A pszichológiáról és annak működéséről több tévhit is kering. Jelen cikkemben ezekből mutatok be néhányat.
- A pszichológus „olvasni tud” a gondolatokban. Sajnos el kell keserítsek mindenkit, de a pszichológia tudomány (még ha sokan nem is tekintik annak), nem mágia. A pszichológusnak, bár tanulmányaiból fakadóan az átlagembernél jobban ismeri/érti az emberi működést, nincs se Jedi ereje, se röntgenszeme (Dwyer, 2022).
- A skizofrénia ugyanaz, mint a többszörös személyiség. A közhiedelemmel ellentétben a két kórkép nem azonos. A skizofrénia rendszerint hallucinációval (vizuális, akusztikus), téveszmékkel, higiéniai problémákkal stb. jár, míg a többszörös személyiség (disszociatív személyiségzavar) egy nagyobb trauma által kiváltott kórkép, melyben az illető az általa létrehozott személyiségekkel elmenekül az őt ért borzalmak elől, melyeket nem tud elfogadni vagy feldolgozni (Levitania; Riggio, 2018).
- A mentális betegségből nem lehet felépülni. Több kutatás is bizonyította már a pszichoterápia és egyéb, mentális problémákra irányuló kezelés hatékonyságát. Bár valóban vannak olyan kórképek, melyek a beteget egész életén át elkísérik, azonban megfelelő kezeléssel a tünetek mérsékelhetők és az illető teljes életet élhet, míg más esetekben a probléma teljesen feloldható (Bates, 2021).
- A pszichológus gyógyszert ír fel. A tévhit valószínű alapja, hogy a pszichológust gyakran összemossák a pszichiáterrel. Utóbbi valóban alkalmazhat gyógyszeres kezelést, de a közhiedelemmel ellentétben a pszichiáter sem csak pirulákkal gyógyít, a pszichológushoz hasonlóan ő is tart terápiát.
- A pénz nem boldogít. Vagy mégis? A kutatások szerint a jövedelem növekedése együtt jár a boldogság növekedésével, mert a pénz megléte pszichológiai biztonságot teremt, elérhetőbbek lesznek a céljaink, több szabadidős tevékenységet engedhetünk meg magunknak, stb. Tart ez mindaddig, amíg a pénzt az emberek elé nem helyezzük, mert ezesetben a boldogság csökkenni kezd (Biswas-Diener, 2013).
- A poligráf megbízható a hazugság kimutatásában. Ez a feltevés sem igaz. A poligráfok az élettani reakciókat figyelik (pl. pulzus, légzés), eszerint döntik el, hogy igazat mondunk vagy hazudunk. Sajnos megesik, hogy hamis pozitív eredményt adnak, ami azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy az illető igazat mond, a poligráf szerint mégis hazudik (Riggio, 2018).
- Egy pszichológus akkor jó szakember, ha átélte mindazt, amit a kliensei. A pszichológus is ember, ugyanúgy megküzd a maga kríziseivel és problémáival, mint bárki más, azonban ezzel párhuzamosan általában nem fogad hasonló nehézségekkel küzdő klienst, illetve az is elég gyakori, hogy egyáltalán nem dolgozik. A pszichológus feladata, hogy a kliense számára egy egészséges vonalat képviseljen, de egy traumákkal átitatott életúttal erre kevéssé lenne képes.
- A tanácsadásban/terápiában minden az érzésekről szól. Bár az érzések valóban fontosak a tanácsadásban/terápiában, de emellett több más területre is koncentrálunk, pl. viselkedés, gondolkodás (Dwyer, 2022).
- A nárcizmus nem gyakori. A nárcisztikusok köztünk élnek, mindannyian ismerünk ilyen embereket, hiszen ők is anyák, apák, testvérek, orvosok, terapeuták, szomszédok, stb. A nárcisztikus viselkedés néha nyilvánvaló, de az esetek nagy részében rejtve marad. A nárcisztikusok szándékosan bántanak másokat (vagy nem törődnek ezzel), hogy elérjék a céljaikat, szeretnek másokat megalázni, irányítani, kihasználni, stb. (Hall, 2021).
- Ha nincs tünet, nincs stressz. A tünetek hiánya nem egyenlő a stressz hiányával. Sokszor hosszú idő, mire a tünetek is megjelennek (pl. koncentrációs zavar, fáradtság, feledékenység) és a stressz kimeríti a testet, valamint az elmét. Nem szabad a stresszt figyelmen kívül és kezeletlenül hagyni csak mert éppen nem szenvedünk tőle (Carter, 2012).
10+1. A pszichológushoz csak a hülyék járnak. Ez a leggyakoribb tévhit, amivel magam is találkozom. Az igazság azonban az, hogy mindenkinek vannak problémái (pl. munkahely elvesztése, gyász, stressz, komolyabb betegség, párkapcsolati nehézségek), melyek olykor elakadást okozhatnak, ilyenkor pedig hasznos lehet egy szakember felkeresése. Az, hogy valaki pszichológushoz jár, nem jelenti, hogy baj van vele, ahogy például sportolni sem csak azért járhatunk, mert baj van a testünkkel (Zoffness, 2021).
Írta: Kothencz Edina pszichológus, meseterapeuta
Felhasznált irodalom:
Bates, D. (2021). 9 myths about mental illness. Psychology Today Biswas-Diener, R. (2013). 5 myths of positive psychology. Psychology Today Carter, S. B. (2012). Six myths about stress. Psychology Today Dwyer, C. (2022). 3 common misconceptions about what psychologists do. Psychology Today Hall, J., L. (2021). 7 serious misconceptions about narcissism. Psychology Today
