobbik iránt, elhanyagolja a barátait, stb. (Mind Matters Menninger Clinic, 2020). A negatívumok ellenére a kutatások szerint a videójátékoknak számos előnyük is van, fejlesztik a problémamegoldó-készséget, növelik a feldolgozási sebességet, csökkentik a reakcióidőt, növelik a memóriát, javítják a többfeladatos munkavégzés képességét, erősítik a kitartást és az elszántságot, javítják a vizuális feldolgozást (pl. irreleváns információk kiszűrése, mentális rotáció, vizuális tanulás), és aktívan tartják az elmét, ezzel megfékezve az életkor előrehaladtával fellépő szellemi hanyatlást (Anderson, 2016).
A videójáték manapság egy elterjedt és kedvelt időtöltés, így teljesen kivonni nem tudjuk gyermekeink életéből. Sokat tehetünk azonban azért, hogy megóvjuk őket a játékok negatív hatásaitól. Szülőként tudnunk kell, mivel játszik gyermekünk. Üljünk le mellé, beszélgessünk vele a játékról, nézzük meg, hogyan működik, de akár együtt is játszhatunk és lehet ez egy közös hobbi is. (Darling, 2019). Minden játéknak van életkori besorolása, melyet Európában a PEGI végez, és ellátja a játékokat tartalomleírókkal is, melyek tájékoztatnak minket arról, mit tapasztalunk játék közben (erről bővebb információ az alábbi oldalon található https://pegi.info/). Ez nagy segítség a szülőknek, ha korlátozni szeretnék gyermekük számára az életkorának nem megfelelő tartalmakhoz való hozzáférést. Fontos a játékkal töltött idő kontrollálása is, amihez segítséget az ISFE honlapja nyújthat (https://www.isfe.eu/), ahol egyéb hasznos információkat is találunk. Végül, de nem utolsó sorban figyeljünk a negatív jelekre, a megfelelő alvásra, táplálkozásra, testmozgásra, szervezzünk a gyermeket is érdeklő offline tevékenységeket, pl. kirándulás, olvasás, társasjáték (Mind Matters Menninger Clinic, 2020).
Szöveg: Kothencz Edina pszichológus, meseterapeuta
Felhasznált irodalom: Anderson, R. (2016). 7 reasons to play computer games. Psychology Today. Darling, N. (2019). Most gamers are adults. Why do we worry when kids play?. Psychology Today. Interactive Software Federation of Europe (ISFE) MindMattersMenningerClinic (2020): How much is too much? When video gaming becomes a disorder. Psychology Today.
Pan European Game Information (PEGI) Perrin, A. (2018). 5 facts about Americans and video games. Pew Research Center.
