A soltvadkerti Református gyülekezet szervezésében egy vidám hangulatú estre várták az érdeklődőket január 17-én a református templomba. A meghívott előadó Berecz András, Kossuth-díjas ének-és mesemondó volt, akinek az „Isten bolondja” című előadása nagy érdeklődés mellett került megrendezésre.
A programról Ferenczi Kornélia, a Soltvadkerti Református Egyházközség tagja elmondta, hogy az emberi kapcsolatok az utóbbi időkben kicsit meglazultak és ezt látva elindították a nyitott templom elnevezésű programsorozatukat. Ennek az első előadója volt Berecz András, melynek az volt a célja, hogy ne csak az egyházközösségük tagjai tudjanak a templomba jönni, hanem az egyéb körbe tartozó lakosok is nemtől, felekezettől, egyéb hovatartozástól függetlenül. Úgy gondolták, hogy a programnak közösségépítő szerepe is lehet, valamint Berecz András személye olyan vonzerő, ami behívja az embereket a templomba.
Legközelebb február 9-én 18.00 órai kezdettel lesz a következő nyitott programjuk, amikor a Ráckeresztúron működő drog rehabilitációnál dolgozó két szakember és négy bentlakó fog majd a gyógyulás fázisáról, a problémáról beszélni.
A telt házas eseményen megjelenteket Sipos Ajtony Levente lelkipásztor köszöntötte.
Az est előadójáról Berecz Andrásról tudni kell, hogy a református gyülekezet felkérésre jött el Soltvadkertre, aki 1957-ben Budapesten született. Az első dalokat édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa volt, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban és a Nyírségben dalokat, meséket, tréfákat gyűjtögettek. A Kossuth-díjas ének-és mesemondó élete különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is volta, hajszolt embertársai örömét keresgélő énekes, mesemondó lett. Óvodásoktól nyugdíjasokig, nevelőintézettől parókiáig mindenféle rendű és rangú embernek próbál néhány örömteli pillanatot okozni. Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió felvételeket készített itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is. Tanított magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontói York egyetemen, kanadai, amerikai nyári zenei táborokban, Hollandiában magánkurzusokon. Mesét mondott tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, holland, olasz, egyiptomi közönségnek is, valamint műfordítással is foglalkozik. 2016-tól színházi előadásban, a Vidnyánszky Attila rendezte Csíksomlyói passióban is részt vesz, valamint 2014-től a Nemzeti Színházban rendszeresen tart előadást.
A Shakespeare művek színház-képe, és az udvari bolond figurája a színházi munkából fakadóan foglalkoztatja. Ebből született az „Isten bolondja” című műsora.
Úgy gondolta, hogy mivel Soltvadkerten egy templomban tart előadást, így az „Isten bolondja” című előadásához passzolna ez a helyszín. A végső kérdés, amit szeretne megválaszolni az lenne, hogy mi az a pont ahol a hit megfér a humorral. Úgy fogalmazott, hogy a humornak van egy olyan tulajdonsága, hogy a kisördöggel tart szoros rokonságot. Mint ilyen, nem minden esetben az Istenkereső embert szolgálja és alkalmanként a kisördög a gúnyban érzi jól magát, de a gúnyban nehéz mértéket tartani. Elmondása szerint Shakespeare a bolondban (jester) bölcset lát, és sokszor éppen a bölccsel állítja szembe. Alig van drámája, amelyikben ne magasztalná fel az udvari bolondot, bohócot. Sok ember meghökkentő, kíméletlen igazságát a bolond szájára adja. Ő az, aki nem tud másképp, csak szőr ellenében simogatni. Nem a vidámsága kacagtat. Pontos ítéletei, váratlan szúrásai nevettetnek előbb, később, mikor a színpadon már csak a hűlt helye van, és ő már rég az öltözőben vetkezik, szavai akkor ejtenek gondolkozóba. Úgy, mint az „okosbolond” Barát Jóska sziporkái, nehéz időkben, Gyergyóalfalun. Vagy mint Hazug Pistáé, a salomvári Gál Sanyi bácsié, a nagymágocsi ferences szerzetesé, Felicián testvéré, aki az ötvenes években az Evangéliumot a vásárokban – elbábozta. Hűsége a Lear király udvari bolondjáéhoz volt hasonló, csak ő az Úr bolondja volt. Megemlítette, hogy az érdekli, hogy mi az a tréfa, vidám hangnem ami mondjuk az evangéliumot szolgálja és a vívódásait tréfásan szeretné megosztani az érdeklődőkkel.
Fotógaléria:
